Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-09-19 / 38. szám
1940 Szeptember 19. 5-ik Oldal T. B., AKRON, OHIO. — Levélben is megírtam Önnek, de itt is megüzenem, amit írtam, mert hiszen önhöz hasonló, jóindulatú Tagtársaim többen vannak, akikben felköltheti a meggondolást, mielőtt hosszú lére eresztett és nemzeti színekkel bevont “felhívás”-ok után indulnának s esetleg éppen ellenkezőjét tennék annak, mint amire őket test vér szeretetük, szivük s lelkűk hajtja. Üzenetem ez volna: TISZTELT TAKÁCS URAM, KEDVES TAGTÁRSAM! Úgy is, mint régi ismerősömhöz s úgy is, mint Verhovay tagtársamhoz intézem most jelen soraimat. Levelemnek az a célja, hogy szolgálatot tegyek azon keresztül Önnek is, aki az amerikai magyar élet mezején sokat csetlik-botlik, — meg magának az AMERIKAI MAGYAR ÉLETNEK IS, amiben én is, Ön is benne élünk. Olvastam, hogy Akron városában Magyar Bevándorlókat Védő Országos Konferencia készül 1940 november 23-ikán és 24-ikén és azt is kiolvastam a híradásból, hogy Ön az Előkészítő Bizottság elnöke. Azt azonban már nem tudhatom, hogy vájjon teljes felületét és belső magját ösmeri-e Ön annak a mozgalomnak, aminek előkészítését Ön magára vállalta. Tudom, hogy Takács uram a magyar emberek becsületes felbuzdulásával állt az ügy mellé, mert hiszen az a gondolata, hogy az öszszetartásban erő van s az összefogó erő képes segíteni azoknak a magyaroknak helyzetén, akik nem polgárok s akiket, mint idegeneket itt nemcsak hogy nem kedvelnek, hanem lenézéssel is sújtanak, megszorító törvényekkel is gúzsba kötnek, megélhetési alkalmaikat is megszorítják! Igaz, hogy ezeket segíteni kötelességünk és egyéb se, mint helyes, ha azoknak áldatlan helyzetén segíteni akarunk és öszszefogunk. Ez az, amire figyelmét fel akarom hívni, mikor azt írom Önnek, hogy ILYEN AKARATBAN MÁR EGYESÜLTÜNK Ml VERHOVAYAK S BRIDGEPORTI ÉS REFORMÁTUS SZÖVETSÉGEK s ennek az összefogásnak eredménye máris az, hogy amit Önök akarnak, azt az Amerikai Magyar Szövetség 100 és 100 esetben már meg is cselekedte. Segítette azokat a magyarokat, akik nem amerikai polgárok, vagy ha valami ügyes-bajos dolguk rászorította őket arra, hogy igazuk, vagy jussuk megkeresésében támogatást keressenek. Ez az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG természetesen a jövőben is folytatja azt a munkát, azt a testvéri szeretetet kifejező munkát s azok a magyar egyesületek, egyházak és szervezetek, amelyek a Szövetségnek fenntartói, biztosítják is azokat az ártatlanul bajba jutott, vagy igaztalanul hajszolt Verhovay ak Lapja magyarokat, akik nem polgárok, hogy ügyüket felkarolják s a tőlük telhetőt ebben az irányban mindenkor kifejtik. Az Amerikai Magyar Szövetségnek már közelesen százezret jelentő népessége van nem csupán papiron írva, hanem a tényleges számításnak megfelelő kalkulációval, így nincs még benne minden magyar, de hisszük, hogy a Szövetségnek csendes és önzetlen munkálkodása az Amerikai Magyarságnak figyelmét elöbb-utóbb magára vonja s lehet remélni, hogy közös nagy dolgaink végzésére egy táborban leszünk. Attól félek Takács uram és Tagtársam, hogy az akroni alakulat ha olyan cégért is akaszt ki a november 23-án és 24-én megtartandó értekezletnek ajtajára, mint amilyent az Amerikai Magyar Szövetség homlokzatára Írva találunk, de akkor sem odairányul majd munkájuk, hogy a közös szükség kifejezésére közös erőnk egybekapcsolódását tekintsék kitűzött célul, hanem valami önálló és nagyhangú alakulatnak igyekeznek megvetni alapját s ha nem csalódom, igyekeznek majd egyesek az Amerikai Magyar Szövetségnek gyöngitésére. Az volna pedig az igazság, hogy ne rontsanak, hanem építsenek s a régi szétforgácsolásnak a módját elejtve, csip-csup alakulatokkal ne gyöngítsék az amerikai magyarság együtemű lépését. Az Önhöz és minden komolyan gondolkozó magyar testvéremhez a megszivlelést érdemlő szavam, hogy azon az értekezleten mondják ki s vegyék magukra kötelezőnek, hogy az Amerikai Magyar Szövetséghez csatlakozva, igyekezzenek az Egyesült Államok törvényeinek keretein belül azoknak a helyzetén segíteni s könnyíteni, akiket sorsuk valami módon testvéreink közül ártatlanul bajba juttat s az Amerikai Magyar Szövetségnek meglevő táborát erősítve, igyekezzenek azon, hogy vigaszt, bátorítást és támogatást nyújtsanak szenvedő magyar testvéreiknek.' Az Amerikai Magyar Szövetség, amint fentebb is jeleztem, számánál fogva már most is komoly tényező s ha súlyát az Önök által megtartandó értekezlet is növeli majd, úgy sokkalta eredményesebben emelheti fel szavát mindazon esetekben, amelyeket a szükség megszül. Akkor is nagyobb erőt, akkor is nagyobb hatalmat jelentő kifejezéssel szólhat sérelmeik esetén, ha történetesen össze kell fognia más olyan alakulatokkal is, amelyeknek kitűzött célja ugyancsak a bevándorolt és elsősorban nem polgár amerikaiak "jogainak és érdekeinek megvédése. Ön tisztelt Takács Uram a Verhovay Segély Egylet 91-ik fiókjának is elnöke lévén, bizonyára tudja azt, mint konvenciós delegátus is, hogy a Verhovay Segély Egylet az Amerikai Magyar Szövetségnek ma még a legerősebb oszlopa s nem kell magyaráznom, hogy ebből kifolyólag szinte kötelezőnek tartja magára nézve, hogy annak az értekezletnek figyelmét az Amerikai Magyar Szövetség felé fordítva, meggyőződésből hangoztassa majd, hogy az összefogásban rejlik az erő, mig a fának törzse szétforgácsolva egyébre se jó, mint tűzrakásra. Szeretném, ha egyebet nem olvasna ki levelemből sem Ön, sem más, mint azt az akaratot, amivel írtam: már mint az egységes tömörülésnek és az egymást megértésnek átérzett kívánságával s az Önhöz való jóakarattal, amellyel már eleve meg akarom óvni, mint öreg társadalmi munkást attól, hogy szép szavakra s azok által felfektetett testvéri jóindulatokra támaszkodva, olyat tegyen, amit később saját maga is bánna, saját maga is szánna! K. J. BOX 52., MALLORY, W. VA. — A hozzám intézett leveléből mély keserűséget olvasok ki az ottani szénbánya társaság főnökeinek rideg intézkedései miatt. Hát bizony érthető is kedves Tagtársam a feljajdulása, mert igaza van: azokat nullázza ki legjobban a Social Security törvény éppen úgy, mint a kompánia nyugdíj - szabályzata, akik a HATVANAS KORHATÁRON ÁLLANAK, VAGY AZON HATÁR KÖRÜL KÓVÁLYOGNAK. Nagyobb megértéssel és a munkások iránt érzett parányi rokonszenwel másként lehetett volna a munkás nyugdijkérdést megöl dani annál is inkább, mert a levont dijakból most már lassan-lassan billiók jönnek öszsze s azokból könnyen boldoggá lehetne tenni azokat, akik már amúgy is nagyon közel vannak a koporsójukhoz és akik rászorulnak a szerető támogatásra. — Kedves Tagtársam önnek elcsüggednie azonban nem szabad, mert a törvények olyanok itt Amerikában, hogy jóformán lépten-nyomon módosítják s igy bizonyára a Social Security törvényt is úgy kibővítik, megváltoztatják, kiszépitik, hogy a végén nem is fogunk ráismerni. Máris tartja magát az a hir, hogy hatvan esztendőre szállítják le a korhatárt s igy az öregek meglesznek vele elégedve. Türelemmel várni kell hát, mert okosabbat nem tehetünk. B. L.-NÉ, FLINT, MICH., K. K., GARY, IND. ÉS MÁSOK. — A nyári magyar iskolák évzáró vizsgáiról, melyek még júliusban és augusztusban zajlottak le, lapunkban már bő részletességgel megemléke ztünk. Most a kissé megkésve beérkezett jelentéseket is közzétesszük s azzal lezárjuk a további híradást a jövő nyárig. Ha elkésve még beérkeznek híradások, azokat csak nagyon röviden fogjuk közölni. A beküldött fényképekkel pedig úgy állunk, hogy minden rendes fényképet, mely beérkezett a központba már közzétettünk, de voltak olyan rossz képek, amelyekről nem készíthettünk megfelelő cut-ot s igy a képek meg nem jelenhettek a legnagyobb sajnálatunkra. Nagyon kérem Tagtársaimat, ha máskor képeket küldenek, azok tiszta felvételek és lehetőleg fehér alapon feketén legyenek, mert ilyenekről lehet szép és jóllátható képeket készitni lapunk számára. A NYÁRI MAGYAR ISKOLÁK KITÜNTETETT TANULÓIHOZ: Ötven nyári magyar iskolából több mint 100 levelet kaptam Tőletek, kedves Gyermekeim, akik a nyár folyamán kitartó szorgalomTELJES SIKER KÍSÉRTE A 361-IK NŐI FIÓK SZEPTEMBER 8-ÁN MEGTARTOTT JUBILEUMÁT Nemcsak a mindenben kételkedők, de még a szerencsében bízók egy része is azt tételezte fel, hogy az ötéves fennállását jubiláló napot nem kiséri, — fiatalságát tekintve, — olyan érdeklődés, mint a hosszabb időben tekintélyt nevelt évfordulóknak ünnepeit. Kellemes volt tehát a csalódás, mikor a banketre felteritett asztalok körül megtelt vendégekkel a hely s a népek sokaságát jellemző morajlásban ott vibrált nemcsak a jókedv, hanem belecsendült többször ez a kiáltás: “Éljenek az Asszonyok! Éljenek a Verhovay 361-es női fióknak tagjai!” Ezt az elismerést kifejező jó kivánatot megérdemelték a 361-esek, mert hiszen a titkáruk által felolvasott visszatekintő iratban annyi volt a bámulatot keltő eredményeknek a sokasága, hogy annak viszonzására kevés volt az elhangzott dicsérő szó. Dicsérő szóban pedig nem volt hiányosság s maga a toasztmester a 14-ik fiók elnöke, Kolozsváry Kálmán is azon kezdte, hogy “nem az idő hosszúságának, hanem az időben elért hasznos cselekedeteknek jár ki az igaz tisztelet.” Cleveland városának polgármestere, két bírája, várostanácsosa s velük együtt az ünneplők sokaságában helyetfoglaló újságírók és más celebritások gratuláltak a 361-ik fióknak sikeres haladásához s tetézte azt az Egyesült Egyletek és Egyházak képviselője, aki be is mutatta azokat a kiküldötteket, akiket a jubileumnak tiszteletére egyletei delegáltak. Nemcsak a pompás ebédnek gazdagságában volt dús lakomájuk a jubileumi vendégeknek, hanem azonfelül művészi élvezetben is bőven osztozkodtak. Jaszkovics Lajosné gyönyörű énekszámai, Fodor Sándor tanítványainak vonós négyese, Mező Margitka zongorajátéka, Mátyás János kupiéi, mindmegannyi gyönyörűséget keltő szépségek voltak, amelynek élvezetében örömmel fűződött a lélek. Az általános érdemet különösen is méltatta DARAGÓ JÓZSEF, központi elnök, amidőn a 361-ik női fiók tevékenységének és fontosságának kiemelése okából a jubileum emlékére kiadott könyvecskének elejére a következő sorokat irta: TISZTELGŐ ÁLLÁSBA A VERHOVAY TÁBOR! Itt állok a Verhovay Tábornak élén levett kalappal s a tisztelet adásban meghajtott fővel! A Verhovay eszmékért küzdők élcsapatának legerősebb tartaléka, az amerikai magyar nőkből alkotott 361-ik fiók érdemelte ki, hogy velem együtt tisztelgő állásba helyezkedjék előttük minden Verhovay s hozzánk csatlakozzanak mindazok, akik az amerikai magyar társadalmi életnek munkásait becsülni tudják. A Verhovay Segély Egyletnek nem csak gyöngye, virágos bokrétája a 361-ik női fiók, hanem kiválóan hasznos teljesítései révén nagyon is megbecsülésre érdemes; tagjainak, valamint tisztviselőinek kitartó munkálkodása és szorgalma pedig dicséretet érdemlő. Időben fiatal még, csak öt évet ért el a 361-ik fiók, de tetteiben megnyilvánulva látjuk a céltudatos cselekvéseknek kifejezéseit nem csak egyesületi teljesítésekben, hanem azokban a hasznos szolgálatokban is, amelyeket Cleveland magyarságának társadalmi életében eddig kifejtett. Amig a testvérsegités gyönyörű eszméjét eminens viselkedéssel váltotta valóra, addig sem feledkezett meg nemzetséges tekintetekben a legjobbat tenni s valahányszor szüksége került, mindannyiszor készséggel foglalta el a clevelandi magyar életben azt a helyet, amelyet az alkalom részére kijelölt. Mindezekért a legnagyobb elismerés illeti a 361-ik fiók tagjait és tisztviselőit s igaz érdemük által kényszerítve nem csak a Verhovay nagy család üdvözletét adom át az öt éves jubileumuk idején, hanem azt az óhajtást is, hogy számban gyarapodva erejük növekedjék s Cleveland városában széles nagy teret hódítsanak szeretett egyesületünknek, a Verhovay Segély Egyletnek! mai igyekeztetek apáitok és anyáitok édes anyanyelvét elsajátítani a Verhovay Nyári Magyar Iskolákban. A hála jegyében a Verhovay Segély Egylet felé sugárzó köszönetnyilvánítások özöne, — mondanom sem kell, hogy .— nagyon jól esett nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik irányítják Egyesületünk ügyeit' és AKIKNEK BÖLCS ELŐRELÁTÁSA LEHETÖVÉ TETTE, HOGY AZ IDÉN OLYAN SOKAN TANULTÁTOK MEG A MAGYAR SZÓT S A MAGYAR BETŰT. Gondoljatok a jövőben is mindenkor szeretettel nagy Egyesületünkre!
