Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-02-06 / 6. szám

1941 Február 0. VrrhnrnxaU Labia 11 MÁTYÁS KIRÁLY 7-ik Old 4 DETROITBA MENŐ VENDÉGEK SZIVES FIGYELMÉBE Az 1940-ik évi verseny dijainak kiosztására Detroitba menő vendégek részére a helyi bizottság készséggel gondoskodik lakás­ról, ha e szándékukat írásban előre bejelentik a következő címre: VERHOVAY KÖZÖS BIZOTTSÁG 8005 West Jefferson Avenue Detroit, Michigan Február 15-én, szombaton délután 1 órától kezdve a fenti cimen, tehát a Detroiti Verhovay Otthonban, az első emeleten a rendező bizottság tagjai készenlétben fognak állani, hogy az érkező ven­dégeket fogadják és nyomban elhelyezzék. Csak levélben és előre bejelentett vendégek helyezhetők igy el. Értesítést kérünk arról is, hogy egy csoportban hányán lesznek. Mindenkit lehetőleg egy helyen vagy lehetőleg egymás közvet­len közelében óhajt a bizottság elhelyezni. ♦ ♦ * TO THE ATTENTION OF THE GUESTS WHO ARE GOING TO VISIT DETROIT For the guests who will go to Detroit to be present at the dis­tribution of the prizes to the top 1940 Verhovay Membership Contest winners, our Committee will gladly take care of their accomodations if they let us know in advance by writing to the following address: VERHOVAY COMMITTEE 8005 West Jefferson Avenue Detroit, Michigan Beginning at 1:00 p. m. on February 15th, at the above address, on the first floor of the Verhovay Home, members of the Com­mittee will stand ready to greet the arriving guests, and to reserve accomodations for them. Only guests who make reservations in advance by writing will be accomodated. Please advise us as to the number of each group, as we desire to keep groups as near as possible to each other. Nagy Világvárosaink a Bölcsőben Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak. A költő szavai soha sem voltak iga­­zabbak, mint most, és mi mai magyarok soha sem éreztük át annyira mint most. Nekünk mai magya­roknak az olasz Dante nem puszta költemény, hanem fájdalmas igazság, hogy nincs nagyobb fájdalom mint a nyomorúság napjai­ban visszaemlékezni a bol­dog időkre; nekünk magya roknak a mai sivár és vál­ságos napokban pártoskodás, politikai érvényesülés, sze­mélyes érdekek hajhászása, sőt hazaárulás által elseny­­vesztett korszakban nincs nagyobb szomorúság, mint elmerengeni az egykori bol­dog és dicsőséges magyar időkön. A »merengő visszaemléke­zés elszomorit, fáj és mit sem segít rajtunk, amellett, hogy a multat úgysem vál­toztathatjuk meg. A sivár jelennek előkészítése egy jobb jövő számára azoknak a becsületes, önzetlen, a ma­gyar nemzet jövőjéért ag­gódó és minden lehetőt el­követni akaró államférfiak és politikusok dolga, akik oly kevesen vannak, kevés buzaszem a rengeteg sok polyvába. Mi azonban, akik nem me­renghetünk a múlton s kívül állunk az események folyá­sán, csak eltűnődhetünk azon, hogy mik voltak azok az okok és okozatok, ame­lyek drága, óhazánk mai vál­ságos állapotához vezettek. Nagyon sok káros dolog tör­tént, de nem összefüggők, s egyetlen oly ok sincs, mely­nek hatása századokon ke­resztül a mai napig érezhető lenne, s négyszáz esztendős időszaknak káros okait megvizsgálni történettudó­sok dolga s egész könyvre való munkát adna nekik. Visszafelé jósolni nagyon könnyű, de van egy ősi ere­dendő ok. amelyre sok tépe­­lődő magyar visszagondol s még a tetszetős gondola­tokhoz is kapaszkodó ma­gyar azt hiszi, hogy minden másképpen lett volna ha ez az ok nem lett volna. S az az ok, amelyet minden ed­digi bajunk forrásának tar­tunk, az volt, hogy Mátyás királynak nem volt törvé­nyes örököse, hanem csak egy törvénytelen fia, Corvin János. A historikusok job­ban tudják mint mi, hogy Mátyás király felesége Estei Beatrix, az akkori léha élni-, szerető olasz időknek asz­­szonya anyának való volt-e. Ki tudná megmondani, hogy mi lenne most ha Mátyás­nak egy vagy több törvényes fia lett volna*? Legalább is valószínűnek tartjuk, hogy Magyarorszá­gon máig a Hunyadi-házból származott nemzeti és iga­zán magyar királyok ural­kodtak volna, az előbbi szá­zadok magyarul nem tudó, idegen lelkű cseh, lengyel, francia, olasz származású ki­rályok helyett. Persze, hogy nem bizonyos, de szeretjük nagyon valószínűnek hinni azt, hogy ha háromszáz évig nemzeti Árpád-házi kirá­lyaink voltak, a Hunyadi-ház is uralkodott volna néhány száz esztendeig. És mivel ez magyar ábránd arról ami jó lett volna, ha lett volna, a valószínűségek, a lehetősé­gek és bizonytalanságok egymásba keverednek, de a való szinüségek kimagasla­­nak. Nagyon valószínű, hogy Mátyás első utódja alatt a budai egyetem világhírű lett volna, a Mátyás király által alap itott Corvina-könyvtár számos uj kinccsel szaporo­dott volna, a hires fekete­sereget oly állandóvá s erőssé szervezték volna, hogy a török megsem merte volna támadni Magyarországot. Mohács mezeje nem lett volna ősvértől pirosult gyász­tér. A török nem foglalta volna el Budát, nem lett volna -török hódoltság száz­ötven esztendeig Magyaror­szágon s nemzeti királyunk alatt a Habsburg-ház örökre el lett volna zárva Magyar­­országtól .s a hatalmas Né­metország talán már akkor magába olvasztotta volna az osztrák tartományokat. Ha a Hunyadi-ház alatt Magyarország erős és mind­inkább magyar nemzeti ál­lam maradt volna, akkor most szegényebbek lennénk egy nagy nemzeti hősünkkel, mert Rákóczinak nem kellett és nem lehetett volna sza­badságharcot kezdeni, az osztrák elnyomás ellen. Mi­vel a Habsburg-házhoz sem­mi közünk nem lett volna, nemcsak a hétéves háború sem lett volna magyar ezre- i dek segítségével, de ha Buda­várában Mátyás egyik utóda uralkodott volna, akkor nem lettek volna a hires márciusi napok, Petőfi nem harsogta volna el a Talpra magyart, nem tűnt volna el nyomta­lanul a segesvári csatatéren, nem kellett magyar szabad­ságharcnak lenni, nem let­tek volna Kossuth és a ti­zenhárom aradi vértanuk. Utána nem lett volna borzal­mas osztrák abszolutizmus, nem lett volna Ausztriával a sok kibékülési kísérlet, majd az 1867-iki kiegyezés és koronázás, mert mind er­re nem lett volna szükség, ha Budán nemzeti király uralkodott volna. Csak úgy közbevetőleg mondjuk, hogy ha Ausztriá­nak Soha semmi köze sem lett volna Magyarországhoz, akkor a török által elpusz­tított és elnéptelenitett ma­gyar vidékekre nem telepí­tettek volna nagy német csoportokat, a hatalmas Rá­­kóczi-birtokokból dúsgazdag­gá lett tiz-husz osztrák és magyar mágnás, nem Bécs­­ben herdálta volna el a magyar föld jövedelmét. Ha az osztrák Ház helyett a Hu nyadi-ház uralkodott volna Magyarországon, akkor há­romszáz évig nem akarták volna tüzzel-vassal elnéme­­tesiteni a magyarokat, s har­minc esztendővel ezelőtt sokkal több magyar nyelvű és érzésű lakosa lett volna Magyarországnak. S ezzel magyar ábrándunk szövésének legutolsó, de leg­fontosabb szemeihez értünk. Ha máig a Hunyadi-ház uralkodik Mag yarországon, mint teljesen önálló, függet len, és semmiféle más or­szággal társas viszonyban nem álló erős és tekinté­lyes nemzeten, akkor nem lett volna világháború, mert nem küldtünk volna egy királyi herceget Szerajevoba, tehát nem is ölhették volna meg. Következéskép okok és okozatok, hatások és el­lenhatások a mostani Euró­pai háborúhoz sem vezettek volna. Ha Mátyás királynak törvényes fia lett volna. Kis okoknak hatása századokra kiterjedhet, s mi mai napig ható oknak hisszük azt, hogy Mátyás törvényes utódok nélkül halt meg. Hisszük, de nem tudjuk, mert mind ez csak ábránd, a mai álla­pothoz magyarázatot kereső szomorú magyarnak az áb­rándja Yartin József. --------------o-------------­NÉPSZÁMLÁLÁS ÉS A KÉPVISELÖHÁZ TAGSÁGA A Statisztikai Hivatal rövid idővel ezelőtt közölte az 1940. népszámlálás adatait az összlakos­ságra vonatkozólag, mely szerint a népszámlálás megejtésekor 131,- 669,275 egyén élt az országban. Ezzel kapcsolatban el kell ké­szülnünk arra, hogy a rendes év­tizedes változások átcsoportosítá­sokat eszközölnek a képviselő kerületek terén is. Az uj arányos megoszlás sze­rint a kövétkező tiz esztendőben California három uj képviselővel fog szerepelni mig Arizona, Flo­rida, Michigan, New Mexico, North Carolina, Oregon és Ten­nessee egy-egy képviselővel töb­bet nyernek. Egy képviselőt vesz tenek a következő államok: Arkansas, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas,' Massachusetts, Nebraska, Ohio, Oklahoma, Pennsylvania. Ez a változás, természetesen nem érinti a szenátust, mert a sze­nátusi tagság számát — kettőt minden államból — maga az al­kotmány Írja elő. A Képviselőház össztagságát a jelenlegi törvény 435-ben álla­pítja meg. Hogy az egyes álla­mok hány képviselőt küldenek, ezt a következő formula szabá­lyozzák A népszámlálás alapján feltüntetett összlakosság számából kivonják a District of Coluínbia lakosságát (mert a District of (Folytatás) Chicagohoz hasonlóan mai modern alakját is egy ször­nyű természeti katasztrófá­nak köszönheti, amikor 1906: ban földrengés döntötte rom­ba az egész várost, a meg­maradt épületeket és érté­keket pedig tűzvész pusztí­totta el. Félmilliárd dollár­érték ment veszendőbe, de egy esztendő múlva a meg­menekültek kitartása már uj, virágzó várost létesített a szörnyű pusztulás színhe­lyén. A FÉNY METROPOLISA A déli Kalifornia székvá­rosa, Los Angeles, északi testvérével ellentétben, már századokkal előbb fontos történelmi szerepet játszott. Környékén számos misszió létesült, amelyek nemcsak a katolikus hit, hanem a kul­túra fénysugarait is szerte­vetették a környéken. Erede­tileg ugyancsak spanyol ka­tonai telep volt, amelyet a kissé hosszuhangzásu “Pue­blo de Nuestra Senora la Reina de Los Angeles” névre kereszteltek 1781-ben tör­tént alapításakor. Columbia nincs képviselve) és az így nyert számot elosztják 435- el. Ily módon 1940-iki adatok alapján az elosztó szám, amivel viszont az állam összlakossága számát kell elosztani: 301,163. A törvény kimondja, természetesen, hogy minden állam jogos legalább egy képviselőre, tekintet nélkül lakossága számára. Ezért van, például, hogy Nevada, amelynek lakossága csupán 110,247 lelket számol, szintén képviselve van W ashingtonban. A jelenlegi megosztásra az 1939 évben bevezetett törvény ad felhatalmazást és elrendeli, hogy minden tiz esztendőben, hasonló módon történjen a képviselők ál­­lamonkénti megbízatásának ren­dezése. FLIS. Az Egyesült Államok ter­jeszkedése idején az ameri­kai felkelők fellegvára volt Los Angeles, Stockton gene­rális itt készítette elő ä mexikóiak ellen viselt had­járatokat, amelyek sikere­ként 1848-ban Kalifornia is csatlakozhatott a gyorsan megerősödött köztársasághoz és felvételét kérhette az Egyesült Államok kötelékébe. Gazdasági jelentősége San Franciscoval szemben jelen­téktelenebb volt és csak ak­kor tesz különleges fontos­ságra szert, amikor a meg­induló filmgyártás előváro­sában, Hollywoodban telep­szik le. A világ filmgyártásá­nak közel 88 százaléka össz­pontosul Los Angeles környé­kén és ez egyben az oka, hogy a legkevertebb amerikai város Los Angeles, ahol min­den nemzetiségnek számos tagja igyekszik boldogulást találni a fény és csillogás metropolisában. Érdekes és színes fejezetet jelent mindegyik amerikai világváros fejlődése. Az em­beri kultúra, tudás és al­­kotniakarás hatalmas ered­ményeit jelentik ezek és tör­ténetükben megismerhetjük azt a gigantikus munkát, amelyet a világ minden nemzetéből összetevődött amerikai nép milliói kifej­tettek a közelmúlt évszáza­dok alatt. New York, Chicago. San Francisco, Los Angeles és a többi milliós amerikai világ­városok ennek a kitartásnak és tudásnak diadalát hirde­tik és történetük színes lap­jain megelevenedik az ame­rikai birodalom kialakulásá­nak sokszínű, érdekes fej­lődése. DR. VALKÓ LÁSZLÓ.

Next

/
Thumbnails
Contents