Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-10-03 / 40. szám
13-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Október 3 1007O MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK "MOZI VILÁG" HANGOS HETI HÍRADÓ A Grand Színházban a jövő héten NEM LESZ ELŐADÁS. - LEGKÖZELEBBI ELŐADÁS HÉTFŐN és KEDDEN, OKTÓBER 14 és 15-ÉN LESZ Bemutatásra kerül a “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” és a 'TOPRÍNI NÁSZ “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” ÉS A “TOPRINI NÁSZ” PITTSBURGHBAN ÉS NANTY GLON-N NANTY GLO-I FAMILY THEATREBEN MOST VASÁRNAP, OKT. 6-ÁN DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR Johnstown-i R. K. Templom Hallban, Vas., Okt. 6-án este fél 8-kor "SÜT A NAP" és a “FELVIDÉKI LEVÉL” kisérő film “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK’’ cimü történelmi- film, több uj és régi hiradó összevonása. amelynek keretében megelevenedik a film vásznán a szülőha zálioz visszatért városok és falvak egyrészének képe. Hódolattal és a bölcs nemzetidnek kijáró ragaszkodással és elismeréssel eleveníti fel a film Horthy Miklós nemzetvédő és nemzetmentő szerepét, kitartó, fáradságos munkáját, a magyar i nemzeti hadsereg kiépítését. Az erdélyi örömünnepek kapcsán mégegyszer életre kél a film vásznán a Felvidék visszakapcsolásának mámorosán szép teljesitménye és Horthy kormányzónak fehér lován való dicsőséges bevonulása a nemzeti hadsereg élén E történelmi filmképet AMERIKÁBAN ÁLLÍTOTTÁK ÖSSZE és magában foglalja ez a gyönyörű hazafias film a nemzeti hadsereg kiképzésének, felkészülésének, felvonulásainak különböző szakait, melyeknek minden lépése Magyarország feltámadásának érdekében történt. A román rabság ideje alatt mostoha sorsában is kemény magyarok maradtak testvéreink és a film beszámol arról a békés munkáról és kitartásról is. amellyel testvéreink készültek és vártak a felszabadulásra. — Kiegészíti a SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK filmet az az időszerű és a dicsőséges magyar multat a honfoglalástól napjainkig átfoglaló rövid film is, amelyet Budapesten EZERÉVES MAGYARORSZÁG cim mel tapsolt végig minden mozi közönsége. A SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK film mellett az igen nagy sikerű TOPRINI NÁSZ film is újra bemutatásra kerül Jávor Pál főszereplésével. • •-----——:o:------------“TOPRINI NÁSZ” a legnagyobb sikert elért magyar regény filmen A “TOPRINI NÁSZ’’ Csermely Gyula világhíres regényének filmváltozata és az eddigi teljes magyar filmgyártásnak egyik legértékesebb terméke. Meséje és rendezése a legtökéletesebb művészi alkotás, a szereplők játéka meg egyenesen csodálatos. Egy »fiatal, nagyon tehetséges rendező, Tóth Endre vitte filmre e népszerű regényt és rendezésével bebizonyította. hogy a legtehetségesebb magyar filmrendező. A szinészgárda brilliáns munkát végzett. Jávor Pál huszártisztje a magyar katona szép és hűséges portréja, alakítása minden tekintetben kifogástalan, éppen úgy Kiss Ferenc, aki jellegzetesen kelti életre egy orosz gróf minden durvaságát, erőszakosságát, kicsapongó rosszaságát. Feleségének szerepében valóságos szenvedő martir, a végtelenül bájos Tolnay Klári, ki eszményien finom szerelmes aszszonyt játszik. Kitűnőek a film többi szereplői, Petheő Attila. Makláry Zoltán, Ladomerszlcy Margit. Peéry Panni, Ölvedy Zsóka, Rácz Vali, Pethes Ferenc, és Apáthy Imre. A film nagy erőssége Fényes Szabolcs poiiipás dalszámai és kísérőzenéje, mely a leghangulatosabb. legdallamosabb muzsika. A TOPRINI NÁSZ a magyar filmgyártás olyan eseménye, hogy arra minden magyar büszke lehet és azt érdemes többször Is megtekinteni. A film a Hazelwood-I Grand Színházban hétfőn és kedden. október 14 és 15-én kerül bemutatásra. A Nanty Glo-i Family Theater-ben pedig vasárnap, október 13-án délután 2 órakor. Pittsburghban ezután hétfőn és kedden lesznek az előadások október 14-től kezdve. 154 MAGYAROK CSILLAGA — Tudom ... Te is azt hiszed . . . Vad boszorkánynak hirelnek mindenütt . . . — Mondták nekem, hogy titkos tudományod van, amit Erdélyből hoztál . . . Hogy ilyen fiatal s szép maradtál, félnek tőled . . . Futó kis mosoly villant el Sarolt ajkain: — De te senkitől se félsz. Tőlem se . . . Azért gondoltam éppen, mert olyan erős férfinak láttalak meg . . . Csak az erős tud megérteni, Koppány. — Beszélj, Sarolt ... Mi hát az igazság? — Miért tagadnám: a Nagyur azért féltette, rejtegette a fiunkat, mert őt akarja maga után . . . Felesége vagyok, nem ellenkezhettem... S anya vagyok: én is féltettem, de éppen attól. .. Mindig tudtam, hogy nem arra termett ... Más ő, egészen ... S olyan fiatal! . .. S te meg akarod ölni, harcban! ... — Hát ezért? — hajolt hozzá Koppány, gyanakodva még. — Igen. Ezért. Arra akartalak kérni, ne huzz kardot rá . . . Várj. A dolgoknak lehet más nyitja is . . . — Világosan beszélj! Világosan! — dobbantott Koppány, mint egy türelmetlen mén. — Istenem! — sóhajtott Sarolt, a sziklának dőlve. — A Nagyur felesége vagyok, Koppány ... Hogy beszéljek világosabban0 A nagy ember megremegett a sejtelmektől. Kezével elsimított a szeme előtt, mintha tudni szeretné: álmodik-e? S dadogva szólt: — Mindenki tudja . . . hogy a Nagyur... nemsokára ... S az ősi törvény szerint... te ... Sarolt! ... Akarsz vélem a szabad és boldog magyarok felett állani? Kimondta s várt, megfeszült idegekkel. Az asszony lehunyta szemeit. Nekitámaszkodott a sziklának s hátrahajtotta gyönyörű fejét. Koppány megbüvölve nézte s alig birt magával, hogy rá ne rohanjon s össze ne törje a karjai között. Megrendülve látta, hogy a karcsú, büszke test hir-MAGYAROK CSILLAGA 155 télén megroskad, a karok tehetetlen gyöngeséggel hullanak alá s megtört, könyörgő őzszemek néznek alázatosan az- övéibe. Mintha remegő kisleány ölelné át most a sziklát s kezdene zokogni, fejét a kőre hajtva. Koppán bölényszivét egy pillanat alatt lefegyverezte az elbirhatatlan asszonysirás s ez a megadó s félő gyöngeség. Esetlen részvéttel hajolt föléje s rettenetes karjaival olyan vigyázva emelte fel, mintha attól félne, hogy az érintés összetöri. — Ne sírj, Sarolt ... Ne sirj, nó . . . Nyugodj meg . . . Légy jó s okos! Az asszony gyermetegen fektette fejét vállára: — Köszönöm, hogy jó vagy hozzám. Nehéz nekem. Hiszen él még az uram s nem vagyok rossz ... De úgy féltettem a fiamat, tőled . . . ígérd meg, hogy gondod lesz reá! — Ha csakugyan nem akar mást, mint fiamat, úgy fogom tekinteni . . . éretted ... S ha kigyógyul mellettem az idegen nyavalyából, Nagyur lehet utánam . . . ígérem, Sarolt . . . De, igéid meg te is, hogy majd, akkor, ha elkövetkezik . . . — Köszönöm, köszönöm! — rebegte Sarolt. — És ha Isten úgy végezte, méghajlok a törvény előtt . . . De kérésem van, Koppány. — Kérj, amit akarsz! — dörmögte a férfi ziháló mellel, boldogan. — Senki se sejtse, addig. Úgyse tart már soká.. . És nem szabad találkoznunk, érted? ... És ha a látszat mást mutatna, ne gyanakodj ... El kell altatnom a Nagyur. aggódását ... ( — Legyen úgy, — bólintott Koppány. — De, Sarolt. Látta az asszony a meglobbanó tekintetet. Szelid erővel vonta ki magát a karja alól, lesimitotta köntösét és édes mosollyal kérdezte: — Most már egészen értjük egymást, ugy-e? — Még nem válhatunk el, Sarolt! — lépett eléje
