Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-09-05 / 36. szám
z-iK uiaai 1940 Szeptember 5, Verhovaydk Lapja______________ ERDÉLY ŐSI MAGYAR FÖLDJE ISMÉT A MIÉNK! Millió és millió emberi szív boldog dobogása ünnepi himnusszá egybeolvcdva hirdeti azt, amiről annyit beszéltünk és rajongtunk, amire mindannyian kétségbeesetten várakoztunk, de aminek teljesülésében mégis oly kevesen mertünk hinni, az valóság lett: Erdély ősi magyar földje ismét a miénk! Megvilágosodott a hoszszu székely éjszaka, édes arany verőfény járja át a homályt és mi boldog meghatottsággal kérdezzük: hát csakugyan süt végre a nap és nekik is virágzik az élet? “Minden emberi alkotásnak, amely ellentmond a természet isteni logikájának, össze kell omolnia és porban kell elpusztulnia,” — hirdette Herczeg Ferenc s ezt a világ fenntartó törvényt lehetett huszonkét esztendőn át tagadni, lehetett rókafurfanggal félremagyarázni és kigunyolni, — de az érvényesülést nem lehetett megakadályozni. Bécsben, a Belvedere kastélyban kimondották a végszót, a román és magyar meghatalmazottak aláírták a szerződést s a lavina megindult. A magyar honvédek előrenyomulnak Kolozsvár felé és annak ellenére, hogy lázadoznak a hazaáruló mócok, akik a hazugságot valóságnak, a rablást, árulást honclapitó hőstettnek fogadtatták el, ma a főkolomposok rémülten ülnek és törik a fejüket azon, hol csúszott be a hiba számításukba, amely most mindenestől összeomlott. Erdély ősi földje ismét a miénk. S midőn az éter szárnyán átérkezik ez az öröm hir hozzánk, látjuk a magyar fővárost fényárban úszni, szól a katonazene, az utcán az örömmámorban összeölelkeznek az emberek s a katonák kemény lépteitől dübörögnek Budapest széles utcái. Mi azonban még nem merünk teljes szívvel örvendeni, mert sötét szárnyú hírek is kóvályognak a levegőben s fekete varjak módján azt károgják, hogy nincsen még minden egészen rendben. Stalinnak sehogy sem tetszik a döntő bíróság Ítélete és scnda szemmel tekint Erdélyre. Megszólal a londoni rádió is s tudtül- adja a románoknak, hogy a Szoviettől nem kell félniök, hanem az igazi 1. sz. ellenségük Hitler és ne hódoljanak be parancsának! Kolozsváron tüntetnek a magyarok ellen és Bukarestben Maniu nyíltan megtáviratozza Hitlernek és Mussolininak, hogy a román nép sohasem fog meghajolni Bécs parancsa előtt. A megszálló magyar hadak előtt tornyosulnak a vészfellegek és kérdés, hogy nem lesz-e vérfürdő a székelyek földjén, melyet talán nehezebben kell majd visszafoglalni, mint Csaba idejében. Sok minden nincs még rendjén. Mintha hideg szél fújna Észak és Kelet felől a Székely havasok felé. Sodorja a Nemere a leveleket, kavarja a szemetet és a szomorú emlékek egész raja ébredez. Még várnunk kell, amíg a székelyek össze ölelkeznek az anyaországi testvéreikkel Szepsiszentgyörgy táján. Hosszú, az ut még odáig, de a fő az, hogy az utón megindultak már a magyar hadak. * * * Székelyföldet a mesék, legendák, balladák hazájának ismeri az egész magyarság. Az éj csillagairól, a hegyekben születő patakokról és az erdőben zugó szélről, a székelyek tudják a legszebb meséket. Mint valami mesebeli kinccsel, egy kicsit büszkélkedik is a székellyel a többi magyarság. Hiszen mindenkor a legszebb és legmagyarabb hagyományok hiv őrzőit láttuk és látjuk a székelyekben, sőt a triánoni sötét éjszakában sokkal inkább legenda lett már a székely a magyar köztudatban, mint valóság. Szeretnénk tehát olvasóinkat belepillantatni kissé a székelyek életének és történetének valóságos mélységeibe, most, hogy ismét a miénk lesz Erdély ősi magyar földje. * * * Attila Erdélyben maradi ivadékainak tartják a székelyeket és ők maguk is ezt tartják önmagukról hosszú évszázadok óta. Ennek a hagyománynak eleven hite apáról fiúra öröklődött a székelyek között. Anonymus és Kézci Simon krónikái is Attila népe ivadékának mondják a székelyeket. Újabban Dr. Hóman Bálint foglalkozott alapvető tanulmányokban ezzel a kérdéssel és a “költői meséknek,” az “élő néphagyományoknak” szolgáltatott igazságot. A hun származás “legendáját,” vagy ha úgy tetszik “történeti tudatát” keleti őshazájából hozta magával a honfoglaló magyarság. Nem az egykori Pannonia területén szedte fel, hanem ott találta ki különféle latin, vagy német krónikák tetszetős meséi után. A székelyeket már a XI. században is a hunok ivadékainak tartották. Mindenesetre mesék, legendák, mondák költői ruháját öltötte magára ez az ősi történeti hagyomány s nem csoda, ha a székely séget legenda hősnek tartja a magyar köztudct. A mai történettudomány erdélyi őstelepülőknek mondja a székelységet, tehát szembeszáll azzal a régi semmiféle dokumentummal alá nem támasztható állítással, mintha a magyar királyok csak későbbi századok folyamán telepítették volna mai hazájukba határőröknek, elő őrsöknek a vitéz székelyeket. A székely őstelepülés idejét nem lehet pontosan megállapítani. Lehet, hogy már a honfoglalás előtt ott laktak. Lehet az is, (amit német történészek állítanak,) hogy a Hun Birodalom felbomlása után egyidőre menekülni kényszerültek. Azt állítják, hogy Csaba királyfi népe a görög császár országában keresett és talált menedéket s csak a magyarok érkezésének hírére tértek vissza első hazájukba. A hazatérő székelyek, a hagyomány szerint, a Ruténföld határán egyesültek testvéreikkel, a honfoglaló magyarokkal és “segitének nékik az honfoglalásban,” tehát már a legelső időkben is önálló népcsoportként, zárt népi egységként lépett fel a székely ség. A székelyek azokat az ős intézményeket tartották fönn, mélyek Magyarországon a vezérek korában voltak érvényesek. A földet, amit meg szállottak, közös nemzetiségi tulajdonokul bírták és használták, sőt az ősi alkotmány szerint, az egész székely nemzetség vitézségének és bátorságának elismeréséül, nemesi rangot viselt. A nép a földet ősi jogon és örök jogon bírta. A földbirtokot eladni nem lehetett, az csak vérrokonra, vagy nemzetségben szomszédra szállhatott. A székelység az ősi alkotmány szerint, maga választotta elöljáróit s mindenkor valami eszményi testvér-köztársaság szabadságában élt. Még a királyi jog sem volt érvényesíthető a gazdátlanná vált birtokkal szemben: a föld mindenkor megmaradt a közösségnek. Ezek az ideális, szinte mesebeli közállapotok azonban hamar megszűntek. Már Mátyás király korában nem volt érvényben az ősi székely alkotmány eszményi testvériessége. A választott főhatóság szerepét át vette a “székelyek ispánja,” akit a király nevezett ki erre a tisztségre és nem a nép választotta meg elöljárónak. A székely nép köznemessége nem törődött bele szó nélkül ősi jogainak elvesztésébe. És a hős székelység egész története, az ősi jogok megtartásáért folytatott szakadatlan szabadságharc. Furcsa szabadságharc: székely vívta székely ellen. A székely sorsnak legsötétebb mélységei, a székely léleknek legnagyobb meghasonlásai tárulnak fel ezzel a több százados szakadatlan szabadság harccal. Tizenegyszer lázadt fel a jobbágyi sorba sülyedt székely köznemesség ősi jogainak védelmében. Minden lázadásban csak egyre több vért veszített és egyre messzibb álommá foszlott a régi rend, az ősi jog testvéri boldogsága, szépsége. De az álomhoz szinte eszelős kitartással ragaszkodott a székely. Elkeseredett és véres harcok szakadatlan sorozata pusztította ezt a nemes népet, mely talán elvesztett valóságos birtoka, országa, helyett keresett magának a lélek sötét és belső világában valami vigasztaló meseországot. A székelység valóban a balladák népe. Becsukta a szemét sorsának sötét, egyre kietlenebb változásai előtt és befelé, a lélek színes szabad tájai felé fordulva kereste a nélkülözhetetlen szabadságot. A nagy küzdelem keményre edzette a székely lelket. Csodálatos elszántsággal tudott küzdeni az igaz ügyért. A világ legjobb katonája volt. Ha azonban megtörték erejét, ravaszsággal, fondorlattal is tovább védte magát. Azt tartja a közmondás, hogy minden székelynek két esze van. Erdős, hegyes hazájában keserves munkával keresi meg a kenyerét. Székelyország nem tejjel-mézzel folyó tele Kánaán, hanem hegyek, erdők vadonja, a nehéz megpróbáltatások földje. Csodálatos és mondhatni pogány bátorsággal veri vissza a székely lélek ennek a vadonnak rejtelmes szélzugását, vagy nyugtalan kísérteties hallgatását. Ezer esztendő mélységeibe látunk le, ha a székely lélekbe nézünk bele. Sok keserűségről, sok fájdalomról és nagyon sok hiába való vitézségről beszél a székelyek története, de mindenek felett az egy törhetetlen folyton megújuló erőről és érzelemről tesz tanúbizonyságot. Tálán nincsen nép a föld kerekségén, mely jobban szeretné hazáját, mint a székely. Elképzelhetjük tehát, hogy mit jelent a visszacsatolás az ö számukra és mit jelent az a boldogító tudat, hogy végre nem a bocskoros oláhok lesznek a székelyföld urai, hanem el fuj ja őket is a Nemere. (A V. L. e. cikke.) Mindenkinek ingyen adom, vagy megküldöm a nem-polgárok regisztrálásához szükséges nyomtatvány magyar fordítását, valamint a polgárosodási vizsga kérdéseket és feleleteket angol és magyar nyelven GartnerlajosSS?^,. 207 E. 84th St. New York. X. Y. Telefon: REgent 4-7068 A Verhovay Egylet tagja PUN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE. AT 9th ST., NEW YORK Több mint 40 éve szolgáljuk az amerikai magyarságot PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVÁ A LEGOLCSÓBB ÁRAKON HAJÓJEGYEK - BETÉTEK KÖZJEGYZŐI ÜGYEK Forduljon hozzánk bizalommal Member Federal Deposit InsuranceCorporotion tO közül 9 MEGEGYEZIK abban, hogy GREEN RIVER AMERIKA LEGSIMABB ITALA • Ezt a kedvező véleményt GREEN RIVER AMERICA’S SMOOTHEST WHISKEY 30 Proof-os kevert Whiskey T5% semleges gabona szesz OLDTYME DISTILLERS CORPORATION, N. Y. C. SELL CHRISTMAS CARDS Your Commission 50% Fifteen Different Boxes Including Christmas, Religion, Everyday; Birthday, (Jet-Well and Wrapping Assortments. - Also Fifty for $1.00 -with name. Eleven Years in Pittsburgh PENN GREETING CARD CO. 412 Bessemer Bldg. Pittsburgh, Pa. FIATAL, OKLEVELES gazdász tagtársunk, aki most érkezett ki az óhazából, állást keres nagyobb farmon, gazdaságban vagy kertészetben. — Ért a gazdasági gépészethez is. Hajt motorkocsit. Felvesz bármely szakmájába vágó állást Cleveland, Canton, Alliance és Salem körzetben. — Kérem érdeklődjék ezen a elmen: MICHAEL. SIMO, kér. szervező, Verhovay Home, E. Liberty, ALLIANCE, 0.
