Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-10-02 / 40. szám

(Verhovay * Journal) 3j «^§^»72 VOL. XXIV. ÉVFOLYAM 1941 OKTOBER 2. NO. 40. SZÁM Arva hajúk kikútúje MAGYAR HAJÓ, buséletü magyarok vén hajója, megint világnak vert a szél, háborúk sirokkója. így hajtjuk, hajtjuk a hajót, a mi árva hajónkat. És hol lehet még kikötő ilyen árva hajóknak? Óh, hol van már a cifraszür, a pásztorrétí nóta, a Tisza édes, szent vize, a Duna csobogója! Hol lehet csillag, ami még vezethet szebb reményre? Gyujtott-e Isten őrtüzet magyarnak még az égre? óh. hol van már a Iadikos, csendes kisélet álma; Istvánharangok, csobolyók napszállati kongása! ' Merre juthatnak még hajók, — ahol a rabság úszik, — mindig minékünk lobogó lánglelkü nagy Kossuthig? óh. hol van már az atyafi, a szomszéd, koma, sógor; az egerésző vak kuvasz, a félitalnyi jóbor! Merre szakad meg hamarább az Ég földi borúja, az Ember és a rabiga ezredik háborúja? Nehéz szelekben reng a föld a felfordult vflággal és mi tengernek evezünk két szál búzavirággal. És várja-e még a magyart, — ha oszlik, a felhője, — az árván árva kishajók egyetlen kikötője? (—' KIÁLTVÁNY A népek szabadsága ellen irányított Názi támadás megsemmisítette Magyarország függetlenségét. Hitler be­vonuló hadserege megfosztotta a Magyar Kormányt cse­lekvési képességétől és elnémította a közvéleményt. A tiltakozást, mit ez az összeomlás a mctgyarság léikéből kiváltott, tragikus elhatározásával gróf Teleki miniszter­­elnök fejezte ki, eldobván magától az életet, melyet a tiszta magyar név erőszakos bemocskolása miatt, nem tudott tovább elviselni. Lépésröl-lépésre csalták és erő­szakolták bele hazánkét a Názik által kikény szeritelt európai “Uj Rend”-be, mely kizsákmányolást, szellemi épp úgy, mint testi rabszolgaságot és végnélküli vérontást jelent a Názi hatalmi téboly szolgálatával, tekintet nélkül létérdekeinkre. Magyarország — a királyság, melyet közel egy év­ezreddel ezelőtt Szent István alapított, amikor leverve a reánk törő Német hadakat, a független magyar álla­miság tartós alapját megvetette; — a föld, hol minden halmot és mezőt nemzedékek vére szentelt meg, mely Szabadságunk védelmében hullott; — a föld, honnan a tordai harangok hirdették meg először a világnak a Vallási Egyenlőséget; — a föld, melynek hagyományai ma is visszhangozzák e harangok zúgását és Rákóczi fejedelem rézdobjainak a pergését, ‘‘Istenért és Szabad­ságért” szólitván népünket csatasorba; — a föld, hol a Szabadság halhatatlan dalnoka, Petőfi, vérével pecsé­telte meg lángoló hitét; — a föld, melyből Kossuth Lajos nemzeti függetlenségünk védelmére honvédseregeket va­rázsolt elő; —• Magyarország — a szabadság szeretet ősi csatatere újból a Német csizma sarka alá került! Ebben a tűrhetetlen helyzetben, nekünk külföldi magyaroknak, kik abban a szerencsés helyzetben élünk, hogy véleményünket szabadon fejezhetjük ki, nemcsak jogunk, de legszentebb kötelességünk is, hogy a magyar nép igazi akaratát kinyilvánítsuk és felvegyük a küzdel­met a Názi uralom ellen. Nemzetünk egész jövője ennek a függetlenségi harcnck a sikerétéi függ. A feladat nagy­sága, a veszedelem, mely legféltettebb javainkat fenye­geti, azt követeli, hogy minden magyar, bárhol éljen ezen a világon, fogjon össze a közös küzdelemben! Sem párt, sem felekezeti különbségek, sem faji eredet, vagy osztály ellentét nem bonthatja meg a sorainkét. Szegődjünk mindannyian, kézt kézbe téve, nemzeti hagyományaink szolgálatába, síkra szállván igaz, krisztusi eszményeinkért, emberi jogainkért és nemzeti független­ségünkért! E magasztos eszményeink érvényesítéséért küzdve, azok felé az örök célok felé törekszünk, melyek minden szabcd embert lelkesítenek és testet öltöttek az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban, a “Bill of Rights”­­ban, valamint legutóbb Roosevelt elnök és Churchill mi­niszterelnök közös nyilatkozatának harmadik pontjában, mely megkívánja, hogy “mindazok szuverén jogai és ön­kormányzata helyreállittassék, kiket ezektől erőszakkal fosztottak meg.” ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magyar nemzet nem felelős jelenlegi kormánya politikájáért, melynek elhatá­rozásait nyilvánvalóan Názi kényszer határozza meg. Éppen ezért, a jelenlegi magyar kormány állásfogla­lására való tekintet nélkül, küzdeni fogunk a kifelé füg­getlen, befelé szcJbad Magyarországért! További késlekedésnek nincsen helye! Ezért alakítot­tuk meg a “Független Magyarországért” küzdő mozgalom Intéző Bizottságát, hogy felvegye és vezesse ezt a harcot. Hazánk veszélyeztetett létérdekei., kény szeritettek minket erre az elhatározásra, melyet érett megfontolás után hoz­tunk meg. Mélyen átérezzük sídyos felelőségünket, melyet most vállalunk, amidőn eleget teszünk a hazafias ma*

Next

/
Thumbnails
Contents