Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-05-22 / 21. szám
1941 Május 22 VerhovayaJc Lapja. 7-ik Oldal MAGYAR RÖVIDHULLÁMÚ MUSORTERVEZET 1941 május 25-től május 31-ig A HAT4 hivójclrs adón: 9.125 kilooykluson, 32.88 méteren Amerikai Eastern Standard idő szerint: este 7:30-tól 9 óráig Revizió-vagy Preyizió? Irta: URBÁN JÓZSEF, mckeesporti ref. esperes-lelkész VÁSÁRNAP, május 25. Hírek magyar nyelven. — Induló. — Hírek angol nyelven. — Buttykay Ákos, Schack Mánk a és Dohnányi Ernő szerzeményei, zenekari és zongora előadásban. — A Rádió postája. — Magyar nóták. — Hírek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. HÉTFŐ, május 26. Hírek magyar nyelven. — Induló. —> Hírek angol nyelven — Erdélyi bányásznóták. Összeállította Tersnyánszky J. Jenő. — Harsányi Zsolt elbeszélése: Május. — Magyar nóták. — Hírek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi. induló. KEDD, május 27. Hírek magyar nyelven. — Induló. — Hírek angol nyelven. — Dohnányi: Szimfonikus percek. Zenekari előadás. •— A Magyarok Világszövetsége közleményei. — Magyar nóták. — “Régi magyar tánc.” — “Boka szerzeménye.” — Hírek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. SZERDA, május 28. Hirek magyar nyelven. — Palotás. Kenessey szerzeménye. Zenekari előadás. — Hirek angol nyelven. — Szentgyörgyi L. hegedül, Bánáti Buchner és Tartini szerzeményeit. -— “Mirőt beszélnek Magyarországon?” magyar és angol nyelven. -— Magyar nóták. — Hirek eszperantó, szlovák és »ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. CSÜTÖRTÖK, május 29. Hirek magyar nyelven. — Induló. — Hirek angol nyelven. — Szórakoztató zene. —- “A csufolódó arany." A verseket Lehotay Árpád, a Nemzeti Színház tagja mondja el, bevezetőt mond Keresztury. — Magyar nóták. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. PÉNTEK, május 30. Hírek magyar nyelven. — Induló. — Hírek angol nyelven —- Magyar müvészlemezek. — Máthé Elek heti híradója magyar és angol nyelven. — Magyar nóták. — Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. SZOMBAT, május. 3). Hírek magyar nyelven. — Induló. — Hirek angol nyelven. — “Tűzvarázs.” Zene és vers. Összeállította Máriássy József és Böhrn László. — “Miről beszélnek Magyarországon?” magyar és angol nyelven. — Magyar nóták. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. GYÁSZJELENTÉS 1941 ÁPRILIS HÓRÓL A Verhovay Segély Egylet szomorodott szívvel Jelenti az alant megnevezett tagok elhunytat. A tag neve Paluchak József .... Szatmári István ... Hudák István .... Uszkay Bertalan _ Kora ............ 56 ..........-.............. 69 ......................... 61 ............... 65 4 Sári József B.................................... 75 6 Kálnásy András ............................. 56 :4 Varga Mihály J......................................... 55 5 Fodor András..................... 67 6 Juhász Sándor................... 27 6 Tóth Lajos .......... 54 0 Tóth Lajosné ................... 56 i2 Fekete Józsefné ..... 55 >9 Papp Jánosné ......... 64 18 Kiss János ........... 72 '6 Balogh András ....... 69 '8 Lengyel Jánosné ............ 55 :2 Vargyas Józsefné .......................... 75 12 Fodroczi Kálmán .......... 50 2 Choka József .................................. 57 12 Fredericks Imre J. -........... 48 :7 Hricz János ..... 54 14 Halál Ferenc ......... 53 6 Meltsih Terézné ......... 52 12 Árvay Andrásné .......... 55 •7 Lajnics Sámuel .................................... 27 :9 Felo Edward .......... 23 12 Szabó Pál ........... 54 ►0 Kovács János B............................................ 53 >0 Leskó József _________ 52 14 Lévay Pál ..... 69 1 Nagy Dezső ................. 46 LEGYEN ÁLMUK CSENDES! Pittsburgh, Pa., 1941 április 30. Mindkét szónak több jelentése is van. Az első többek között ujra-átnézést, felülvizsgálást, jóvátételt — azaz egy hibás dolognak a kijavítását célzó munkálkodást jelent, a másikat pedig — a rokon jelentésű provízió szóval együtt — az előre megnézés, gondolkodás, védelemre irányuló előzetes «intézkedés s átvitt értelemben az előrelátás és óvatosság kifejezésekkel adhatjuk vissza magyarul. Különösen nekünk, magyaroknak, az első szó annyira köztudatunkba ment, hogy eredetének vizsgálata nélkül is tudjuk, mit jelent; a másiknak a jelentését pedig legjobb, ha az előrelátás, előzetes felvilágosítás szavakkal magyarázzuk. így aztán bátran használhatjuk a továbbiakban a latin re-visio és a prae-visio kifejezéseket, amikor el akarjuk dönteni, hogy melyik a célravezetőbb a mi esetünkben. A revízió, mint tudjuk, húsz évi könnyes küzdelmet jelentett az egyetemes magyarság életében. Sőt annak részleges megvalósulása után további küzdelmet és magyar szivekből a teljes megvalósulásig ki nem irtható álmot is. Mert addig a harcot fel nem adhatjuk, mig azok az égbekiáltó igazságtalanságok, amiket szülőhazánkkal szemben Trianonban elkövettek, mind jóvá nem tétetnek. Az a kérdés, vájjon sikerül-e? Nem fognak-é a teljes revizió útjába még súlyosabb akadályok gördülni a mostani nagy világégésben? Nem vesziti-é el Magyarország az eddig visszanyert területekkel még azt is, amit Trianonban nagy kegyesen meghagytak? S egyáltalán milyen kilátásai lehetnek háború utánra az Európa viharsarkában élő magyar népnek? A nélkül, hogy az eddigi revíziós sikerekkel annyira megelégedett s a veszedelmeket még most sem látó és a mások aggodalmait meg mosolygó embereket naiv szendergésükben zavarni akarnánk, néhány száraz tényre szeretnék itt felhívni a figyelmet. Elsősorban azoknak figyelmét, akiknek nincs szándékában a magyar igazságért vívott harcot egyéni érdemek szerzésére használni s akiket még nem hypnotizált meg a magyar kérdésről könnyelműen, vagy rosszindulattal iró és beszélő vakvezérek lármája. 1. A magyar nemzet cselekvőképességének megőrzéséért és az ország függetlenségéért aggódó magyar miniszterelnök “felderítetlen okokból” önkezével vetett véget életének. Az életét kioltó revolverlövés utórezgése gyanánt szállt át azután az óceánon a Magyar Revíziós Liga elnökének rádió-szózata: “Nincs ma nép Európában, amely szabadon cselekedhetnék; mindenik — a magyar is — szükségképpen azt teszi, amire a viszonyok kényszerítik.” 2. A magyar kormány pár hónappal ezelőtt baráti szerződést kötött Trianon egyik haszonélvezőjével, Jugoszláviával. Nem azért, mert lemondott a Jugoszláviának juttatott ősmagyar területekről, hanem a “viszonyok kényszerítő hatása alatt.” S ugyancsak a viszonyok kényszerítő hatása alatt most a magyar honvédség visszafoglalta a Bácskát és a baranyai háromszöget. 3. Alighogy a jugoszláv uralom alá kényszeritett magyarok felszabadítása megtörtént, Szovjetoroszország felől fenyegető villámok röpködtek szülőhazánk felé. A hivatalos kommüniké szerint e “jugoszláv területek” elfoglalása szovjet hivatalos körökben . “nagy visszatetszést keltett” s szerintük, ha Magyarország bajba kerülne, könnyen hasonló elbánásban lehetne része, mivel jelentős számban élnek magyar területen is más nemzetiségű csoportok. 4. Anglia már korábban is ellenséges államnak tekintette Magyarországot, éppen úgy, mint az általa felhizlalt, de később ellene fordult Romániát. A régi magyar területek visszavétele óta pedig ismételten “epés kritikával” foglalkozott ezzel a lépéssel az angol rádió, megjegyezvén, hogy azért Magyarországnak “vállalnia kell a háború utáni következményeket.” 5. Hogy mik lehetnek majd ezek a “háború utáni következmények,” fogalmat alkothatunk róla a más alkalmakkor és más népekkel kapcsolatban tett nyilatkozatok olvasása után. Előttünk fekszik az angol propaganda iroda egyik kiadványának 1941 február 26-iki — tehát jóval a jugoszláviai megszállás előtt — melléklete. A cime: Anglia szövetségeseL (This supplement is dedicated to Czechoslovakia.) Szó van ebben az írásban a menekült cseh kormány által körvonalazott uj világrendről, az állítólagos cseh-demokráciáról; dicshimnuszokat zeng a propaganda által teremtett, de a valóságban nem létező cseh vitézségről s végezetre hivatalos program gyanánt közli Benesnek, az első világháború utáni béketárgyalások főméregkeverőjének ezt az orákulum-szerű megnyilatkozását: “Ma már bizonyos, hogy Csehszlovákia ezeréves határai között ismét fel fog támadni.” S ennek a feltámadásnak a szükségszerű bekövetkezését jósolta Benes nagypénteki tzózatában is, amelyet szintén jóváhagyólag közölt le a “Bulletins from Britain” április 16-iki száma. (Hogy semmi kétség ne legyen e benesi elgondolás felől, megjegyezzük, hogy a bőséges mennyiségű cseh propaganda írások, sőt “tudományos” történelmi munkák szerint is az a bizonyos ezeréves cseh határ magába zárta Szvatopluk regebeli birodalmát, igy jóval túlterjed déli irányban a trianoni határon!) Magyarország északi felét e szerint már jóelőre lefoglalta Benes Csehszlovákiának ... S mi történik majd a déli felével? Erdély tekintélyes részét és állítólag már a Bánátot is Hitler jóváhagyásával megkapta Románia. Mivel azonban ez a triánoni főrészvényes — mint mondottuk — szintén kegyvesztetté lett, nem .hisszük, hogy zsákmányát megtarthatja angol győzelem esetén. Tehát ezek az ősi magyar területek újra gazdát cserélnek. Már van rá igénylő is: Jugoszlávia, amely J ezekkel együtt bizonyára megkapja a csehek által meg hagyandó részt is. Világosan kiolvasható ez Churchill üzenetéből, amelyet szerb és horvát nyel ven továbbítottak rádión Ju goszláviába: “Nem lesz oko tok megbánni azt a hősi bá torságot, amely reátok zudi tóttá ezt a dühös ostromot Bátorságotok fényleni fog a történelem lapjain és közeli jutalom gyümölcseit érleli számatokra.” 6. Már az eddig elmondottak is indokolttá teszik azt, hogy ne legyen nyugodt azoknak az amerikai magyaroknak az álma, akik aggódó szeretettel gondolnak uj hazájukban is szülőhazájukra. De még súlyosabban esik a latba az a tény, hogy most már Amerika is rádobta a kárhoztatás kövét szülőhazánkra. Elnökünk április 16-iki proklamációjában félreérthetetlenül Magyarország ellen foglalt állást, mikor hivatalosan bejelentette, hogy Jugoszlávia és Magyarország között háborús viszony Állt be s a támadó,
