Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-08-21 / 34. szám

1941 Augusztus 21 3-tk Oldat Ligonier Nagy Napja Augusztus hó 31-én, vasár­nap tesszük fel Ligonierban a koronát arra a munkára, amit ebben az évben meg­­kezdtünk. Ekkor lesz avatá­si ünnepélyünk. Az ünnepély sorrendje a következő lesz: Augusztus 31-én délelőtt 10 órakor (daylight savings time) a modernizált és át­alakított aggmenházi épület avatása a hegyen. Délelőtt 11 órakor ünnepi istentisz­telet a High School Auditó­riumban. Délben 12 órakor az uj árvaházi épület avatá­sa a városban. Délután 1 órakor bankett az uj gyer­mekotthon hatalmas ebédlő­jében. Amennyiben másnap La­bor Day lesz, látogatókat erre a napra is szivesen fo­gadunk. Ételben nem lesz hiány, csak szállást nem tudunk nyújtani. Azonban a turista otthonokban olcsó pénzen kényelmes szobákat lehet kapni. Augusztus 31-én befejezzük a 40,000 dolláros épitkezést, átalakitást és bebútorozást. Ez az év korszakot alkotó a Bethlen Otthon történelmé­ben. Nemcsak azért, mert ér­tékes, modern épületekbe he­lyezhetjük el árváinkat és öregeinket, hanem azért is, mert összesen száz árva és agg befogadására leszünk ké­pesek szeptembertől kezdve. Az amerikai jószivü ma­gyarság megérti, hogy a te­her hordozásából mindenki­nek ki kell venni a részét és az adományok szépen folynak be az épitkezési alap javára. Erre a célra minden magyar testvérünk­nek lesz pár dollár adomá­nya. Nem magunknak, épí­tünk, hanem magyar árvák és öregek sorsát viseljük szi­vünkön. Augusztus 31-re szeretet­tel várjuk Ligonierba Ame­rika magyarságát közelről és távolról. Jöjjenek el testvé­reink és örvendezzenek afe­lett, hogy a magyar hit, ál­dozatkészség és összetartás milyen csodálatos alkotó munkát képes végezni! Szeretettel hivogatja a magyarság százait Ligonier­ba: NÁNÁSSY LAJOS, árvaatya.-----------------O-----------------­SCRANTON, PA. 174-ik fiók Rendes havi gyűlése szep­tember 7-én, vasárnap 1 órai kezdettel a Szent István r. k. templom (Clearview St.) Halijában lesz megtartva. Kérem a tagtársak szives megjelenését. Tagtársi tisztelettel Rácz Antal, titkár.-------------------VerKovayalc Lap]a A Roosevelt-Churchill Deklaráció Felrobbant Hitler főhadiszállásán az eddig ledobottak között a legnagyobb ellenséges bomba is... (A N. Y. Times szívességéből.) Authorized Bottler: Pepsi-Cola Bottling Co. of Pittsburgh 4. ) Hajlandó-e ön, Mr. Roosevelt, Amerika összes nyers­anyagait az egész világ részére átengedni? 5. ) Hajlandó-e ön gyarmatokat adni Németországnak? 6. ) Készen áll-e ön arra, Mr. Roosevelt, hogy alkalmazkodik a Monroe doktrína főbb elveihez? 7. ) Készen áll-e ön aláírni a bolsevista doktrínát? 8. ) Hajlandó-e ön feladni a tengeri blokádot és a gazda­sági zárlatot? A názi lapok szerint ezeket a kérdéseket “a német nép nevében” intézik Mr. Roosevelthez válasz helyett a szerintük “be­teges elgondolással megszerkesztett Roosevelt-Churchill deklará­ciódra, kiemelve, hogy az csupán angol-amerikai célokat szolgál s igy azt komoly lépésnek nem lehet tekinteni a béke felé. A béke és háború sorsa, — szerintök, — nem egy atlanti óceáni kerek asztalnál, hanem az orosz csatamezőkön fog eldőlni. VERHOV AY FIGYELŐ. Roosevelt elnök és Winston Churchill, Nagybritania minisz­terelnöke, a múlt héten találkoztak “valahol a nyílt óceánon” és abban a reményben, hogy a világ szebb jövőjét sikerül majd nekik megalapitaniok, az alábbi nyolcpontos deklarációban szögezték le a 2 demokrata nagyhatalom közös akaratát és a háború végső céljait: 1. ) A két nagyhatalom nem törekszik sem területi, sem más­­formáju megnagyobbodásra. 2. ) Nem követelhető semilyen másféle területi változás a háború befejezése után, csakis olyan, amely az illető nép szabadon nyilvánított akaratának megfelel. 3. ) Tiszteletben tartják minden nemzetnek azt a jogát, hogy maguk válasszák meg azt a kormányzati formát, amely alatt élni akarnak és azt kívánják, hogy helyreállítsák azokat az önrendel­kezési és önkormányzati jogait, amiktől a názi tiranizmus meg­fosztotta őket. 4. ) Arra fognak törekedni, hogy a világ minden állama: kicsiny és nagy, győző és legyőzött egyaránt élvezhesse a világ javait és belekapcsolódjék a világkereskedelembe. 5. ) A legteljesebb együttműködést kívánják létrehozni az összes nemzetek között a gazdasági fronton, hogy valamennyien élvezhessék a biztosított jobb munkás standardot, gazdasági előre­haladást és társadalmi biztonságot. 6. ) A NAZI TYRANNIZMUS VÉGSŐ MEGSZÜNTETÉSE ÉS ELPUSZTÍTÁSA UTÁN a két nagyhatalom (az Egyesült Államok és Nagybritania) olyan békét remélnek, amely minden népnek biztosítani fogja azt, hogy saját határaikon belül biztonságos ott­honban élhessenek. 7. ) A békeszerződés, melyet megkötnek majd, biztosítani fogja a tengerek szabadságát. 8. ) Minden nemzetnek el kell állnia az erőszak alkalmazá­sától s tekintettel arra, hogy a jövő békéjét csak úgy lehet biz­tosítani és fentartani, ha a támadó nemzeteket leszerelik, ezek­nek a népeknek teljes leszerelését elsőrangú szükségnek mondja a deklaráció. A Roosevelt-Churchill deklaráció hire világszerte nagy szen­zációt keltett, éppen úgy, mint annak idején Wilson 14 pontja, de korai volna még hatásáról és sikeréről beszélni, mert hiszen ennek a deklarációnak érvényt csak majd a beláthatatlan jövőben óhajtanak szerezni, ha a názi tyrannizmust véglegesen elpusztít­ják, megszüntetik. Az elpusztítás elősegítése céljából Stalint egy­ben biztosították a legmesszebbmenő anyagi támogatásról, melyet meg fog kapni hadigépekben, munícióban és más hadiszerekben. Sok, igen sok vér fog tehát még addig elfolyni odaát, mig az orosz földön most még előretörő Hitler-légiókat sikerül megállítani, visszaverni és a nazi tyrannizmust végleg letörni, végleg elpusz­títani. Az amerikai lapok véleménye szerint a belső bomlási folya­mat azonban már megindult s igy minden remény meg van arra, hogy “ami késik, nem múlik.” Ezzel szemben a német gőg és pökhendiség azonnal meg­nyilvánult, midőn a berlini lapok, — alig hogy nyilvánosságra hozták a deklaráció tartalmát, — “jelentéktelen pamphlet”-nek ke­resztelték el Roosevelt és Churchill 8 pontba foglalt deklarációját, sőt a berlini lapok ironikusan azonnal szintén 8 kérdést intéznek egyenesen Mr. Roosevelthez, melyben a következő kérdőpontokat állítják fel: 1. )) Kérdezzük, Mr. Roosevelt, hogy lesz-e szó majd abban az “uj rcnd”-ben, amelyet ön szerkesztene, a tengerek szabad­ságáról? 2. ) Kérdezzük azt is, hogy az Egyesült Államok és Nagy­britania hajlandó-e tengeri flottáját és tengeri bázisait feladni és átengedni internacionális célokra? 3. ) A japán követelésekkel szemben milyen engedményt adnának önök? Felhívás! Arra a szívességre kérem azoknak a fiókoknak titká­rait, amelyekből katonai szolgálatra bevonult vagy bevo­nultak fiatal tagtársaink, hogy írják meg azoknak jelen­legi címét. Akár megmaradtak tagjaink sorába, akár be­váltották kötvényüket, szeretnénk egyesületünk nevében őket egy kis emlékeztető ajándékkal megkeresni. Ez a kérésünk a szülőknek vagy a hozzátartozóknak is szól, azzal a kibővítéssel, hogy amennyiben gyermekük vagy rokonuk az Egyesült Államok hadseregében vagy haditengerészetében szolgálatot teljesít s egyesületünk­nek tagja vagy tagja volt — tudassák ezeknek a cimét a fiók titkárával, aki bizonyára örvend majd annak, hogy azt részünkre továbbíthatja. Kérésünk megújítása után maradok, tagtársi tisztelettel DARAGÓ JÓZSEF, kpi elnök. Kentucky legfinomabb Bourbon­(Adóval együtt) Minden állatni üzletben és bálban kapható kóstolja meg most.. 7 évvel az ital tilalom megszűnése után • THE “DOUBLE‘RICH" BOURBON »0 PROOF ..THIS WHISKEY IS 4 YEARS OLD. SCHENIEY DISTILLERS CORP., NEW YC IK CITY T

Next

/
Thumbnails
Contents