Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-10-24 / 43. szám

1940 Október 24 15-!k Oldal Verhovayak Lapja STARS ON PARADE By TONI ROSSBTTT \J"/„ IL@ilimr& young» S KNOWN AS HOLLY- \ WOODS''VENUS DE ’ MILO', BECAUSE THE MEASUREMENTS OF HER FIGURE PARALLELS THAT OF THE FAMOUS GREEK STATUE. LORETTA IS 24 YEARS OLD,MAS LIGHT GOLDEN BROWN HAIR. ( SLUE EYES,IS* 5FT3IN. \ FALL AND WEIGHS KSLfct THE PRODUCTION .’THE PRINCE AND THE PAUPER", WAS RUSHED INTO COMPLETION, SO THAT THE CORONATION SCENE IN THE PICTURE GOULD BE SHOWN BEFORE THE ACTUAL ENGLISH CORONATION! ROBERT Moktcomeey DROPPED A NICKEL INTO A PHONE AT AND GOT A BUSY SIGNAL HE HUNQ UP AND *1150 IN FIVE CENT PIECES FELL OUT N­­TO HIS HANDS1 s 168 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 165 van. Egy férfi tulajdona lett!. .. Mi lesz, jaj?... Keblére szorította kezeit. ... István! ... Szent neve van... Nem akarhat rosszat... ... Es mindegy neki, bizonyára. Csak a munkájában vár tőle segítséget. S ő csakis ezért, ezért... Nyugtalanul állt meg, a függöny felé neszelve. ... Ha! ... Jön valaki! ... De nem. Csak a szive kopog. Bolondul ver... Gondolni kell valamire ... Imád­kozni! ... Könnyek törtek elő a szemeiből s végigperegtek a keblén illatozó rózsákon. Térdre esett: — O, Istennek szent Anyja, adj erőt, hogy tudjak arra gondolni, amiért ide küldtél! ... Mi ez? ... Odakünn, a ház előtt, dünnyögő sipok, tompán pergő dobok szólaltak meg s halk, zümmögő énekszó indult. Gizella fölugrott térdeiről, riadtan szédelgett az ab­lakhoz s félrehúzva a kárpitot, kitekintett. Egyszerre elfelejtett mindent s megbüvölve tapadt a látványra. ‘ Tűz égett a terecskén. Körülötte keresztbetett lá­bakkal feketeképü siposok ültek és sipoltak, derekuk­ból hajladozva a zene monoton ütemére. Két dobos oly­kor-olykor ráperditett a kifeszitett bőrre, forró és har­cias ritmust vegyítve a siránkozó dallamba. Guggoló körben fiatal leányok ültek a zenészek mögött, a tűz rózsákat festett barna arcukba s szemeik ragyogtak, mint az ékkövek. Jobbra-balra hajladoztak ők is, zümmögve dúdolták az érthetetlen szöveget, mikor pedig a dobok közbeperdültek, hirtelen fölegyenesedtek mindnyájan s egyet fordulva maguk körül, fejük felett tapsoltak ke­zeikkel. > A homálybavesző háttér zsúfolva volt katonákkal s néppel. Néma csendben gyönyörködtek. — Ilyent még nem láttál, ugy-e? — szólalt meg róla, hogy ma, mikor a herceget meglátta, akaratlanul, ellenállhatatlanul, mégis .csak az az arc s azok a szemek kápráztak fel előtte? De nem szabad erre gondolnia. Nem ezért jött. Köte­lesség parancsolta ide, nagy, szent kötelesség. S most! Hirtelen végigpülantott magán újra s hideglelősen kacagott. ó, ezek a bolondos leányok! Úgy öltöztették fel, mint valami pogány tündér! Lenge fátylakba, teletűzdelve égő virágokkal. Ez a sok színes pántlika,, mintha mind bűvös kigyócska lenne, kezét-lábát megkötözi varázslatával ... És miket énekeltek itt neki, öltöztetés közben s miket sugdostak a füleibe? ... Hála a Szent Szűznek, alig értett belőlük valamit. Mert a hosszú utazás alatt is csak nagyon ke­veset tudott megtanulni ebből a barbár nyelvből, mely mintha csupa “e” meg “ö” betűből állana. Hanem a szemek, mozdulatok, a hangok muzsikája annál világo­sabban beszéltek neki: milyen boldognak tartják őt. amiért a fiatal herceg párja lehet. De ne még, egy kicsit! ... Szeretne előbb végig­gondolni még egyszer azon a sok mindenen, amit érke­zése óta látott. Rendet teremteni a tarka zűrzavarban, ami majd szétfeszíti lüktető halántékait. De hol is kezdje? Színes kavargás forgatagszik szemei előtt s fülei megtelnek sohase hallott, különös muzsikával. ... Hermán gróf léptet előtte lován, ahogy a kikö­tőből jőnek. Félelmes, nagyhírű dárdát emel. A császár nászajándéka az, István hercegnek. Szent fegyver, Krisz­tus keresztszegével van ékesítve. Nagy Ottó hordotta egykor, Augsburgnál, a magyarok ellen. Utóda most a béke s hűség jeléül küldte ugyanazon magyarok urának Ahogy ezt a gróf ékes szavakban magyarázva, át­nyújtja Istvánnak, miért rebben meg Gizella szeme a fátyol alatt?... István keze megrándult, jól látta, mikor a dárdához ért. S megsápadt az öreg fejedelem arca is.

Next

/
Thumbnails
Contents