Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-03-20 / 12. szám
18-5: Oldal Verhovayak Lapja 1941 Március 20. 1007O MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK \ *MOZI VILÁG f / HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 23-án d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN, MARCIUS 24 ÉS 25-ÉN A Grand Színházban “ZSIVÁNYBEGSÜLET” és a “PIROS BUGYELLÁRIS” A ZSIVANYBECSÜLET BOLDQGGÁ TETT KÉT FIATAL PESTI SZERELMEST A pesti gangszter-világ titkaiba gúnyos vigyorgással, csufolódó kedvűén világit bele a Nanty Glo-i és Hazelwood-i színházakban szinrekerülö magyar slágerfilm, a Zsiványbecsület. Öt hires magyar mozikomikus, Kabos, Gyula, Gózon Gyula, Verebes Ernő, Pethes Sándor és Keleti László gyúrta bele a humort a Zsiváuybecsiiletbe s bizony, a közönségnek egy percnyi ideje sincs hozzá, hogy kifogyjon a kacagásból, a tréfacsinálás öt nagymestere a fejetetejükre állított helyzetek zűrzavarában két kézzel szórja elénk a jókedvük kincseit. Öt pompás, jellegzetes figura elevenül meg az öt hires komikus alakításában s a nagyszerű ötös a bohózatszerűség dacára is simulékony keretet szolgáltat ahhoz a drága báju szellemi kettőshöz, melyet Csikós Rózsi és Somló István dévajkodnak végig a darabban. Csikós Rózsi platinaszőke ifjúi szépsége a Somló István elegáns, megnyerő férfiassága az első pillanattól kezdve rendkívül hatásosan érvényesül. Közvetlenségük, egyéni -kedvességük valami friss tavaszi szint visz bele a gangszter-romantika sötétjével aláfestett mesébe, mely a meghökkentő fordulatok, váratlan bonyodalmak szövevényében úgy összebogozódik, hogy soha még csak sejteni sem lehet, hogy mit hoz a legközelebbi jelenet. Turay Ida egy megunt szerető és Berky Lili egy szigorú erkölcsű, A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 30-án .d ü. 2-kor “PÓKHÁLÓ” ÉS “NÁSZÚT FÉLÁRON” OH. BOY! katonás tempójú gazdag nagynéni szerepében szolgál rá az elismerésre Justh Gyulával, Bilicsi Tivadarral és Réthy Anniéval együtt, akik a kisebb epizódszerepeket játszók tehetségesen, sikerrel. Ugyanazon a műsoron A TAVALYI SZEZON LEGSZEBB MAGYAR FILMJE, A “PIROS BUGYELLÁRIS” A Piros Bugyelláris a magyar filmgyártás csúcspontja. Olyan film, amelynél tökéletesebbet, szebbet már nem lehet készíteni Benne van a magyar föld minden szépsége s a magyar nép becsületes lelke, a magyar nóta édesbus hangulata, a magyar csárdás tüzes, pattogó ritmusa. Ezer és ezer körülménynek kell összejátszani addig, amig egy minden részében tökéletes film elkészül. Elsősorban kitűnő mese, jó színészek, szakértő rendező a legfontosabb, de a zene, kiállítás, se; gédszereplők, pénzügyi körülmények is döntően befolyásolják egy film sorsát. A Piros Bugyellárisnál valahogy úgy alakultak a körülmények, hogy minden összejött — ami egy tökéletes filmhez szükséges. Még egy nagyon fontos tényező hozzájárul a Piros Bugyelláris különleges értékéhez. A magyar filmeknek eddig nem volt igazi primadonnájuk. A magyar filmszínészek jobbak, mint-színésznőink — hiányzott eddig egy olyan egyéniség, aki, mint a mágnes, magához vonzza a férfisziveket. Végre felfedezték a magyar filmek igazi attrakcióját. A gyönyörű magyar asszonyok és leányok sorából kiválasztottak egy egzotikusán szép, —-* szédületesen tehetséges, remekül táncoló, kitűnő hangú színésznőt — Bordy Bellát, a Magyar Királyi Operaház ballerináját, aki a Piros Bugyelláris c. első filmjében — az összes eddig látott magyar filmsziné--*r,'"ket a — mellényzsebébe rakja. Mellette Kiss Ferenc és Somlay Arthur eddig magyar filmben még nem látott lélegzetállitó alakítással örökké felejtheletlenné teszik neveiket. I would I were beside the sea, Or sailing in a boat, With all the things I’ve got to write, Wrote. I would I were away from town As far as I could get, With all the bills I’ve got to meet, Met. I would I were out on a farm, A-basking in the sun, With all the work I’ve got to do, Done. ■—Doesn’t Matter,--------------O-------------A wall mirror has been invented that can be used as a coffee table top or a serving tray. 30 ÖZVEGY MENYASSZONYOK ÖZVEGY MENYASSZONYOK 31 Péterke hangosan nevetett. A nagy büszkeség, hogy Zsuzsánna titkos szövetségesévé avatta, egyszerre elfelejtette vele minden más buját. Visszaszólt a pecémek: — Ráléptem a körmére Csahosnak, azért haragszanak annyira! Intett a lovászgyereknek, aki éppen a kaszálóról jött fölfelé. — Szedd a lábad gyorsabban, hé! Zsuzsánna már kint várta őket a tornácon, amikor a két megnyergelt paripával eléálltak. Péterke nyeregbe segítette az ifjasszonyt, maga is felpattant, akkor nagy hetykén leszólt a lovászgyereknek: — Mehetsz dolgodra. Máma én szolgálom az ifjasszonyt. Indulni akartak, de ebben a pillanatban mély, dörgő hang szólalt meg mögöttük: — Udvarlásra, vagy szükségre, te tökmag? Kendy Sándor uram állott mögöttük. Zsuzsánna rövidebbre fogta a lova kantárját, aztán mosolyogva fordult oda apjaurához. — Férfiúi kedvre — mondta büszkén, megsimogatva mosolygó tekintetével Péterkét. Kendy Sándor megelégedetten bólintott. Zömök, törzsökös testén, a vérbő' nyakon, nagy, kemény koponya ült, de rózsapiros arcáról, mindig mosolygó kék szeméből rendíthetetlen nyugalom, a jóság, a lélek állandó derűjének mélységes háborithatatlansága sugárzott. — Na, csak menjetek, — küldte őket. — Aztán majd ha megjöttetek, talán mondok is valamit. Zsuzsánna paripája megugrott. Zsuzsánna zablát rántott, úgy kiáltott vissza apj aurának: — Úgy eshetik, hogy én is. Péterke is paripája oldalába nyomta a sarkantyúját és a két ló sebes vágtában rugtatott ki a kapun. Zsuzsánna az ujtemető felé fordította a paripáját. Péterke előre kiáltott: — Ifjasszony! Emerre visz az ut a Cigányrétre. Zsuzsánna nem felelt, nekieresztette a kantárszárat. Amikor a temető alá értek, lefogta a paripáját és bevárta Péterkét. — Mit fogadtál? — vette elő a gyereket. Péterke egyszeriben szint váltott. A lelke legmélyén hirtelen halvány világosság gyulladt s ennél a világosságnál most többet látott, mint amennyit idáig a képzeletével föléit. Hült hangon, de bátran felelte: ,—Hallgatást. Zsuzsánna bólintott s újból megindította a lovát. Megkerülték a régi földvár omladozó bástyafalait. Amikor az utolsót is elhagyták, Zsuzsánna nekiforditotta a paripáját az egyik sikátornak. A szakadékszerü mély árkot magasan felverte a gyom, meg a gaz. A két ló lépésben haladt a gödrös, járatlan utón. Jó időbe telt, amig elérték a vároldalt. Innen már látszott a Maros, a térés síkság, amely fölnyult egész a sárdi hegyekig. A hátulsó vártorok torlaszait, mint minden tavaszszal, amikor nem fenyegette a várat ellenség, márciusban, az idén is széthányták. Az ormótlan fatönkök és sziklakövek a töltéskapu két oldalán hevertek. A máskor befalazott, most nyitott töltéskapun át vezetett az ut a várba. A várnép éppen szénát hordott. A két lovas a szénásszekerek között feltűnés nélkül jutott be a hátulsó kis várudvarba. Zsuzsánna haladt elől, Péterke szótlanul léptetett mögötte. Szive akadozva vert. Égő tekintettel fürkészett jobbra-balra, hogy nem jön-e velük szembe valaki, aki esetleg fölkérdi és megállítja őket: Baj nélkül elérték a külső sáncárkokat is, utána pedig a görbe gátat. Ennek a vermeiben lakott az alantas udvari népség, a zenészek, az olasz biroklegények, meg azok a spanyol komédiások, akiket Zsigmond a múlt esztendőben hozatott különböző külországokból. A görbe gáttól nyitott sáncárok vezetett a kertudvarra,
