Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-10-17 / 42. szám
18-ik Oldal Verhovaycdí Lapja 1940 Október 15. 100^0 MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG r r HANGOS HETI HÍRADÓ ÉDES A BOSSZÚ és a KÉT FOGOLY' VASÁRNAP. OKTÓBER 20-ÁN, Délután pontosan 2-kor A NANTY GLO-I FAMILY THEATREBEN HÉTFŐN ÉS KEDDEN. OKTÓBER 21 és 22-ÉN PEDIG A Grand Színházban A DIADALMAS SIKERŰ “KÉT FOGOLY” ÉS AZ “ÉDES A BOSSZÚ” FILMEK UTOLSÓ BEMUTATÓ NAPJAI A “KÉT FOGOLY” eirrtii film meghódította Pittsburgh és környékének magyarságát. Ez a kivételesen sikerült film, amely Jávor Pál. Agai Irén és Bajor Gizi nagy sikere, az “ÉDES A BOSSZÚ” c. filmmel egy műsoron újra be lesz mutatva a Grand Színházban és Nanty Glo-n. A “KÉT FOGOLY” az első való ban tökéletes háborús témájú film anélkül, .hogy a háború borzalmait tárná elénk. Egy fiatal házaspár szerelmének megrendítheti igaz. emberi ábrázolása a kép. a melynek fő előnye- az, hogy színészei annyira átérzik a szerepeket, hogy a közönség mindjárt a film kezdetén teljesen megfeledkezik arról, hogy a történet csak a vásznon él előtte Jávor Pál. mint daliás hadnagy úgy indul el a filmben, mintha csak néhány hétig tartana a világháború. Feleségének (Bajor Gizi) azonban hosszú évekig kell szenvednie — a valóságban ö is átszenvedi az orosz fogság minden poklát és kínját — és a két ember, akit a házasság szent kötelékei egy életre indított el, — a háború viharától szétsodorva uj élettel próbálkozik. Ágai Irén egy orosz leány. Bajor Gizi Niett szerepében felejthetetlen alakítást nyújtanak, — méltón egészíti ki az együttest Rajnai Gábor, aki egy diplomata figuráját tölti meg igazi élettel. cimü remek m “ÉDES A BOSSZÚ” A közönség harsány kacaja ki séri végig ezt a magvar filmet, amelynek a mulattatásban Erdélyi Miéi és Páger Antal vezetnek, de nem marad mögöttük az elegáns és jóképű Ráday Imre sem. aki a szépséges Komár Júliával együtt szimpatikus egyéniségéhez megfelelő szerephez jutott. Hajdú Imre. a film zeneszerzője két népszerűvé vált slágerrel járul hozzá a siker fokozásához. A darab cselekménye két házaspár bonyodalmas szerelmi históriája és a vidám játék pikantériája az. hogy két házaspár játsza a főszerepeket, de filmszerepeikben mindegyik a másik pár ral köt házasságot. Rengeteg vicc és móka van a filmben, amelyben remek szerep jutott Vaszary Pirinek ég Rátkay Mártonnak is. — Nanty Glo-n vasárnap, október 20- án délután 2 órakor, a Grand Szin-AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG UJIRODÁJA Az Amerikai Magyar Szövetség agilis titkára, Dr. Kerekes Tibor arról értesítette e héten Egyesületünk központját és Lapunk szerkesztőségét, hogy a Szövetség irodáját, mely eddig a Kossuth Bldg.-ben volt, 1726 Pennsylvania Ave., N. W. sz. a, áthelyezte egy sokkal megfelelőbb helyre, hol háborítatlanul végezheti munkáját amerikai magyarságunk érdekében. Az iroda uj cime: 839—17th Street, N.W. Washington, D. C. Jegyezze meg magának mindenki ezt a címet s ha ügyes-bajos dolga akad, vagy ha megbízható információt óhajt szerezni, teljes bizalommal forduljon az Amerikai Magyar Szövetség irodájához. házikan pedig hétfőn és kedden, október 21 és 22-én lesznek a képek lejátszva. 162 MAGYAROK CSILLAGA tiindöklött a végtelen ég s nagy odalőtte csiklandó, gyenge nyilát a mellére. — Ha igazán Te voltál itt, — emelte István szemét a nap felé, — Neked adom Magyarországot! És Adalberthez menve, csendesen mondta: — Teljesedjék az Ur akarata. — Hiszen tudtam én, hogy aki égi jelt adott, végbeviszi ezt is, — mondta Adalbert. — De magadnak kellett dönteni, ebben is. — Milyen jelről beszélsz. Atyám? — Hallgass ide. Tizenöt évvel ezelőtt történt, hogy vendége voltam az akkor bajor hercegnek, unokaöcsémnak. Két fia s két leánykája volt. A legkisebb, aranyos csöppség, egyszer csak otthagyta játékát s hozzémtipegve, a térdeimre könyökölt. Nagykomolyan nézett rám s azt kérdezte: — Miért hívtál? — Nem hívtalak kicsikém, — válaszoltam én, szöszke fürtjeibe simítva. — De igen! — erősítette a leányka — hívtál, azt mondtad: Gyere, mert messzire kell mennünk. És még a kezeddel is arra mutattál, ahonnan a nap jön. — Akkor meghökkentem rajta, később elfeledtem. Csak akkor értettem meg, hogy égi jel volt, mikor most apád Henrik herceghez küldte Tiboldot és a herceg hozzám fordult tanácsért. István megrendülve kérdezte: — Az a kis leányka? . . . S ő tud-e róla? — Ma már az Ur jegyese. Novícia. — Hogy gondolod akkor? — Vannak esetek, mikor a Szent Atya megengedi. A tiétek ilyen, mert Krisztusért történik. Nagy dolog, hogy az a szűz kész eljönni hozzád, István. Elhagyja érted övéit, a kolostort, mert a mennyország kapuja. S gondold el: szive reszketését kell legyűrnie. Mert Regensburgban iszonyat a magyar név. Akarod, hogy elmenjek érte s elhozzam neked zálogul, hogy higyj küldőimnek igaz szándékában? — Hogy hívják azt a szüzet? MAGYAROK CSILLAGA 163 — Gizella a neve. Hozd el . . . Este, mikor Adalbert elmondta a dolgot. István anyjára nézett s szólt: — Imádkozz, anyám, ha tudsz. Nem értem. Magadért. Hogy sohase kelljen rajtam sírnod. — Ez az egy imám maradt már csak, fiam — lehellte a Nagyasszony nedves szemmel. A Nagyur némán vetette kezét fia fejére. Mielőtt Adalbert püspök elindult volna Regensbürgba. tanácskozott a Nagyurral, a Nagyasszonnyal és az udvari emberekkel. — Csak püspök teheti, mondottad, — intett a Nagyur. — Ilyen alkalom hát nem lesz egyhamar. Igaz, a szabadok nem fogják elismerni, soha, önkényt. De hiszen mit törődök én már velük? S ha meghallják, annál hamarabb megtörténik a leszámolás. Kitűzték hát István bérmálását, a legközelebbi vasárnapra. Adalbert az egész várnép jelenlétében kente fel a Szentlélek lovagjává. Szertartás után a Nagyúrihoz és Nagyasszonyhoz fordulva, ünnepélyesen mondta: — íme, megszületett a Lélek zsengéje a magyarok között! Azután a lovagok, hozzájárulván, kardjaikkal érintették István vállát s beiktatták Krisztus vitézei közé. Majd féltérdre ereszkedtek előtte s két tenyerükre fektetve kardjaikat, felajánlották neki, mint Uruknak. István alakja felmagasodott a térdelők felett s a templom hajóján ámuló hódolat zsongott végig. Mert még sohase látták ilyennek. Mintha másodszor született volna, a szemük előtt. , Homloka világított, szemében elszánt fény égett, kemény arcán megkövült a kötelesség zord s szent parancsa. És Adalbert püspök szava ércesen zengett végig a templomon:
