Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-09-12 / 37. szám

5-ik Oldal 1940 Szeptember 12 VERHOVAY REGEN Y PATRONIZE Our Friend AMERICAN DUTCH HENRY’S 322—328 Diamond St. Pittsburgh, Fa. Idegenben rekedt testvéreink Egyszer — nem olyan ré­gen — regényt írtam eb­ben az újságban. Regé­nyem hősnője egy leány volt, aki a Verhovay tag­szerzési versenyben hajóje­gyet nyert, elkerült Magyar­­országba és ez az ut változ­tatta njeg egész életét. Mo­zicsillag lett belőle és ezen a pályán nemcsak sikereket aratott, de férjet is szer­zett. Ennek a regénynek mesé­je, alakjai — elképzeltek voltak. Fantázia szülte azo­kat. Most azonban olyan re­gényről irhatok, melynek alakjai élnek, tagtársaink és történetüket sem én talál­tam ki, hanem a legszebb regényíró: az élet alakította azt ki. Nem kezdem úgy, hogy hol volt... mert Omaha, Nebraskában és Detroitban volt két fiatal Verhovay tagtárs, akik 1938 őszén, amikor a tagszerzési ver­senyt kiírták, elhatározták, hogy ők is résztvesznek a versenyben. Szeretnék meg­látni azt a földet, melyről szüleik olyan szépeket me­séltek nekik, de amelyet ők még soha se nem láttak. Az egyik — Fábián Ma­riska — Omahában táboroz­ta a tagokat, a másik — Szalay Gyula — Detroitban lótott-futott, hogy megsze­rezze a hajójegy elnyerésé­hez a pontokat. Sikerült a gyerekek igye­kezete, elnyerték a hajó­jegyeket. New Yorkban találkoztak először, amikor a Pilsudski, — Istenem, hol van ez a gyönyörű hajó, valahol a tenger fenekén — indulás­ra készült. Szalay Gyula jól belené­zett a szép Fábián Mariska szemeibe — és azontúl igye­kezett az omahai tagtársnő körül maradni. Szép júliusi holdas esték voltak akkorában, a tenger sima, gyönyörű volt. A két fiatal lélek szépnek találta aa életet, egymás közelsége örömet jelentett számukra. Mondom: fiatal tagtársak­ról van szó, csoda-e ha teli lett szivük valami addig nem érzett csodálatos érzéssel. Mikor Gdyniában fogad­tam őket és a csoport tag­jaival ö s s z e i smerkedtem: láttam, hogy a szép barna omahai lány csomagjait a szőke detroiti gyerek igyek­szik rendben tartani.. Aztán jöttek a szép pesti és vidéki napok. A két tagtársat már akkor együvé tartozónak tartot­tuk, hiszen láttuk, hogy ked­velik egymást, hogy szeret­nek mennél többet együtt lenni... Aztán véget ért a magyar­országi felejthetetlenül szép Verhovay túra. El kellett válni — leg­alább egy időre — a fiata­loknak is. Fábián Mariska Tiszán­túlra utazott rokonaihoz, Szalay Gyula meg Dunántú­lon lakó rokonságát kereste fel. Szent István napjára újra Budapesten voltak mind­ketten. Persze, hogy együtt töltötték minden idejüket. Aztán indulni kellett ha­zafelé. Mondanom sem kell: együtt tették meg az utat. * * Megindultak a levelek az omahai lány és detroiti fiú között, akiket a Verhovay Segély Egylet 1939-iki tag­szerzési versenye ismerked­­tetett össze. Júniusban a tagszerzési versenyek volt győztesei Youngstownbaa találkozóra jöttek össze. Fábián Mariska is eljött messze Omahából, két húgát és barátnőjét is magával hozta, — hogy együtt legyen azokkal, akik­kel olyan "felejthetetlen na­pokat töltött együtt. Hazafelé utaztában Det­­roitba is ellátogatott és ez a látogatás még jobban össze­­melegítette a két gyereket. Megérezték, hogy őket a jó Isten egymásnak teremtette, hogy ők az élet útjait ez­után együtt akarják járni. Szalay Gyula Labor Day­­kor Omahába utazott: el­vitte gyűrűjét szive válasz­tottjának. Október 12-én lesz az es­küvőjük Fábián Mariska la­kóhelyén, Omahában. Egy boldog emberpár fog­ja áldani a Verhovay Segély Egyletet, mely összehozta egy életre az omahai lányt a detroiti fiúval. F. F. A.--------------0-------------­FONTOS FIGYELMEZTE­TÉS HÁTRALÉKOS TAGOKNAK Igazgatóságunk határoza­ta értelmében ebben az esz­tendőben is fizetünk osztalé kot tagjainknak. Az oszta­lék október havában, a szep­temberi havijelentők elköny­velése után kerül utalásra. Minden olyan tagunk, aki­nek kötvénye 1939 december 31-i zárlattal már három éve érvényben volt, jogos lesz osztalékra, FELTÉVE, HA A SZEPTEMBERI ZÁRLAT­TAL nem lesz hátralékban. Komolyan kérjük hátralé­kos tagjainkat, hogy elma­radt havidijaikat rendezzék mielőbb, nehogy az osztalék­utalásból hátralékos havidi­jaik miatt kimaradjanak. Verhovayak Lapja JEGYZŐKÖNYV Felvétetett a Verhovay Segély Egylet 27, 27-A és 27-B kerületéhez tartozó fiókok közös gyűlésén 1940 augusztus hó 28-án a chicagói 96-ik fiók gyűlés termében a Prokop Hallban. Szalánczy János üdvözli úgyis mint központi igazgató, úgyis mint a vendéglátó 96-ik fiók elnöke a 37-ik fiók nevében megjelent Biró Simon elnök, Rohály József titkár és Horváth Sámuel ifjúsági ügyke­zelőt, valamint Rácz Ferencet, a 74-ik fiók nevében megjelent Ko­­rodi Sándor ügykezelőt és a 96-ik fiók nevében megjelent Szabó Fe renc alelnököt, Tinich Ferenc pénztárnokot, Nyuli Lajos titkárt, Sabo Lajos ifjúsági ügykezelőt, va­lamint Messer Vilmos és Bakó Ká­roly tagtársakat. Üdvözli továbbá a 164-ik fiók nevében megjelent Kunstadt Ernő titkárt, Barna La jós ifjúsági ügykezelőt és Kolozsi Bálint tagot, továbbá a 342-ik fiók megjelent elnökét, Lachman An­talt és annak titkárát, Rioár Mi­hályt. — Üdvözlő beszédében Sza­lánczy igazgató bemutatja Molnár Ottó központi szervezőt és a köz­ismert chicagói szervezőt, Cyőrffy Lórántot. Szalánczy János igazgató ismer­teti az összehívás célját, mely nem más, mint egy nagy tagszerzési mozgalom megindítása és úgyan­­akkor oktatása oly tagoknak, akik a tagszerzés munkáját magukra vállalják. A megjelent tagok egy­hangúlag magukévá teszik Sza­lánczy igazgató tervét és egy chicagói tagszerzési mozgalom elő­készítő bizottságává alakulnak át, melynek elnöke Szalánczy János és jegyzője Kunstadt Ernő lett. Molnár Ottó központi szervező beszédében először szomorúan je­lenti, hogy Chicago a tagszerzés terén az utolsó helyeken áll, de ugyanakkor önömmel jelenti azt is, hogy alig egy heti ittléte alatt meggyőződött arról, hogy egy kis jóakarattal, egy kis segítséggel és egy kis összetartással a chicagói körzetet az elsők közé lehet rövid idő alatt feldolgozni. ígéri, hogy a tagszerzési mozgalom ideje alatt és azután is bármikor mindent elkö­vet, hogy a tagszerzés munkáját a helyi szervezőknek megkönnyítse. Györffy Lóránt chicagói szerve­ző örömmel látja a helyi szerve­zők megmozdulását és miután az akarat megvan, arra kéri Molnár központi szervezőt és Szalánczy igazgatót, hogy járják ki azt, hogy a mozgalom ideje alatt két vagy három más kerületi szervező se­gítse munkájában a helyi szerve­zőket és az előkészítő munkák költ­ségeit is fedezze. Kunstadt Ernő a north és west sidei két fiók nevében ígéri azok 100 százalékos hozzájárulását és kéri, hogy ez a mozgalom a 164-ik fiók 30 éves jubileumi napját, ok­tóber 5-ét megelőző héten legyen teljesen lebonyolítva. A south sidei fiókok helyi szervezői, Rohály Jó­zsef, Nyuli Lajos és Korodi Sán­dor, valamint Sabo Lajos helyi szervezők örömmel támogatják a mozgalom megindítását, különösen fontosnak tartva a vidéki szerve­zők bevonását a munkába. Ribár Mihály szervező a kommissiókat illetőleg kér felvilágosítást, mely­re a kielégítő választ Szalánczy igazgató és Molnár központi szer­vező adják meg. Most újra Molnár központi szer­vező beszél és miután látja, hogy a mozgalom komoly, megmagya­rázza a helyi szervezőknek, hogy mit is kell végezniük, hogy a mozgalom sikerrel járjon. A ko­moly munka azonnali megkezdését kéri újra Szalánczy János igazgató és miután a 164-ik fiók által aján­lott időszak ellen senkinek kifogá­sa nincsen, ajánlani fogja a t. Köz­pontnak a dátum elfogadását • és Budapesten a Géza utca 4. szám alatti házban székel a Magyarok Világszövetsége, amely a szélrózsa minden irányában szétszórt magya­rok nyilvántartó és istápoló szerve. Amióta a nagy háború a nyugati fronton megindult, jele ntősen megsokszorozó­dott ennek a hivatalnak a munkája és sok ezren ér­deklődnek naponként, főleg Bel giumban, Hollandiában és Franciaországban rekedt hozzátartozóik felől. Báró Perényi Zsigmond elnök, vitéz leveldi Kozma Miklós társelnök, Nagy Ká.­­roly ügyvezető elnökkel együtt állandóan a legna­gyobb odaadással segítenek azokon, akik a szövetség közbenjárását kérik. Belgiumból és Hollandiá­ból a napokban érkezett ha­za több magyar lány, akik mint háztartási alkalmazot­tak voltak hosszabb ideig külföldön, őket a megszál­ló német hatóságok segítet­ték haza. Ugyancsak haza­­segitettek a német parancs­nokságok egy hollandiai ma­gyar vendéglőst is, ki teljes vendéglői berendezését ma­gával hozhatta. — Hollandiában egyébként — mondja Nagy Károly el­nök — nyilvántartásunk szerint 1200 magyar él. Arról nem tudunk, hogy itt magyarok életüket vesztet­ték volna. Belgiumban némileg más a helyzet. Brüsszel, Antwer­pen, Lüttich, Charleroy, Löwen, Namur, Gent és Limburg vidékén mintegy 8000, főleg bányamunkás magyar él. Dr. Szabó Ár­pád katolikus lelkész, Kutt­­ner Erzsébet és Miklós Má­ria missziós nővérek rend­pártolását. Rövid megbeszélés után elfogad­ja a gyűlés Kunstadt jegyző in­dítványát, mely szerint a megje­lent helyi fiókok tisztviselői és he lyi szervezői arra kérik a t. Köz­pontot, hogy ezen tagszerzési moz galom sikere érdekében propagan­da munkára utaljon ki $100.00-t, mely összegből a helybeni 3 lap nak összesen $30.00 és a helybeni két rádiónak összesen $70.00 le­gyen átadva. Kéri és utasítja a gyűlés a jegyzőt, hogy ezt egy jegyzőkönyv formájában adja a t. Központ tudomására. Mikor Szalánczy János igazgató megköszöni a tagok komoly hozzá­szólását a napirendhez és meg­kéri újra, hogy a munkát már most, a t. Központ válasza előtt kezdje meg, a gyűlést bezárja. Chicago, 111., 1940 szept 5-én. SZALÁNCZY JÁNOS s. k. elnök. KUNSTADT ERNŐ jegyző. szeresen beszámoltak egy ideig az ottani magyarok helyzetéről. Ezek a beszámolók kivétel nélkül arról szóltak, hogy a magyar munkásság bár tá­vol tartja magát minden ellenséges mozgalomtól, mé­gis egyre nehezebb lett a helyzetük. Volt olyan eset, mikor a hadiüzemmé nyil­vánított munkahelyekről be­tegségük miatt távol ma­radt magyar munkásokat az ágyból rántották ki és azon­nal megindították ellenük az internálási eljárást. Ezek­nek a sorsuk teljesen isme­retlen. Legerősebb szervezetünk a franciaországi. A párisi Ma­gyar önsegélyző Egyesület kétemeletes székháza a XV.9 kerületi Square de Vergennes 9 alatt van, ahol 15,000 magyart tartanak nyilván. É s z a k-Franciaországban Lille, Roubaix és Lens bá­nyavidékén, D é 1-Franciaor­­szágban Grenobleban, Lyon­ban és St. Etienne-ben él­nek nagyobb tömegekben magyarok. Grenoble-ban kü­lön városrész van, ahol csak magyarok laknak. Ezek fő­leg selyemgyári munkások és munkáslányok Sárvár, Gerenc környékéről, bányá­szok Tokod, Tatabánya és Pécs vidékéről. Hozzávetőlegesen huszon­ötezer magyar él ma a had­műveleti területen és annak közvetlen közelségében. Ezeknek az idegenben re­kedt magyar testvéreinknek sorsa felett könnyebben in­tézkednek majd a Világszö­vetség vezetői, ha Erdély visszakerül az anyaország­hoz. Amerikában élő magyar testvéreink közül is bizonyá­ra sokan lesznek, akik vissza­­kivánkoznak majd az óha­zába ... Typewriters Adding Rebuilt Machines Rented Portable Bought, Sold Typewriters American Typewriter Company 413 Fourth Ave, Pittsburgh, Pa. PhoneCOurt 1019 Read About This “IMPROVED" FEMININE HYGIENE "Cleanliness" should be the watchword of every girl and woman afflicted by discharge. And thousands have discov­ered daily douching with Lydia E. Pinkham’s SANATIVE WASH most EFFECTIVE. Unlike many products, Pinkham’s Sanative Wash is NOT a harmful, burning germicide. Instead It’s an excellent BACTERIOSTATIC (the modern trend) which delightfully cleanses, deodorizes, inhibits bacterial growth and discourages Infection. Very soothing to delicate membranes. Espe­cially pleasing for marriage hygiene.

Next

/
Thumbnails
Contents