Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-11-21 / 47. szám
16-ik Oldal 1940 November 21, Verhovayak Lapja lOOro MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK "MOZI VILÁG'' HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Nov. 24-én d. u. 2-kor HÉTFŐN és KEDDEN, NOVEMBER 25 és 26-ÁN A Grand Színházban HETENKÉNT EGYSZER' és a JÁNOS VITÉZ' PETŐFI SÁNDOR ÖRÖKBECSŰ DALJÁTÉKA, A “JÁNOS VITÉZ” ÉS A “HETENKÉNT EGYSZER” C. FILMEK PITTSBURGHBAN ÉS NANTY GLO-N A legendás “JÁNOS VITÉZ’ film csodálatos hűséggel adja viszsza a mindenki által ismert mesét és Kaesoh Pongrác felejthetetlen zenéjét. Petőfi legendás Kukoricza Jancsija és szépséges kedvese, az árva lliiska a film hősei, kiknek bájosan szép históriáját jól ismerjük és most csak újabb gyönyörűséget fog találni mindenki, mert magyar alakok, magyar leve gő, magyar dalok szövik át a film minden kockáját. Sokkal többet kapunk Petőfi ragyogó meséjéből, mint a színpadon. A szereplő gárda élén a magyar színészet legjavát látjuk, méltóan a íilrn nemzeti küldetéséhez. Day- Ua Margit minden izében magyar és egyben klasszikus mélységű művészetét kell kiemelnünk. Az ő kis elgyötört falusi árvalánya minden szívhez megtalálja az utat. Palló Imre nemes márványból faragott Kukorica Jánosa gyönyörű jelenség. Hangja olyan gyönyörűségesen bug, annyira teli és kifejező. hogy ebben a szerepében valóban ideálisnak mondható. Kiss Ferenc erőtől duzzadó Bagója, Pé ry Piri gonosz mostohája, Csortos Gyula groteszk francia királya. Simon Erzsébet szépséges király kisasszonya. Nagy Izabella gyönyörűen daloló csaplárosnéja és Gőzön Gyula remek falusi csősze hatalmas színészi alakítások. Különösen Péry Piri néhány jelenete hátborzongatóan nagyszerű. A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Dec. 1-én d. u. 2-kor lesz bemutatva a legújabb magyar film, az “ÖRÖK yiTOK” és a “MAGYAR FALU MOSOLYA” kísérő film Ugyanezen a műsoron A “HETENKÉNT EGYSZER” Cl M Ü FILM Ha nevetni akar. ha el akarja felejteni minden buját, baját, nézze meg a HETENKÉNT EGYSZER cimü filmet. Olyan ez a film, mintha a színészek azzal álltak volna a felvevő gép elé, na most szó rakozzuuk. És bizony jól esik együtt mulatni a mulatókkal, együtt nevetni a nevetőkkel. A HETENKÉNT EGYSZER és a JÁNOS VITÉZ november 24-én, vasárnap délután 2 órakor a Nanty Glo-i Family Theatreben. hétfőn és kedden pedig a Grand színházban kerül bemutatásra és nem kétséges. hogy egymást fogják küldeni az emberek a megtekintésére. A mese különben arról szól, hogy egy intézetben lakó növendéket hetenként egyszer milyen fondorlatokkal .csal ki a zárt falak közül egy szerelmes festőművész és arról. hogy akad Budapesten egy gazdag ember, aki egész hatalmas vagyonát annak a kávéháznak vendégei között osztja szét. ahol évtizedeken keresztül a legjobban érezte magát. Es a szereplők? Perczel Zita, nagyon szép és nagyon kedves. Földessy Géza jóképű szerelmes szülész, kit hamarosan megkedvel Amerika magyarsága. Kabos Gyula. ez a nagyszerű .tehetségű komikus ismét elemében van. Olyan formát fut e filmben, mint eddig még soha és mellette a legkiválóbb magyar komikusok gárdája. Mály Gerö, Salamon Béla, Köpeczi Boocz Lajos, Gárdonyi Lajos. Vaszary Piri. annyi mókával és kedvességgel töltik meg a filmet, hogy a színház nézőtere állandóan harsog a nevetéstől. Jelenet a János Vitéz cimü örökbecsű magyar filmből 132 MAGYAROK CSILLAGA Még magához se térhetett döbbenetéből, mikor uj tüzfény csapott fel, dél felől, közelebbről. — A gazdaságok égnek! — nyargalt át rajta a rémület. — A Nagyur falui, az erde irtásaiban s az állatok istállói! Rohant Vecelin űrért. Vecelin már értesült Csanád hírnökeitől, hogy a mozgolódás megkezdődött s arról is, hogy a Bakony felé volt valami érthetetlen szivárgás. ő ellenkezőleg, úgy magyaiázta, hogy ez az utóbbi a csel, a támadás Csanád s a hadiut ellen irányul majd. Azért vigyázókat küldött oda, messzi előre s a Nyirkő őrségét is megkettőzte. De onnan semmit se jelentenek. A várban már csak a legszükségesebb testőrséget tartotta. A had csatakészen várakozott a síkon. Középen a zsoldossereg, a két szárnyon a magyari lovasság. Hunt, Pázmán, Deodátó, Tibold és Hermán most már kint aludtak csapataiknál. De a szárnyakról két nap óta aggasztó híreket kap. Szökdösnek a legények, az erdők felé. délnyugatnak. És ha ez szórványos is, a könnyű lovasságban van valami nyugtalanság, fegyelmetlenség. Ennek a Dölinek, úgy látszik, mégis volt valami igaza. A méreg elhatolt közéjük. Szemeit dörzsölve, elharapott szitkokkal pillogott az éjszakai tüzekre. Ezek a szökevények gyujtják-e a majorságokat s hajtják el a csordákat, vagy alólról jött volna csakugyan valami ellenséges kihivás? ördög tudhatja. Lehet, akármelyik. De nagy haderő csak az utón jöhetne, ez a való igazság. — Hajnalig várni kell, — mormogta. — Akkor riasztó rótát küldök. Most már úgyse segíthetünk azon, ami ott hamvad. Azért a palota őreit végigjárta most is. Helyükön álltak s Dőli nem talált köztük férgeset. Vecelin szeretett volna szólni a Nagyasszoynyal. Vagy Istvánnal. Vagy mind a kettővel. Igen nagy súly nehezedett most az ő csontos vállaira. társtalanul. MAGYAROK CSILLAGA 183 De a Nagyasszonnyal már három nap óta egy-két szót ha válthat, nagysietve. A Nagyur állapota végleg rosszra fordult. Ha nem is mondta igy a Nagyasszony, ő kivette a szeméből, színéből, ideges rándulásaiból. És tudta, hogy Radla szinte lesben áll a halotti szentségekkel. Reménykedik, hogy hátha mégis hivatná a Nagyur? Tán megtörik kemény félpogány lelke a vég előtt s ő valahogy átsegítheti az idvezültek paradicsomába!... Ejtett is el valami effélét, emlékszik. A Nagyasszony arra kérte Vecelint: kétszerte vigyázzon s legyen résen most, hogy őt a beteg foglalja le egészen. Percre se hagyhatja magára. És hogy Istvánt se zaklassa, amíg lehet. Mit tegyen hát? ... Tán mégis keltse fel a herceget a fiatal felesége mellől? Vagy még hagyja ma?-... Hej, csak ezzel a vad, kiszámíthatatlan barbár támadással végezhetnek már! De az Isten tudja csak. hogy fog sikerülni! Dörmögve próbálta nyugtatni magát, hogy Koppány messze van még. Szét kell ugratni ezeket a bitang gyujtogatókat s erre elég lesz néhány megbízható lovasróta is. S mihelyt beszélhet Istvánnal, indulni, indulni! De még alig pirkadt, mikor véresfejü pásztor vágtatott be a várba. Amit hírül hozott, hihetetlen volt. Vecelin nem tudta, miféle csel ez, vagy csak rémlátás? Esküdözött a pásztor s nem volt tréfa a vágás se a koponyáján. A kendő alól, amit rákötött, vastag, alvadt csomó mögül most is vér szivárgott. Csak ilyen koponya maradhatott egyben, ekkora csapástól. Nyavalyatörős hebegéssel bökdöste ki. miből menekült. — A fejedelmi faluk égtek le az éjszaka, azok hát! S porrátették a szép gazdaságokat. Csordát, ménest, nyájat, kondát, minden elhajtottak. Hogy törhettek át a gyepűn? Hát csakis úgy, hogy az őrök átengedték őket. Ahol nem. ott meg elnyomták az ellenállókat. De árulók vannak, uram, árulók! Vári emberek vezették ránk őket,
