Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-02-13 / 7. szám

l«-!k Oldal Verhovayak Lapja 1941 Február 13 m<ro MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK 1 \MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Feb. 16-án d. u. 2-koi HÉTFŐN ÉS KEDDEN, FEBRUÁR 17 ÉS 18-ÁN A Grand Színházban A GUL BABA Jávor Pál utolsó uj filmje Amerikában II AZ ELSŐ MAGYAR ZENÉS MESEJÁTÉK, A “GÜL BABA” KIROBBANÓ VILÁGSIKER Nanty Glo-n Vasárnap, Február 16-án délután 2 órakor, Pittsburghban pedig Február 17 és 18-án folytatólagos előadások keretében kerül bemutatásra A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Feb. 23-án d. u. 2-kor “EMBER A HID ALATT" és “PESTI MESE” BUSINESS Hol volt, hol nem volt, talán Igaz se volt. hogy Buda várában valamikor “Gül baba” volt az ur, akinek kertjében a legszebb ró­zsák virultak és palotájában élt a leggyönyörűbb virágszál, Giil baba leánya, Leila, a török királykis­asszony, akiért egy szép napon eljött a magyar királyfi, Gábor diák. A film, amely erről mesél olyan szép. mintha az ezeregyé.i szaka minden káprázatát és va­rázslatát elevenítené a vászon ra. Valamikor zenés operett volt a GÜL BABA és most filmváltoza­tában. kibővített zenekiséret mel lett inkább mesejáték, amely a mesehangulat varázsával hiteti el Gábor diák hihetetlen kalandját és a török királykisasszonnyal való frigyét. A GÜL BABA a magyar filmek­ben eddig még nem tapasztalt ha­talmas gazdagsággal készült és e tekintetben is felveszi a versenyt a legnagyobb amerikai filmekkel. Telve van a film a mese és muzsi­ka \ minden kincsével, a rendezői ötletesség minden bőségével. A GÜL BABA olyan magyar film. amely külsőségeiben is világfilm illúzióját adja és melyre minden magyar büszke lehet. Határkő a magyar film történetében. Az elismerés oroszlánrésze a film gyártójának szól, akinek ötle­tes. sokszor költői forgatókönyve alapján vitték filmre Martos Fe­renc és Huszka Jenő daljátékét, melynek szivet melegítő muzsiká iát tetszetős, uj foglalatba illesz­tette Fényes Szabolcs. Nádasdy Kálmán, az Operabáz nagynevű rendezője olyan sokszínű és moz galmas tömegjeleneteket varázsolt a filmre, amilyeneket magyar fil­men még -em láttunk. B. Kokas Klára Buda várát nagystílűén és álomszépen építette fel, mig a film fényképfelvételei a legtökélete­sebb művészi munka. A szereplők egytöl-egyig a leg­jobbak. Jávol Pált, a szerelmes diákot magyar tűz hevíti, aki ének­kel és karddal száz veszélyen át kivivja, hogy övé legyen a lány, akit megszeretett. Remekül illik Szeleczky Zitához, ki Leila szere­pét tündén kedvességgel alakít­ja. Ő a film :: Bülbül szavú rózsá­ja”. Makláry Zoltán zamatos Muj­­kó cigánya külön eseménye a filmnek és ugyanígy Rátkay Már­ton kacagtató, csusziv játéka. Na­gyon szépen táncol Szarlay Karola, kitűnő és tehetséges Fáy Kiss Dóra, férfiasán megkapó Toronyi Imre kovácsmestere és Köinives Sándor ragyogó alakítása. És a többiek: Tapolczai Gyula. Kürthy György, Várkonyi Zoltán, Pásztor János, Rajczy Lajos, Ladomerszky Margit, Farkas Judit, Biliary Nán­dor mind egytől egyig tehetségük legjavával viszik diadalmas siker­re ezen hatalmas alkotásu filmet. A GÜL BABA az eddigi legna­gyobb sikerű magyar film és két­ségtelen, hogy azt nemcsak a ma­gyarok, hanem mindazok megte­kintik, akik szeretitk a szépet, a zenét és a szivet melegítő dalla­mos muzsikát. The field representative chased the business man into his office—that was his business. The business man chased him out—that was poor business. Later the business men chased the insurance society and was rejected—that was their business. The business man died— that was unfortunate busi­ness. His family was moved out in the street—that was no­body’s business. —The Chariot. ÖZVEGY MENYASSZONYOK Balogh megtapogatta a dolmányát. A levelet nézte, hogy ott van-e a zsebében. Ott volt, azon mód lapult, ahogy Kolozsvárt odarejtette. Szemére húzta a süvegét, panyókára lökte a mentéjét, lerúgta csizmájáról az ut porát, azután belépett a palotába. II. A fejedelmi szálláson negyedik napja tartott az or­szág rászóló hangos mulatság. Negyedik napja járta a pohár, negyedik éjjel állott a bál, Zsigmond fejedelem etette-itatta, kedveltette két nyitott tenyeréből minden, finom és drága jóval az ország rendjeit. Félkarámra való lábasjószág, egész udvarházra való szárnyasállat, kerek­erdőre való vad, töméntelen mennyiségű borital bánta már a dinom-dánomot. de Zsigmond fejedelem most nem átallotta a nagy kárt. Dologra készült. Meg akarta nyerni magának a szi­veket. Szüksége volt rá, mert elméjében elhatározta, lelkében megfogadta, hogy nem nyugszik addig, amig le nem rázza mind a magyar birodalomról, mind Er­­délyországról a pogány jármát. A leghatalmasabbak máris vele tartottak, csupán Kendy Sándor uram és párthivei tarajoskodtak még ellenséges rugódozással. Zsigmond lakosztályában kora reggeltől késő nap­estig a hét eleje óta folytak a titkos tanácskozások, a poharasházakban, meg a trónteremben a fiatalság mu­latta magát. Az aranyoszlopos, szőnyeggel bevont, olaj képekkel, főszből alakított dombormüvekkel. ékesített képirásos boltozatu díszes trónteremh en, amelynek mesteri farag­ványai, üveg- és virágdiszei káprázatos pompát sugároz­tak a szépmivü karostartókban égő gyertyák világossá­gában, mintegy ötven pár járta a lapockást. Az asszonyok a palotafal mentén elhelyezett, drága szőnyegekkel leteritett diváhokon ültek, onnan nézték a táncot. Balról, szemben a zenészekkel, egy faragvá-ÖZVEGY MENYASSZONYOK II nyos, több személyre készült, kentulával bontott széken Kovacsóczy kancelláriusné ült Forró Jánosnéval, a fehér­megyei főispán hitvesével. Odább tőlük, a három fodor jávorból készített párnásülésü támasztószéken elhelyez­kedve, ölhetett kézzel Iffju Jánosné, Kendy Ferencné, meg Sennyey Pongrácné beszélgetett. Hátrább, a trón­széktől jobbra és balra padszékek állottak, itt foglaltak helyet azok a főasszonyok, Bornemisszáné, Sigerné, Sza­­lánczyné, meg a többi, akik távolabbra akartak húzód­ni a forgástól, meg a zajtól. Kendy Sándorné, Zsuzsánna édesanyja, Lónyai Al­­bertnéval ült az egyik félreeső kereveten. Nyestprém­­mel szegett, gyöngyökkel gazdagon kivarrt fej kötőjében, kerek spanyol csipkegalléru, biborselymes, aranycsipkés, paszomántos zöld bársony vállfűzőjében, csipkefodros ingvállában, amelyre csipőig érő, kurta, prémmel diszi­­tett, háromszoros paszománttal körülvarrott, aranygom­bos piros bársonygallér volt vetve, virágos damaszt, alul háromszoros keskeny arany csipkével szegett szoknyájá­ban, halvány, szenvedő arcával, amelyen rejtett, messzi bánat virrasztóit, úgy festett a szines, diszes, nevető, zajongva mulató tömegben, mint valami régi kép, amely a templomok csöndjére emlékeztetett. A hajadonok valamennyien táncoltak. A mindig mosolygóarcu Thurzó Zsuzsánna Pálffy Istvánnal, a halvány kis Károlyi Kata Süveg Albert szász királybíró fiával, Benedekkel rakta a lépést a zene pattogó ütemére. Kívülről, a melléktermekből, ahol a meghívott fő­emberek üritgették a serleget, behallatszott a billiko­­mok csengése, a hangos vitabeszéd, meg a sürü vivát s ez a kintről beharsogó jókedv átfütötte idebent is a levegőt. Középütt skárlát palástszerü könnyű köpenyben, hal­­ványmeggyszinü dolmányban, deli saruban, magashom­­loku, szakállas, kissé duzzadt, mégis csontos arcú, lobogó tekintetű ifjú ember, meg egy keskeny aranycsipkével, arany paszománttal gazdagon díszített vállfüzös, boglár-A “Gül baba" legújabb magyar film egyik jelenete

Next

/
Thumbnails
Contents