Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-05-22 / 21. szám

6-Ik Oldal 1941 Május 22 Hogy Állunk Katonáink Kiképzésével? HÁBORÚS VILÁGOT élünk már hosszú, igen hosszú hó­napok óta s azt hisszük ez a kérdés: — hogyan állunk katonáink kiképzésével? — talán soha nem volt olyan aktuális, mint napjainkban. . Egyesületünknek egyik ré­gi volt oszlopos tagja, Nemé­­nyi Ernő, mostanság igen sokat megfordul — hivatásá­ból kifolyólag — Washing­tonban s erre a kérdésre ő a következőkben adja meg a legjobb forrásból szerzett információit: (N) Végre rájöttek Wash­ingtonban is, hogy nem le­het jó katonákat nevelni idő­sebb férfiakból és a közel jö­vőben leszállítják a korha­tárt 35-ről valószínűleg 30-ra de lehet hogy 28 évre. Vagyis sorozni csak a 30 vagy 28 évnél fiatalabbakat fogják. A mai korban egy 30 évnél idősebb férfi alig birja ki a modern katonai kiképzést. A modern háború eddigi tapasztalatai ugyan is igazol­ják, hogy a katonának szí­vósnak, kitartónak kell len­nie, hogy az igényeknek meg­feleljen. Aki figyelemmel nézte a német háborús képeket, ame­lyeket itt közöltek láthat­ták, hogy front harcosaik, a legjobb csapataik mind fiatal emberek. Eddig a szá­razföldön még nem tudták ezt a fiatal, kitünően kikép­zett hadsereget legyőzni. Mi, akik bizonyos tekintet­ben ismerjük az európai ka­tona képzést, kételkedünk abban is, hogy egy év alatt a modern igényeknek meg­felelő katonát lehessen ki­képezni. A régi időben mi öregek jól emlékezünk arra, hogy három évre sorozták a 20-tól 23 éves fiatalembereket. Há­rom év kellett az első világ: háború előtt jó katona ki­képzésére. Hát most, amikor minden mechanikai a had­seregben. Tankok vezetésére, repülőgépek kezelésére, ejtő­ernyős csapatok szervezésére, utászoknak aligha lehet egy év alatt egy teljesen zöld ifjút betanítani. A mostani háborúban min­den gyorsan — helyesen ne­vezve villámszerűén — megy. A teljes kiképzést, az össz­hangot repülők, tankok, mű­szaki csapatok, tüzérség és gyalogság közt nem lehet egy év alatt elvégezni. Ezt már Washingtonban is érzik és lehetséges, hogy azokat, akiket a múlt évben soroztak, egy évnél tovább fogják bentartani. Az Egyesült Államoknak ma sincs egy fél milliónál több kiképzettnek nevezhető katonája. A fél millió a rendes hadsereg és a nem­zetőrség csapatait foglalja magába. Nagy baj az is, hogy nin­csen kellő és modern fel­szerelés az újoncok kikép­zésére. Egy pár tank ezreden kívül nincsen elegendő tank a betanításhoz. Nincsen ele­gendő ágyú és nincsen ele­gendő puska sem. Mint W a s h i n g to n b. a n mondják, egész ezredek gya­korlatoznak modern felsze­relés nélkül. A repülőinkkel éppen igy állunk. Csaknem az egész re pülő gép termelés Angliába megy. Az itteni gépek nagy­részét tanításra használják. Hadigépünk csak kevés van. A haditengerészet sokkal jobban áll, mint a hadsereg. Az amerikai hadihajók a leg­jobbak a világon. A flotta ereje napról-napra növek­szik. Csaknem minden héten újabb és újabb hadihajókat bocsátanak vízre. A haditengerészeti legény­ség önként jelentkezőkből áll, akiket alaposan kitani­­tanak és beosztanak a régi legénység mellé. A flotta olyan erős, hogy az képes megvédeni Amerikát csak­nem minden támadás ellen addig, amig az angol flotta uralja az Atlanti óceánt. Két év múlva olyan erős lesz Amerika haditengerészete, hogy mindkét óceánt uralni fogja. Lehet, hogy a fentiek az oka annak, hogy a hadsereg­beli emberek itt Washing­tonban pesszimisták és a ha­ditengerészet emberei opti­misták a jövőt illetőleg. Természetesen nyilvánosan senki sem nyilatkozik.------------------O-----------------­A 7357. SZÁMÚ SKÓT VICC Aberdeenben alakuló gyű­lést tartott a borravaló el­törlését követelő liga. Ter­mészetesen ott volt a meg­jelentek közt Mac Andrew is, aki azonban feltűnően passzív magatartást tanúsí­tott. — Önnek, Mac Andrew ur, szintén be kell lépnie — pró­bálta meggyőzni a liga el­nöke. — Gondoljon csak az egyesület céljára s az évi tagdíj mindössze is csak tiz pence. — Tiz pence... — morog­ta Mac Andrew. — Akkor nem léphetek be. Sokkal ol­csóbban jövök ki, ha a szo­kásos borravalómat adom ezután is. ------------------O-----------------­Fellowship is heaven, and lack of fellowship is hell; fellowship is life, and lack of fellowship is death; and the deeds that ye do upon the earth, it is for fellow­ship’s sake that ye do them. —William Morris. A FOGAK és SZÁJ ÁPOLÁSA Verhovayali Lapja Közli: Dr. MAJOROS JANOS fogorvos DIAGNOSIS A kór megállapítása a modern időkben nagyon meg van könnyítve a fogászatnál használt gépezetek haszná­latával. A legnagyobb baj mindig a páciensekkel van, mert 90 százaléka, a fogbetegeknek már azzal a szent meggyő­ződéssel indul a fogorvoshoz, hogy egy bizonyos fogat fog megcsináltatni, vagy kihú­zatni. Értelmes emberekkel vitatkozni kell, hogy téved­tek, mert annak a fognak amit ki akarnak huzatni, nincs semmi baja. Vannak esetek, hogy a páciens az “alsó baloldali zápfogát” akarja eltávolitatni, s a baj a “felső jobb oldali bölcses­ség fognál” van. A legtöbb vitatkozás, hogy melyik fog okozza a fogbajt, azokkal a férfiakkal van, a kik bátorságuk gyarapításá­ra bepálinkáznak, a fog­orvosi székben nagy hősök­nek képzelik magukat, s vi­selkedésükkel még a leg­nyugodtabb fogorvos türel­mét is próbára teszik. Arra a kérdésre hogy melyik fogát akarja eltávolitatni, a whis­­kytől megbátorodott hős nagyhangosan kivágja, hisz maga a fogorvos magának kell tudni, hogy melyik fo­gam fáj. A legtöbb ilyen em­ber szájában több szuva­sodott, megromlott, korha­dásnak indult fog van, s bár­melyikhez nyúl a fogorvos a fogbeteg felszisszen, s köz­ben egyet-egyet káromkodik, hogy a fogorvos mit pisz­kálgat az ő szájában, miért nem huzza már ki a fájós fogat. A magyarul beszélő fogorvosok már hozzá van­nak szokva az ilyen pácien­sek viselkedéséhez, de az úgy nevezett amerikaiakkal foglalkozó fogorvos, nem so­kat teketóriázik az ilyen em­berrel, megkérdi, hogy me­lyik fogát huzza ki, s ame­lyikre a fél-részeg ember reá­mutat, kihúzza s másnap kezdődik újból a komédia. Vannak olyan esetek is, hogy a fog az érintéstől na­gyon fáj, s a páciens a fáj­dalomtól való félelmében, az ellenkező oldalon mutat reá egy fogára s ha az is lyukas, a fogorvos minden további nélkül eltávolítja, s mivel a foghúzás nem járt nagy fáj­dalommal, a páciens meg­könnyebbülten reámutat az igazán fájós fogára, s beis­meri, hogy tulajdonképen azt akarta kihúzatni, s csak nagyon félt, mert már egy hét óta nem tudta a fogait Összezárni, mert az össze­érintéstől majdnem áz áju­lás fogta. A gyermekeknél, különö-j sen az elkényeztetett egy-1 kénél gyűlik meg a fogorvos, baja. A mama siró hangon 1 igy kezdi a beszédet, még az én kis fiamat soha senki nem kínozta meg, hát vi­gyázzon, hogy be ne törje a fogát, mert a szegényke már három éjszaka nem aludt s már három fogorvosnál vol­tam vele, de a kis drágám nagyon fél, hát nem akarja kinyitni a száját. A gyer­mek nem sok hajlandóságot mutat, hogy száját kinyissa, s nincs más termi való, mint elaltatni, s akkor kéz dődik a tulajdonképeni né-' zeteltérés a mama és a fog-! orvos közt, mert a mama! azt mondja, hogy a felső: fogat kell eltávolítani, pedig az alsó állkapocs van meg­dagadva, tehát az alsó okoz­ta a fájdalmat, s mivel mind: a két fog annyira van lero­molva, hogy azt már a gyer­mek a rágásnál nem hasz­nálhatja, abban állapodnak meg, hogy úgy az alsó, mint a felső fog kilesz huzva. A gyakorlott fogorvost is félre lehet vezetni, mert ha több rossz fog van a száj­ban azt távolítja el, amire a páciens reámutat, de akkor nem volna szabad a fog­orvost okozni, hogy nem a jó fogat, vagyis nem a fájdal­mat okozó fogat húzta ki. Igen sokan azt állítják, hogy ameddig nem mentek el a fogorvoshoz, addig nem volt semmi bajuk a fogukkal, csak mióta a fogorvos egy egészséges fogat távolított el a szájukból, azóta fáj min­den foguk. Abban igazuk van, hogy addig amig a fog­orvoshoz nem mentek, nem volt bajuk a fogukkal, de mikor a fogorvoshoz mentek, már akkor a fájdalom kény­­szeritette őket. Hogy pedig azóta minden foguk fáj, az onnan van, mert sok romlott j foguk van a szájukban, sj úgy érzik, hogy minden fo guk fáj.-------0------­VÁLASZ A BEÉRKEZETT LEVELEKRE. D. L. MASSURY, OHIO. — Azt írja, hogy két évvel ez­előtt kihúzatott négy fogat, s a helye még mindig fáj. s hogy sem hideget, sem me­leget nem mer a szájába venni, mert annyira fél a fáj­dalomtól, s hogy ezért nem mer a fogorvoshoz menni, a többi rossz fogait kihúzatni. Ha minden foga annyira le­romlott ahogy írja, akkor több mint valószínű, hogy nem az eltávolított fogak helye fáj, mert ez szinte le­hetetlen, hogy a begyógyult foginy hidegtől vagy meleg­től megfájduljon. Az ilyen fájdalom az olyan odvas fo­gaknál fordul elő, ahol az ideget már nagyon kevés dentin fedi. A mai modern fogászatnál nincs félelemnek helye, mert eltudjuk az idegeket zsib­­basztani, vagy pedig a na­gyon félős pácienst elaltas­suk, tehát teljesen fájdalom mentesen lehet a fogakat el­távolítani. Ha már ötven éves, nem érdemes hídmunkát csinál­tatni, s azért a legajánlato­sabb az összes fogait kihú­zatni és szájpadlásokat csi­náltatni. Abban igaza van, hogy ha­ragszik a fogorvosra, mert annak idején nem az alsó rossz fogát húzta ki, hanem a felső négyet, de lehet, hogy az a négy fog is annyira rossz volt, hogy a fogorvos azokat találta a bajt, fáj­dalmat okozónak. Ha a szájpadlások jól si­kerülnek, akkor azokat könnyű megszokni. R. B. CANONSBURG, PA. Azt írja, hogy a fogait a fur­­nacbe véletlenségből elégette, hát ez nemcsak önnel tör­tént meg, igen sok fogsor tönkremegy feledékenység, vagy más okok miatt. Ha valakinek már volt a szájában fogsor, és enni is megtanult vele, a második fogsort nagyon könnyen megszokja. Az álkapocsban az a fá­radtsági tünet megszűnik, ha fogsort csináltat, s nem az ínyével fogja rágni az ételt. Kérdéseiket küldjék az alábbi címre: DR. JOHN MAJOROS, 601 Steel St. Youngstown, O. ■------------------o-----------------­HASTINGS-UPON HUDSON, N. Y. 175-ik fiók TISZTELETTEL MEGHÍ­VOM összes tagtársaimat a JUNIUS 8-ÁN, VASÁRNAP délután 2 órakor kezdődő rendes gyűlésünkre, melyen le szeretnénk tárgyalni a jú­lius 27-én tartandó PIKNI­KÜNK ügyét. Külön is kérem az össz­­tagságot, hogy a junius 8-iki gyűlésünkön okvetlenül meg jelenni szíveskedjenek azon szülők, akik gyermekeiket be akarják Íratni a Verhovay Nyári Magyar Iskolába; ná­lam okvetlenül jelentsék be a szándékukat, vagy a gyű­lésen, vagy e hó 28-ikáig a lakásomon. A múlt nyáron igen szép eredménnyel vég­ződött a nyári magyar iskola s ha 35 gyermek fog jelent­kezni, akkor megtartjuk az iskolát az idén is és vallás­különbség nélkül minden gyermeket bevezet tanítónk a magyar betű és a magyar irás mesterségébe! A fő a je­lentkezés. Ezt, kérem, ne mu­lasszák el. Tagtársi tisztelettel Borszuk Lajos, elnök, 7 Washington Ave.

Next

/
Thumbnails
Contents