Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-23 / 4. szám
lff-ft Oldal Verhovayak Lapja. 1941 Január 23, 1007O MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK % \MOZI VILÁG t r HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Jan. 26-án d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN, JANUÁR 27 ÉS 28-ÁN A Grand Színházban "MAJD A ZSUZSI" és a 'MEGYEBÁL" JÁVOR PÁL CIGÁNYZENÉS, MULATÓS FILMJÉT, A «MEGYEBÁL’-T ÉS A “MAJD A ZSUZSI” CIMÜ FILMET JÁTSZA A NANTY GLO-I FAMILY ÉS A HAZELWOOD-I GRAND SZÍNHÁZ A magyarság megint viszontláthatja a mozivásznnon dédelgetett kedvenc színészét, a jóképű, daliás JÁVOR PÁLT, aki a legjobb dáridós. mulatós filmjében. a MEGYEBÁL (Viki) cimü végesvégig ragyogó cigányzenével tarkított filmattrakcióban fogja mulattatni a magyarságot. A MEGYEBÁL (Viki) a múlt szezon legnagyobb filmeseménye. Jávor Pál élete legnagyobb és legsikeresebb alakítását adja a MEGYEBÁL-ban és nem csoda, ha a magyar hölgyek szivét me Kint megdobogtatja, mert talán még egyetlen filmben sem volt snájdigabb, férfiasabb és még soha olyan vad. duhajos, Igazi ma gyáros mulatozást, nótázást nem hozott ki, mint a MEGYrEBÁL- ban. melyben a főispán fiát játsza. Hosszú idő után most olyan partnere akadt Jávor Pálnak, akinél szebb, különb magyar mii vésznőt a kerek világon sem ta láthattak volna. BÁRSONY RÓZSIT külföldi óriási sikerei közepette hozták haza Magyarországra, hogy Jávor Pálnak olyan szivebölgye legyen, akire büszke lehet mindenki. Szépsége mellett Bársony Rózsi a legkitűnőbb, legtemperamentumosabb magyar mii vésznö. tele tűzzel, élettel. Soha még két ilyen kellemes szerelmes nem mozgott együtt mozivásznon. A Nanty Glo-i Family Theatre-ben Vasárnap, Febr. 2-án, d. u. 2-kor “FIZESSEN NAGYSÁD” és “TISZTELET A KIVÉTELNEK” “MAJD A ZSUZSI” a legkacagtatóbb magyar film egy műsoron a “Megyebál”-al A 0AHU6JA VM'MO/ LA HYOftOL konnyotyőglolóo« koaHjtűló iená fím 6 gyönyörű árny / mmu-mmm DAYKA MARGIT* BIKO ÉVA DONÁI tál* GABOR •ötjeik brilliant iiórakozuiki<a /egujobb filmek A nagyszerűen előretörő magyai filmipar egyik legszebb hajtása a MAJD A ZSUZSI, ez a mindenképpen mulatságos, drága báju vígjáték, amely kellemes, pompás szórakozást fog hozni a közönségnek. Hét lányról szól az uj magyar film. heten vannak, mind csinosak és fiatalok és persze mind a heten férjhez saeretnének menni. Férjhez is mennek, de hogy hogyan, ezt meséli el a MAJD A ZSUZSI annyi humorral, szellemességgel, nótás. zenés bohósággal, hogy bátran mondhatjuk. hogy ennél a roppant mulatságos magyar filmnél jobb szórakozást elképzelni sem lehet. Szepes Lia e filmben egy asztalosinas szerepét alakítja eunivalóan kedvesen. Kun Magda gép irókisasszony, Dajka Margit főz, Donáth Ági szőnyeget szó. de a többi lányok is mind önálló kenyérkeresök a filmben. Igen mulatságos, komikus figurákat alakítanak Gyergyai István, a londoni színpadok világhíres komikusa, semmiesetre ne mulassza el meg- László. Ábrahám Pál fülbemászó és pattogó ütemű slágerszámai fűszerezik a mindvégig érdekes, kacagtató filmet, mely a zseniális magyar filmrendező egyik legsikeresebb munkája. Aki kitünően akar szórakozni, semmiesetre ne mulassza el megtekinteni a MAJD A ZSUZSI és a MEGYEBÁL filmet, mely vasárnap. január 26-án Nanty Glon, hétfőn és kedden pedig a Hazelwoodi Grand sz-nházban kerül bemutatásra. FIVE CAUSES OF DEPENDENCY IN OLD AGE Dependence in old age can be attributed, in many cases, to five reasons: 1. Men often forget that after age 55 it is harder to keep jobs, and earnings decrease. 2. Men forget that a part of all they earn is theirs to keep. 3. Men forget that saving is difficult and keeping savings is even more difficult. 4. Men forget that there is no second chance. 5. Men forget that to be independent, then, you must start, now. Life Insurance offers men the only sure way of successfully overcoming these five difficulties. 218 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 219 Vér ömlött le a nyakán, mellén, ingujján. Úgy siratta fiait, ősi igaz módon, vérkönnyekkel. Aztán a kifulladó kannak esett, nekihajtota a máglyának, csapkodta a kést hátába, nyakába s üvöltötte ő is: Az mi fiainkért! ... Tik ... bosszút... álljatok! Végsőt hördülve esett térdeire a kan s kifordult alóla. Beő arccal a tűzre borulva feküdt, kését az esés lendületével vágva maga előtt a parázsba, a penge tövéig. A máglya robogva omlott össze, csillagesőt köpve a fekete égre. Riadt madarak csapkodtak a fák ágai közt. Kioltott nyelvvel, kullogva indultak vackaikról a farkasok. III. Halott ura lábánál ül a Nagyasszony s várakozó arccal tekint a hadiut idevillanó szalagjára. Mintha távoli csillagról nézve vissza, mintha minden nagyon régen történt volna, ott messze lenn, valahol. Lelke előtt lepergett életének képei suhannak. Apja lábai előtt ül játszadozva s hallja kedveskedő mormogását: — Menyétke ... Kicsi menyét... Fehér menyét.., Szövögetik, ketten, a nagy álmot, napkeleti birodalomról ... Az Árpádfi délceg alakja villan s ő sziventalálva rebben meg a tekintete alatt... Fiát dajkálja s a jóslat kinja, édessége csurran kebeléből... Mosolygó párviadalok, halálos játékok, őrlő gondok közt nőnek a gyanútlan sas szárnyai s csapkodnak, töredeznek a börtön rácsain... Halálmadár lebben meg a vár felett!... S megmozdul az erdő, hogy összezúzza a titkait sóvárgó férfigyermeket ... Homályos, bozótos magyar erdőbe besüt a nagyvilág napja, fia szemébe. Ébred, lát, kibomlik rejlő lelke, homlokán felgyűl a hivatás fénye s ők ketten, mint a dél fogyó árnyéka, hanyatlanak el mellőle... Egyedül áll a zord magányosságban, néma harangként csüng a szive.. . De most megkondul, mert fehér galambszárny ütődik hozzá... s megtelik zengésével a világ ... Szönyü éjszaka!. .. Gyűlöletes álom!... Megrázkódik. Nem igaz! ... A valóság más. A valóság jön, győzelmesen!... — Ma vége lesz mindennek, ami volt! — szólal meg. Gizellának mondja ezt, aki mellette ül, fejét az ő vállára hajtva. De a szemei neki is odafüggesztve, az útra. Ahogy az ifjú Nagyasszony mozdul a hangra, Sarolt odasimogat hozzá: — A régi nap lement. S jól van... — Anyám! — Gizella szava édes vigasztalással ütődik Sarolt szivéhez. — Mi tiszteljük a multat. S téged nagyon fogunk szeretni... — Köszönöm neked, leányom, amit István benned, tőled nyert, — öleli magához Sarolt. — Csak őt szeresd. Minket felejts el. Az élet a tiétek... Egy kérésem van még... — Parancs, Anyám... — Nem felejtette el, hiszem. Mondtam egyszer s olyan csodálkozva nézett. De ha visszajött, mondd meg neki újra... — ... Hagyjon pihenni egy darabig az én uram mellett, itt... Aztán vigyen haza, apámhoz, Erdélybe... — De lelkem, anyám, mikor lesz még az? — Gyulafehérvárra, leányom, — mosolygott Sarolt. — Oda vigyen. A hegyek virrasszanak felettem. Közöttük nőttem. A szél hozza nekem a székely fenyvesek szagát. Alattuk voltam boldog... Itt nem kell tudja senki, csak ti... Az asszonyházban egy bronzláda van. Sima. Jel, betű nincs rajta. Ne is legyen...
