Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-08-22 / 34. szám

1940 Augusztus 22. Verhovayak Lapja Ij/U A O tili .FAY-FISHER ANDOR, "budapesti szerkesztő" 3-lk Oldal A GYERMEKTAGOK OSZTALÉKA A GYERMEKOSZTÁLYOK ÜGYKEZELŐINEK SZIVES FIGYELMÉBE. Igazgatóságunk márciusi gyűlésén elhatározta, hogy a 15 és 25 centes kötvényekkel rendelkező gyermektagok« nak az idén osztalékot juttat. A határozat értelmében, erre az osztalékra jogos minden gyermektag, ha tagsági igazolványa az elmúlt év végén már három teljes eszten­deje érvényben volt s havidija 1940 szeptember havára is be lesz fizetve. Az ilyen gyermektagok osztalék címén 3 azaz három havidijat kapnak, ami más szóval azt jelenti, hogy három havi dijuk és pedig az október, november és december havi javukra lesz Írva. Erre a határozatra ismételten és nyomatékosan fel­hívjuk a szülők és a gyermek osztály ügykezelők figyelmét, kérve őket arra, hogy szeptember vége előtt szedjék be a hátralékokat, hogy a gyermekek az osztalékot megkap­hassák. OSZTALÉKOT NEM KAPHATNAK A KÖVETKEZŐK: a) akiknek kötvénye 1937. február haváról vagy ké­sőbbről kelt, mivel múlt évi zárlattal még nem volt három éve érvényben. b) akiknek a kötvénye 1937. január haváról vagy azelőttről kelt, de szeptemberi zárlattal hátralékosok. Az osztalékra való jogosságot tehát nem az állapítja meg, hogy a tag kötvénye MOST MÁR három éves, hanem az, hogy 1939. DECEMBER 31-IKI zárlattal — tehát a múlt év végén — már három esztendeje volt érvényben. Az osztalék utalás az utolsó üzleti év — mely 1939. december 31-ével záródott — eredményei alapján történik s igy abban csupán azok részesülhetnek, akik 1939. de­cember 31-én már három éve tagjai voltak a gyermekosz­tálynak, ha szeptemberi zárlattal nem lesznek hátra­lékban. Nagy András tagtársam South Bend, Ind. (1552 W. Calvert) levelet intézett hoz­zám, melyben főleg aziránt érdekődik, mikor irok arról, hogy Magyarországban a szegény népet jobb helyzet­be juttatják, földet adnak nekik a nagy birtokok fel­osztása által. És mert ugyanilyen értel­mű levelet kaptam ifj. Ha­dar Benjámintól, McKees­­portról, úgy vélem ideje, hogy erről a kérdésről is beszéljek. Tudom, a föld­osztás ügye különösen ér­dekli tagtársaimat, nem is térek ki annak tárgyalása elől. Meg kell azonban monda­nom, hogy én erről az ügy­ről Budapestről is gyakran adtam hirt és minden fel­tevéssel ellentétben — amit Nagy tagtársam leveléből kiérzek — engem nem feszé­lyezett az, hogy Budapestről küldtem a cikkeimet. Eljö­vetelemig az én írásaimat soha senki nem cenzúrázta, egyszerűen azért, mert ad­dig külföldi laptudósitók cikkeire nem volt érvényben cenzúra, onnan szabadon küldhettük Írásainkat. Ép­pen azért volt Budapesten rengeteg külföldi tudósitó, mert onnan cenzuramentes híreket küldhették lapjaik­nak. Magyarország szegény né­pének régi reménye, évszá­­dos vágya., hogy egyszer a földbirtokokat igazságosab­ban osztják szét, hogy több jut majd azoknak belőle, akik azt verejtékesen műve­lik. A világháború előtt még csak halkan emlegették a földosztást, de a háborúból hazatért katonák már az asztalt verve követeltek föl­det. A Károlyi-kormány ígért is földet és Károlyi Mihály saját kápolnai birtokán meg is kezdte az osztást. Jött azonban a kommunizmus, mely nem akart kis birto­kosokat látni, termelőszövet­kezeteket alak itottak a nagybirtokokból. Persze, mi­kor Kun Béla uralma meg­bukott, vége lett a termelő­szövetkezeti gazdálkodásnak is, visszakerültek a birtokok gazdáikhoz. Az ellenforradalmi kor­mányok látták, hogy a föld­kérdést nem lehet egészen elsikkasztani és bár a hata­lom újra azok kezében volt, akik a földet bírták, kény­telenek voltak valamiféle földreformot végrehajtani. Nagyatádi Szabó István volt akkor a kisgazdapárt, ve­zére, hozott is egy földre­form javaslatot, de mikor abból törvény lett, abban nagyon kevés maradt Nagy­atádi Szabó elgondolásaiból. A nagybirtokokból keve­set vettek el, csekély föld jutott azoknak, akiknek ar­ra igényük volt. És sajnos nem is a legjobb földek­ből kaptak, akiknek osztot­tak. Sok helyen előfordult, hogy az uj tulajdonosok ott is hagyták a nekik juttatott mocsaras vagy nagyon ho­mokos esetleg nagyon ka­vicsos földet. Reménytelen­nek látták a harcot, felad­ták a küzdelmet. Az első földosztás körül sok hiba történt, hamaro­san fejelték is a törvényt. Nem sokat javítottak vele. Gyakran olyan terheket raktak a földdel az uj gaz­dák nyakába, melyeket elvi­selni nem tudtak. Jószág­gal se tudtak beruházkodni, mert tőkéjük nem volt hoz­zá. Az állam nem gondos­kodott arról, hogy a kis földhöz juttatott családok boldogulását is elősegítsék. Szinte úgy festett a do­log, mintha az első törvény alkotói azt akarták volna elérni, hogy elrettentsék vele a népet attól, hogy föld­osztás után vágyakozzék. Az elrettentő példák da­cára se ült azonban el a nép föld utáni vágyakozása. Az első reformok elégtelen­sége után újra párt pro­gram lett a földosztás kö­vetelése. Szinte azt mond­hatom, nem volt Magyar­­országon politikai párt, melynek programjában ne szerepelt volna uj földre­form ígérete. Benne volt ez persze a mindenkori kormánypártok programjában is, csak épen a megvalósítással sokáig késtek. ígértek földrefoi-mot, de megvalósítási szándék nél­kül. Tavaly aztán a bel­politikai helyzet odaérett, hogy a kormánypárt nem halaszthatta tovább a föld­reform törvényjavaslat be­nyújtását. Hogy idáig érett a hely­zet, abban kétségtelenül leg­nagyobb érdem az elvérzett kisgazda-párté, mely leghan­gosabban, legerősebben kö­vetelte a földbirtokok igaz­ságosabb megosztását. Előrelökte a földreformot a nyilasok agitációja is. Náluk azonban nem lehetett komolyan venni ennek a kérdésnek a felvetését, mert később kiderült, hogy ők csak agitációs esz köznek használták a földreform kö­vetelését. Mikor a törvény­­javaslat tárgyalásra került: a nyilas képviselő urak kivonultak a parlamentből, nem vettek részt a tárgya­lásokban, hogy ne kelljen szint vallani ebben a kér­désben. A földreform törvényért a mai kormánypárt a fele­lős. A kisgazdapárt széle­sebb földreformokat kívánt, nagyon sokkal több földet szeretett volna szétosztani, mint amennyi szétosztásra fog kerülni. Gyakorlatban még nem próbálták ki a törvényt, azt még nem hajtották végre. A földreform törvénnyel majdnem egy időben tár­gyalták az úgynevezett zsi­dó-törvényt, mely a magyar­­országi zsidóság helyzetét szabályozza, működési terü­letüket körülhatárolja. Ugynézett ki, hogy a fel­sőház a képviselőház által hozott törvényhez nem járul hozzá teljesen, hogy bizo­nyos nagyon is lényegbe­vágó pontokhoz változtatást kíván. Teleki gróf azonban azt akarta, hogy azok a lénye­ges pontok, melyeket a fel­sőház ki akart venni a tör­vényből benn maradjanak. Felhasználták tehát a föld­reformot arra, hogy alkut kössenek a felsőházzal. ígé­retet tettek — főleg a felső­papságnak, m á g n ásóknak — hogy a földreformmal kap csolatos kívánságaikat nagy figyelembe részesítik, ha a zsidótörvényt változta­tás nélkül vagy csak lényeg­telen változtatásokkal ke­resztül engedik. A felsőház nagybirtokosai valamint a főpapság hajlott ilyen egyezségre. Ez az oka, hogy aztán a földbirtokok jobb megosztásáról szóló törvény nem olyan, mint amilyent vártak a földre éhes milliók. Az uj földbirtok törvény inkább kis bérleteket ad a népnek, mint örök tulaj­dont. öröktulajdonul csak azok kaphatnak földet, akik bizonyos tőkével rendelkez­nek. A zsellérek javarésze alig rendelkezik v a lami pénzzel, igy ők csak bérlet­hez juthatnak. A kormánypárt azt állítja, hogy nem állt módjukban szélesebb földbirtok tör­vényt hozni, mert nem állt a kormánynak kellő anyagi eszköz rendelkezésre. Már pedig most olyan törvényt akartak hozni, mely jobban meg legyen alapozva, mint az előző balsikerüek voltak A kisgazdapárt azonban azt mondja, szó sincsen arról, hogy ne lehetett vol­na szélesebb alapokra épí­tett földbirtok törvényt hoz­ni. Szerintük meg lehetett volna találni a módot az anyagi alap előteremtésére is anélkül, hogy valami hal­latlan nagy terhet jelentett volna bizonyos adófizetőkre. Végrehajtásra vár tehát egy törvény, melyről a kor­mánypárt azt állítja, hogy jó, az ellenzék azt, hogy nem az. A tömegek azt szeretnék, ha végrehajtanák ezt a tör­vényt. Read About This “IMPROVED” FEMININE HYGIENE ^ "Cleanliness” should be the watchword of every girl and woman afflicted by discharge. And thousands have discov­ered daily douching with Lvdia E. Pinkham’s SANATIVE WASH most EFFECTIVE. Unlike many products, Pinkham’s Sanative Wash is NOT a harmful, burning germicide. Instead it’s an excellent BACTERIOSTATIC (the modern trend) which delightfully cleanses, deodorizes. Inhibits bacterial growth and discourages infection. Very soothing to delicate membranes. Espe­cially pleasing for marriage hygiene. Asthma Mucus Coughing, Gasping Thanks to a Doctor’s prescription called Mendaeo, thousands now palliate terrible re­curring attacks of choking, gasping, cough­ing, wheezing Bronchial Asthma by helping nature remove thick excess mucus. No dopes, no smokes, no injections. Just tasteless,f ileasant tablets. The rapid, delightful pal­­iative action commonly helps nature bring welcome sleep—a “God-send." A printed guarantee wrapped around each package of Mendaeo insures an immediate refund ol the full cost unless you are completely sat­isfied. You have everything to gain and nothing to lose under this positive mones back guarantee so get Mendaeo írom youx druggist today for only 60c. REGISTER NOW • ACCOUNTING • TAXES • SECRETARIAL SCIENCE • BUSINESS ADMINISTRATION • OFFICE MACHINES + KEY PUNCHING MACHINES • STENOTYPY ) • SECRETARIAL FINISHING COURSES 6 or 8 MONTHS ) E%deu°Z?tTeM Opening Dates: Day—Sept 4, Evening—Sept 6. Write, Phone or Visit 1840—DUFFS-IRON CITY COLLEGE-1941) 424 DUQUESNE WAY, PITTSBURGH ATLANTIC 4875—76

Next

/
Thumbnails
Contents