Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-05-08 / 19. szám
1941 Május 8. 5-ik Oldal .Verhovayak Lapja Bizzunk Rooseveltben Bízzunk Rooseveltben, most jobban, mint valaha. Ha nem is a legközelebbi, de igen közeli jövőben meg fogjuk látni, hogy ő mily nagy amerikai, mily lelkiismeretes s mennyire előrelátó? És hogy mennyire érzi azt a roppant felelősséget, mely vállaira nehezedik. Gondoljunk csak vissza néhány hétre, legföllebb pár hónapra, amikor sok amerikai lap bírálta őt azért, hogy miért vett át nálunk menedéket kereső angol és dán hajókat s ezzel látszólag ő maga sértette meg az Egyesült Államok semlegességét. Később nemcsak titokban, de nyíltan küldött Angliának, sőt Görögországnak hadiszereket s egyéb nagyon szüksé ges dolgokat, sőt bombavető repülőgépeket. És csodák csodája, az amerikai lapok bíráló hajlandóuága nagyon megenyhült, főleg akkor, amikor az Egyesült Államok számára oly óriási összeget kért egyenesen fegyverkezési célokra, hogy még kimondani is szédítő volt, akkora összeget. És szinte szó nélkül megkapta a kongresszustól, amit kért, mert Amerika kezdett ráeszmélni a helyzetre. A helyzet vagy állapot pedig az, hogy Amerika egy nagy kocsi, melyben mindnyájan benne ülünk, de Roosevelt a kocsis, ő ül a bakon, ő látja az utat, amelyen, amerre s ahogyan a kocsinak menni kell. Mi, a kocsiuton kuksolok és mindenféléről gondolkozók nem is láthatjuk, a kocsit tehát rá kell bíznunk looseveltre, aki nemcsak óvatos és hozzáértő vezető kocsis, de az utat sokkal jobban látja s ami fő, sokkal messzebbre lát előre. S még több az, hogy a hirtelen fordulókat, a meredélyes helyeket, torlaszokat, akadályokat is messziről látja s igyekszik idejekorán el- és kikerülni. Ebben a rovatban a legtávolabbról sem szabad politizálni s nem is értünk hozzá, de nagyon szabad annyit mondani, hogy Roosevelt lévén a kocsis, ő sokkal meszszebbre lát, mint mi, vagyis (a rettenetes európai' válságos helyre vonatkozólag) sokkal többet tud, mint mi. Oly dolgokat, amikről nekünk, kocsiban ülőknek sem fogalmunk, sem sejtelmünk nincs, de egyszer meg fogjuk neki köszönni, hogy anynyi mindenféléről értesülve volt s annyira előre látott, tehát aszerint vezette az Egyesült Államok kocsiját. Bizzunk benne! Az ut épp most a legválságosabb, a legnagyobb elővigyázatot és előrelátást igénylő. Ha ő maga mondta, hogy Amerika még sohasem élt át oly válságos időket, mint a mostaniak, akkor elhihetjük neki, mert ő tudja, bizonyosan és egész rideg valóságában tudja s bizhatunk benne és nagy felelősségérzetében, hogy ezt a példátlan válságot vagy elkerülni vagy enyhíteni igyekszik. Ha már most segít azokon, akiken bir, ha már most igyekszik megnehezíteni a hóditás útját, ennek nagy oka lehet. Van egy ősrégi latin mondás s magyarul úgy szól, hogy “a köztársaság üdve a a legfőbb törvény”. “Salus” szó legelső jelentése: üdv, de tágabb értelemben jelent, egészséget, épséget s egyéb rokon értelmet, mint ahogy a köztársaság alatt országot, nemzetet, hazát is lehet érteni. Ha Amerika üdve vagy épsége a legfőbb törvény, akkor rendkívül válságos időkben szabad rendkívüli intézkedéseket tenni, még a semlegességet is megsérteni. Bizzunk Rooseveltben annál inkább, mert nem tudjuk, hogy miért küld segítséget oda is, amoda is, nekünk látszólag minden ok nélkül. Csak nekünk látszólag, de ő sokkal többet tud és sokkal előrelátóbb, mint mi. És itt eszünkbe jut egy másik ősrégi latin mondás, az, hogy “a legkezdetén állj ellene.” Mindennek, ami kezdetben még nem fenyegető, de a jelek már arra vallanak, hogy később nagy veszedelem lehet belőle. Durva hasonlattal élve: akiben a tüdővésznek még csak a jelei mutatkoznak, az, ha teheti, megfelelő diétát tart s kellemes száraz helyre megy néhány hétre, a tüdejét erősíteni s ellenállóvá tenni. Ellenállóvá, éppé s itt minden politizálás nélkül egyszerűen arra utaljuk az olvasókat, hogy kisérjék figyelemmel a lapokat, főleg a háborús eseményeket s maguktól gondoljanak arra, hogy van-e, ami Amerika épségét, nyugodt fejlődését fenyegeti s szüksége van-e Rooseveltnek, az Amerika épségéért roppantul felelős embernek, az elnöknek, a vezérkocsisnak már most, a legkezdetén ellenállásról gondoskodni. S ő a legjobban tudja, hogy hol, mikor és hogyan kell már most, a kezdeten ellenállni, aszerint, ahogy azt a legfőbb törvény, Amerika épségének törik-szakad megóvása megköveteli, sőt parancsolja. Olvasóink tudják, hogy Európa le van verve, három diktátor uralkodik rajta s a legveszedelmesebb diktátor Amerikát jobban gyűlöli, mint Angliát, mert a nagy világháborút Amerika döntötte el, — Németországot kiszolgáltatván az európai nyugati hatalmaknak. Az egyik fenyegető veszedelem az, hogy a názik ezt nem felejtették el s azt is tudják, hogy Amerika az egyetlen nagy akadálya annak, hogy Németország azt tegye, amit akar. A másik fenyegető veszedelem az, hogy egy nagy sárga ázsiai ország, mely az egész Pacific óceánt akarja, minden udvarias mosolygása mellett sem sem felejti el, hogy az Egyesült Államokba minden nációnak szabad bevándorolnia, csak éppen annak a mosolygó sárga nemzet fiainak nem. Megtörténhetik, hogy jobbról a nácik, balról a sárgák megpróbálják megtámadni a gyűlölt Amerikát s hogy akarják-e vagy nem, azt Roosevelt legjobban tudja, sőt módja van megtudni a két veszedelem minden fenyegető sakkhuzását. Ha tehát Roosevelt olyanokat tesz, vagy elrendel, amit mi, be nem avatottak nem értünk, nyugodtan, beleszólás és kritizálás nélkül bízzuk Rooseveltre, hogy hogyan, mikor és hol kell “kezdetben” ellenállni. Bizzunk Rooseveltben s adjon neki erőt és bölcsességet roppant felelősségének a tudata. Mi nyugodjunk oele abba, hogy semmit sem szabad elmulasztania az Egyesült Államok épségének megóvására, mert az a legfőbb törvény, ha nincs is cikkelyekbe szedve és a kongresszus által megszavazva. Bizzunk Rooseveltben! Yartin József.--------:o:---------JOHNSTOWN, PA. 8-ik fiók Legutolsó gyűlésünk alkalmával ama óhajuknak adtak kifejezést Verhovay testvéreink, hogy a jövő nyáron ismét nagyon szeretnék gyermekeiket a Verhovay Nyári Magyar Iskolába járatni. Ugyanakkor értesültünk arról is, hogy 37 megnevezett gyermek máris beiratkozna, amit örömmel vett tudomásul tisztikarunk. Közben a Verhovay nyári magyar iskolák hathatós segélyezése tárgyában igazgatóságunk bölcs határozatáról is tudomást szereztünk, ennélfogva most ezúton kérem azon Verhovay testvéreimet, akik gyermeküket a Verhovay iskolába óhajtják járatni, jelentsék azt be a jövő gyűlésünkön gyermekük nevének és életj korának pontos megjelölésével, hogy mi a tanulókról rendes listát készíthessünk és azt központunknak beküldhessük. A bejelentést álólirottak közül bármelyiküknél megtehetik, de a legszívesebben vesszük az ilyen bejelentéseket a gyűlésünkön, ahol most majd alaposabban letárgyalhatjuk a nyári magyar iskola ügyét is. Tagtársi tisztelettel Angyal János, elnök. Eperjesi István, alelnök. Erdélyi Bálint, pénzt. Dudás Ferenc, titkár: 476 Edith Ave., Johnstown, Pa.--------------O-------------WHITESVÍLLE, W. VA. 482-ik fiók ÉRTESÍTEM tagtársaimat, hogy kórházba kellett mennem s azon ideig mig ott leszek, SZÉKELY ANTAL tagtársunk fog helyettesíteni Tagtársi tisztelettel Gáli Lajos, titkár. Woodrow Wilson, voll köztársasági elnök beszedet tart 21 esztendővel ezelőtt. — A beszéd elhangzása után az Egyesült Államok népe mellé állt és az amerikai fiuk százezrei azonnal átsiettek az európai háború poklába, hogy lehetővé tegyék a demokrácia diadalát. — A háttérben ott ül összefont karokkal a haditengerészet legelső államtitkára: FRANKLIN D. ROOSEVELT, köztársaságunk mostani elnöke, aki az elmúlt vasárnap, Wilson születése helyén, Stautonban, Virginia államban gyönyörű beszédet tartott, melybe leszögezte elveit annak a határozott kijelentésével, hogy President Roosevelt ma is hűségesen ragaszkodik egykori főnökének, Wilsonnak elveihez, melynek vezérgondolata: “The United States- is ever ready to fight again to preserve America’s faith!" — A fenti képet egy 24 esztendős amerikai képes folyóiratból vettük át.
