Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-03-27 / 13. szám
M-m. Oldal 1941 Március 27 Verhovayak Lapja 100?* MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG" HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, márc. 30-án d. u. 2-kor HÉTFŐN és KEDDEN, MÁRCIUS 31 és ÁPRILIS 1-ÉN A Grand Színházban wPÓKHÁLÓ'' és NÁSZÚT FELÁRON ii “PÓKHÁLÓ” RÁDAY, GOMBASSZÖGI REMEK VIGJÁTÉKA Vasárnap, március 30-án a Nanty Glo-i Family Színházban, hétfőn és kedden pedig a Hazclwood-i Grand Színházban Csathó Kálmán, a kitűnő magyar író már nagy sikert aratott az amerikai magyar filmbarátok szemében, amikor megírta “Az Uj Rokon” cimii pompás vígjátékét, amely egyike volt a legjobb ma gyár képeknek. Erre a sikerre most _ rá fog duplázni a “PÓK HALÓ’’ című legújabb filmjével, amely a kitűnő iró mulatságos» rendkívül eleven, hasonló című könyvsikeréből készült s amelyet & legjobb magyar filmszínészek Visznek sikerre. Vidám, tavaszi hangulatú, sokszor mulatságos, nagyon sokszor köny nyesen komoly kép a PÓKHÁLÓ, amely a maga váratlan fordula taival valóban kellemes, szinházi estét fog szerezni mindenkinek. Ebben a képben adva van egy fiatal mindig éhes) színész. Ráday Imre játsza ezt a kitűnő szerepet, aki azért udvarol az öregedő gimnáziumi tanárnőnek, hogy az néha meghívja uzsonnára, vagy vacsorára. Gombaszögi Ella játsza a tanárnőt a tőle megszokott humorral, mig egy fiatal, most érettségiző iskoláslány szerepében nagy feltűnést fog kelteni Néme'th Romola, az uj magyar szinészgárda legtöbb reményre jogosító tehetsége. Remek szerepe van a temperamentumos Erdélyi Micinek, — egy színésznő jelöltet játszik, —. és fontos szerepe van a szimpatikus Szakáts Zoltánnak, Pethő Attilának és a magyar színjátszás sok más előkelőségének. Néhány pattogó ütemii zeneszám nagyban hozzá fog járulni a kitűnő film sikeréhez. Ugyanazon a műsoron “NÁSZÚT FÉLÁRON’’ Újra ünneplő lelkesedéssel és tapssal fogadja az amerikai magyarság Jávor Pál óriási sikerű NÁSZÚT FÉLÁRON című filmjét. Most. hogy a NÁSZÚT FÉLÁRON cimü magyar filmremek kerül bemutatásra, módja lesz megtudni a vidéki magyarságnak, hogy milyen is a bizonyos “Nászút Féláron." Jávor Pál a snájdig és gáláns udvarló szerepében, Ágai Irén pedig a tapasztalatlan és nászutján csalódott Ifjú asszonyka alakjában sok örömet fog szerezni. Hosszú idő óta ez az első eset, bogy a • magyar közönség kedvenc párja: Jávor és Ágai együtt szerepelnek, felelevenítik régi sikereik emlékét. Arról, hogy Kabos Gyula hosszú filmszereplése után mennyi mókát és vidámságot visz a filmbe, szinte felesleges beszélni. Jávor és Ágain kiviil a magyar színművészet eilitgárdája viszi diadalra a NÁSZÚT FÉLÁRON cimü filmet. Kabos, Erdélyi Mici, Dénes György, Gárdonyi Lajos nyújtanak kitűnő alakítást. Igazi A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Április 6-án d. u. 2-kor “ÉVFORDULÓ” és “ELCSERÉLT EMBER” sikerült film-vigjáték a NÁSZÚT FÉLÁRON, lendületesen pergő, derűs történet, amelynek hátterében a szebbnél-szebb olasz tájak vonulnak fel: Trieszt, Nápoly, Róma. Ez a film még akkor is siker tenne, ha csak a háttérben levő gyönyörű felvételekből állna, hát még amikor pompás színészi együttes és kitűnő muzsika egészíti ki, akkor alakul ki az Igazi nagy filmsiker. Ne mulassza el mégtekinteni a vidámság filmjét, ha jól és kellemesen akar szórakozni. 34 ÖZVEGY MENYASSZONYOK ÖZVEGY MENYASSZONYOK 35 Zsigmond ölelve tartotta, nem engedte el. — Beszélj. — Engedjen el Nagyságod. — így is beszélhetsz. — így nem tudok. Ismét mozdulatot tett, hogy eltávolítsa magát a férfitől, de az most már két karral tartotta. — Az orcád, te! A szemed! Akár az örvény ... — mélyesztette tekintetét a leány szemébe. Zsuzsanna kapott a szón. — A szemem? —■ Az. — Sötét? Zsigmond közelebb hajolt hozzá: — Lángoló. Sötét és lángoló. Zsuzsánnán egyszerre tűz csapott át. Engedte, hogy a férfi egészen magához ölelje. — A mélység nem verhet vissza fényt, — mondta tompa hangon, fogvatartva Zsigmondnak a tekintetét. Zsigmond megérezte a támadó vihart, amely a leányban neszeit. Egyszerre elfelejtett mindent. Egyszerre nem akart tudni semmiről, annyit akart tudni csak, hogy Zsuzsánnát ismét a karjaiba tartja, a nyugtalan, lázas, minden érzékét elbóditó szépséges teremtés ismét ott nyugszik a mellén s egész szerelmetes felgerjedésével sürgette, hogy kimondja az utolsó szót is. — Beszélj hát akkor. Áruld el, mit titkolsz, mit rejt a szemed? Zsuzsanna látta, hogy máris a hatalmába ejtette. De átjárta őt is a hév, amely Zsigmondot elöntötte és pillanatra előtte is elhomályosodott a világ. — Carillo... — töredezett ajkáról a szó, — Catillo elindult Prágából. Nagyságod szövetséget készül kötni a császárral, hogy fölkelhessen a pogány ellen. Igaz beszéd ez? Zsigmond, hófehér nyakát és vérpiros száját nézte, Zsuzsámra arcán és hamvas bőrén most valósággal lángolt a pir. Zsigmond ajka csaknem érintette a leány ajkát. — Fölkelek ... Mindenki ellen fölkelek ... — suttogta forró hangon. — Mindenki ellen fölkelek, aki utamba áll. Elsöprők az utamból mindenkit, Zsuzsámra, lerázok Erdélyről minden jármot. A tekintetük szinte viliódzott. — Erdély nem tart Nagyságoddal. — Nem tart velem? — Nem.' — Miért? Hiszen néhány tölgy borzadozik csupán! Apád ... A Kendyek. Zsuzsánna szólni akart, de Zsigmond már vitte. Vitte, csaknem bele ölelve a szivébe. Zsuzsánna lehunyt szemmel rebegte: — Apámuramék ... Igaz, néhány tölgy csupán, de mögöttük erdő áll. Annak a zúgását rengetik. Zsigmond elborult lázzal lihegte: — Kiirtom elvénhedt fájukat. — Kiirtod? Kiirtod egész Erdély országot? — Ki. Az egész erdőt. Mind, aki ellenem van. Zsuzsánna hirtelen felnyitotta a szemét. Pillantást vetett a férfi elsötétült arcára. Látta, hogy szive forr, lelke izzik, szenvedély és indulat viharzik a bensejében, megérezte az ölelésben, a pillanat gyönyörében, a közelgő önkívületben is megérezte, hogy Zsigmondot szerelmes ittasságán túl valami más is, minden suttogó szónál, minden forró könyörgésnél, minden elveszítő csóknál hatalmasabb érzés korbácsolja belülről és iszonyodó rémületében sikoltva lökte el magától. — Engedj!... A férfi pillanatra megtorpant. Képzeletében már messzebb járt, mintsem hogy a leány kiáltása egyszerre kijózanította volna. Elkapta Zsuzsánnának a karját. — Hallgass!... — lobbant fel benne fenyegetően a vágy. — Hallgass! Ez az óra a mienk. A miénk, nem Erdélyországé. ' Zsuzsánna kirántotta a karját a kezéből. — Engedjen! Ne közelítsen hozzám Nagyságod. Ráday Imre és Gombaszögi Ella a “Pókháló” c. film egyik jelenetében
