Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-07-11 / 28. szám
16-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Julius 11. r LITTLE JULIUS SNEEZEK STARS ON PARADE By TONI RUSS*, IT ANTHOHY * QUINN* IS THE ONLY ACTOR. IN HOLLYWOOD.WHO SPENDS NADR.C MONEY ON BOOKS AND RECORDS THAN HE DOES ON CLONES ‘TONY'S PLAY, IS SLATED FOR. BROADWAY PRODUCTION.HE IS OF IRISHAND AZTEC INDIAN EXTRACTION. TONY HAS A MANIA FOR. OBEYING HUNCHES: ONE OF THEM GAVE HIM THE OPPORTUNITY TO APPEAR IN PICTURE? (WellIdee GhaHy IS A STICKLER FOR KEEPING APPOINTMENTS. HE IS NEVER LATE.ANO RESENTS BEING WEPT U/AITINQ WHEN MEL MAKES ADATÉ ! c.aubreY SMITH, HAS A HOBBY FOR COLLECTING PIPES. HIS PIPES COME FROM .'’ALL PAWS OF THE WORLD/ 106 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 107 szerelmében mindenre képes anya volt. Ez a lénye nőtt uralkodóvá. Élete egyetlen értelmévé vált örökkéégő lámpaként virrasztani István jövője felett. Az ura iránti szerelme nem változott, csak mélyebb értelmet nyert az is. Ki virágzott, beteljesedett a fiúban. Sarolt büszke álmokat hozott szivében apja udvarából. Eleinte, hogy leányai születtek, azt hitte, a férje s a maga életében fognak azok valóra válni De most megbizonyosodott, hogy ők csak előkészítőiül rendeltettek a jövendőnek, mely a gyermekben szendereg. Milyen különös is volt az ő sorsa! Megborzongott tőle, ha Istvánka bölcsője fölé hajolva, elmélyedt a kicsi arcocska vonásaiban. Ö, ő volt az akadálya valamikor, hogy apja, a nagy Gyula, nem lett minden magyarok urává... De most által egyesült a büszke vér az Árpádokéval, ebben a fakadó embervirágban... s a nagy álom benne fog testet ölteni! ... De ezt, éppen ezt, a száz év óta vajúdó s annyiszor vérbefulladó megoldást, a magyar titok értelmének kiragyogását fenyegeti halálos veszedelem, mindenfelől . .. Ha tudnák, mi világit az ő szivében, minden pillanatban százan is rátaposnának erre a lángra..Nem szabad elérniök, mégcsak meglátniok sem... És mire ezek a szemecskék értelemmel kezdenek nézni a világra, el kell zárni előlük is ezt az ostobán marakodó, késbefutó, átkozott, halálraítélt magyar életet. .. A jóslat parancsolja ezt, melyet Sarolt még leánykorában kapott, otthon, a Gyulafehérvár feletti hegyek között. Ajtonnyal vadászott akkor, a bátyjával s eltévedt tőle valahogy a bozontos erdőben ... Jobban mondva másvalakit talált a bátyja helyett abban a barlangban, hol megbeszélés szerint találkozniok kellett volna, éjszakai pihenőre. Pedig, ahol háttal állt neki, mikor ő a barlangba lépett s a tüzet rakta, Sarolt úgy látta, Ajtony az. Hangja is az övé volt, mellyel köszöntésére visszamordult. De Sarolt nagyon fáradt volt s álmosan hevert a tűz mellé, nem sokat ügyelte. •. Csak később fordult feléje a másik s akkor a tűz lángjain keresztül ismeretlen arc tekintett reá... ő zsibbadtan bámulta, nem tudott megmozdulni s hangot adni sem. Bronzarcu, sötétszemü ifjú volt az idegen. Sokkal magasabb, mint Ajtony, most már jól látta. Saroltnak hevesen dobogott a szive. Nem ismert ilyenforma férfit errefelé. A legfurcsább az volt, hogy úgy érezte, már régóta beszélgetnek. A gyermekről. Az idegen úgy beszélt, mint aki csak folytatja, egyetértőleg, természetesen .,, A gyermeket el kell rejteni előlük, mondta, mert ezek sohasem ismernének el uruknak valakit, aki közöttük nőtt fel s mindennap látták Azt gondolnák, csak olyan, mint ők s miért éppen ő? ... Idegenül, csodamód kell megjelennie előttük s hatalommal . . . Ha előbb sejtenék, ki lesz belőle, ezerszer is megölnék . . . Mert másféle ur lesz, mint elődei... Igazi ur, egyetlen s a szava törvény, századokra. Sarolt értően bólintott. így kell lennie, gondolta, természetes. Az idegen azonban tovább beszélt, arról, hogy a gyermeknek se szabad ismernie azokat, akiken uralkodni fog Minden a szivéből kell jöjjön, mondta. Mindent magának keli kitalálnia. Addig fog gyötrődni, amig rájön, miért született. A láng felcsapott hirtelen. Sarolt összerázkódva ült fel fektéből. Ajtony horkolva aludt a kihunyó parázs mellett. Derengett a hajnal s hűvös szellő libbent meg a barlangban. Künn valahol fájdalmasan s édesen csattogott egy madár. Másnap megérkezett a vár alá a magyari Nagyur fia, a fejedelmi zászlóval. Ellenségesség feszült a Nagyur s Gyula ur között. Sarolt tudta ezt. Apja bizalmas volt hozzá, nagy terveinek tudójává tette. Küszöbön állott a háború. Miért jött az Árpádfi, nem tudni, de aligha jár jóban. Sarolt féltette az apját, megérezte a veszedelmet. Szemébe akart nézni a hívatlan vendégnek. Bele is nézett. ■. Földbe gyökerezett a lába ... Alig tudott kiszédelegni... A Nagyur fiában ott állott előtte
