Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-02-01 / 5. szám
1940 Február 1. Verhovayak Lapja 5-ik Oldal oooooooooooooooooooooooo OOOOOOO írja: Kemény György OOOOOOO A “BEVÁNDORLÓ TRAGÉDIÁJA” Dante, az olaszok nagy költője, a túl világi bünhödé-sről mesteri tollal megirt “Pokol” című müvében festi meg az örök bünhödésre kárhoztatottak szenvedését a pokolban. Madács Imre, a nagy magyar író “Ember tragédiája” pedig a földi ember vergődését irja meg hatalmas erővel. Amikor csónakomban végigfekve halászgatok a gondolatok, a visszaemlékezések tavain és folyóin: Dante poklának és Madács embertragédiájának jelenetei vállnak valóra akkor, amikor végigtekintek az amerikai magyarság történetén. Idestova csaknem félszázada látom, figyelem a kivándorlás tragédiáját. Láttam a kivándorlót pokol fenekén, láttam véres keresztfán. Borzadva láttam a régibb időben gyakorta ismétlődő bányaszerencsétlenségek feketére puffadt, eltorzított áldozatait. Láttam a youngstowni acélgyári rostává lyukasztott áldozatait kórházakban és koporsókban. Láttam a nyomorult bányaviskóban félve meghúzódó népet himlő- és más •járványok idején. Láttam, éppen eleget láttam a semmibe vett, az évekig “külső setétségre vetett” bevándorló poklából. Évtizedeken át ujságirói foglalkozásból kifolyó kötelességem, azután pedig a munka mezején szétszórtan élő magyar véreim sorsának tanulmányozása közben benszorult, lelki sirással sirattam meg a cartereti “büdösgyárban”, a south bendi ekegyár gyilkos köszörűinél a “fehér halál” rémes aratását, amely nehány év alatt temetőket töltött meg azokkal, akik a napsugaras magyar ég alól hozták ide acélos izmaikat és nótás lelkűket, hogy egy-két éven belül hitvány bérért halványra meszelje őket a “fehér halárának nevezett tüdővész nagy meszelő je. A south bendi áldozatok sorsát “South Bendi köszörűsök” cimü versemben panaszoltam el és ez a panasz sztrájkba vitte a magyar köszörűsöket, akiknek életbiztonsága valamivel javult a sztrájk után, talántán napibérük is javitódott valamennyivel, de sorsuk továbbra se volt valami irigylésre méltó. A bevándorlók lelki és testi kálvária-járásáról sokat énekeltek már az amerikai magyar költők. Jómagam is megírtam nehány sort erről a kérdésről, sőt “Vas András” cimü könyvemben igyekeztem megírni a vándormadarak époszát, bár a tárgy hatalmas voltánál fogva inkább csak a kivándorlás okai és a kivándorolt magyar lelki vüágának bizonyos határig való megváltozása jutnak szóhoz a közel hatezernyi sort kitevő, verses Írásban. Amikor Daragó József, a “Verhovayak Lapja” szerkesztője és az egyesület központi elnöke, valami másfél évvel ezelőtt abbeli óhajtásának adott kifejezést, hogy írhatnék valamit a régibb és újabb sztrájkokról és az amerikai munkásküzdelmekről, akkor hirtelenül meg se láttam azt, hogy milyen nagy horderejű dolgok rejlenek az óhajtás megett. Akkor még abban a hiedelemben voltam, hogy négy évtizedes világjárás és tapasztalat után ismerem az amerikai magyarságot, annak tövises múltját és az amerikai nemzettestbe való beilleszkedését. Mikor azonban az óhajtásként feladott lecke megoldására került a sor, akkor döbbentem rá arra, hogy még a negyven évnél tovább tartó vándorlás és tapasztalat közben se tanultam meg igazán azt a véres-könnyes leckét, amin át kellett esnie az árvaságra került bevándorlónak és a cigánysorra került “Hunkeyville”-knek. A munka és tőke között lefolyt “negyvenéves háború” véres csatáinak rémes és embertelen történései még a bányaszájakból feketén kivcnszolt és a rostává lőtt vasmunkások látásánál is jobban megrendítettek s anynyira megviselték minden idegszálamat, hogy valósággal belébetegedtem ebbe a leckébe, de még igy tépett idegek árán is “hálás vagyok azért, hogy tanulmányozás révén beletekinthetem abba a nagy küzdelembe, ami az emberi sorsok megváltoztatásáért, az emberségesebb jövőért folytatódot itt golyó és halál, hatalom és árulás ellenében. A nagy lecke tanulása közben még a réginél is jobban megsajnáltam, megcsodáltam s megszerettem azokat, akik velem együtt vándorbottal kezükben kerültek a kivándorlás tövises csapásán idegen ugarra s nekifeszült Lmokkal, véresre karmolt lélekkel járván a vértanuk útját: vagy magukban, vagy fiaikban nagy-nagy ajándékot adtak ennek a nemzetnek. A Wilson-kormány egyik nagyon kiváló minisztere, a drágaemlékü Lane, örökszép írásában tett tisztességet a bevándorlóknak, akik mindnyájan hoztak ide valami értékes külső, vagy belső ajándékot a szülőföldről, hogy gazdagabbá és szebbé tegyék azokkal a fogadott hazát. A magukkal hozott ajándékokon kívül azonban odaadták acélos izmaikon kívül a demokráciáért, emberjogokért és szabadságért vágyakozó telkeiket is a közös, nemzetépitő munkára még akkor is, amikor a tudatlanság, a rosszakarat és a határtalan pénzvágy kereszthordásra ítélték őket s legalább egyelőre “nem lelt hont a honban” az idegen ösvények botorkálója. És a kereszthordásban testileg s lelkileg véresen görnyedő bevándorlónak ez volt a legnagyobb és legszentebb ajándéka. A “Hunkeyvillek” félreismert, kigunyolt, kisem mizett és mészárszékre dobott népe minden árvasága mellett is élő hittel hitt a fogadott haza szebb és jobb jövőjében s az átmeneti vánlor népségéből átlépvén az állandósulás mesgyéjére: bízva bizakodó lelke a szűkös kereset garasaiból Amerika jövőjéért is meghozta önzetlen lelkű áldozatait. És ez a bevándorlók, a lenézett “Hunkeyville”-k legnagyobb érdeme, legszebb ajándéka. És amikor a nagy áldozathozatalra, az eleinte kitaszított vándorok csodás ajándékaira gondolok: jajgató vágyak szólalnak meg lelkem mélyén, hogy akár egy “Hunkeyville” cimü történeti korrajzban, vagy pedig a “Kivándorló Tragédiája” cimü verses műben szóljak az emberiség leikéhez azok nevében, akik az újabb kor “menedékkövé"-nél a szolgasorból is szabad emberekké tudtak válni s akiknek szabadságvágyát, az emberjogokért való lelkesedését még a pénzváltók és farizeusok se tudták kiölni a testi és lelki vérzések keresztfáin. De már nagyon hullanak életfámról az őszi levelek és apró kenyérfalatokba tördelt időm és csekélyke irókészségem miatt nem igen vághatom lelki fejszémet ebbe a nagy fába, hiszen csak a kérdés tanulmányozása és lelki átgyúrása is nagy-nagy feladatokat rónak a vállalkozóra. De lehetséges, hogy talán a korban fiatalabbak, a tehetségben izmosabbak, a kenyérrel jobban ellátottak akár az első, akár pedig a második vagy harmadik nemzedékből: írásban, képben vagy szoborban odaállítják az amerikai “Hunkeyville”-k áldozathozóit a világ lelkiismerete elé és megtanítják tűrve tűrni, remélve remélni, hivő hittel hinni az egyre jobban kétségbeeső emberiséget. A bevándorlók tragédiáját, a “Hunkeyville”-k áldozatos ajándékait igazán mesterileg bemutató irás, kép, vagy szobor: hatásban, értékben és időálló képességben méltán odasorakozhatnak majd a “Pokol”-hoz és az “Ember tragédiájáéhoz. A másfél évvel ezelőtt feladott leckét csak nagyon is vázlatosan, inkább csak inr.en-onnan kikapott képekkel tudtam elintézni ezekben az egyszerű írásokban, amikben a leckék szükreszabottsága miatt nem térhettem ki sokmindenre. Nem szólhattam arról, hogy a mindjobban izmosodó gépkorszak idején miként változott a helyzet a tőke és munka között s milyen eszközökkel folyik a harc, a régi harc, amelynek az ülősztrájkokkal se szakadt vége. Csak a harcmodor, csak a harci eszközök változtak meg a mindjobban tökéletesített gépek korában, de a harc alapvető okai ugyanazok. A polgárháború után az olcsó rabszolga-erőt használta ki a tőke a munkával szemben, később a helyzettel ismeretien bevándorló igábavonásával és az emberi kutya-halak felhasználásával verte vissza a munka jogos követeléseit áz előjogaihoz ragaszkodó és hatalmában elbizakodott tőke, amely előtt vajmi keveset számított az évente milliós számokban ideözönlő emberélet. És amikor a gépek csodás teljesítő képessége nagymértékben feleslegessé tette az emberi erőt: az emberész által kitalált és tökéletesített gépeket használta ki az ember ellen a haszonlesés, amely rövidlátásában nem volt hajlandó húsosabb hasznából csak valamicskét iis juttatni azoknak, akiket tízmillió számra juttatott kenyértelenségre a gép. A gépkorszak beálltával megváltozott a harcmodor a tőke és munka között, de miután az emberi erőt teljesen kizáró gép-embert még nem tökéletesítette annyira az emberi találékonyság és tudás, hogy minden embert kenyértelenül hagyhassanak az iparvállalatok, igy azután a régi kutyahal-emberek szerepe se szűnt meg egészen, csupán csak durrogő puskák helyett a gyanúsítás büzbombáival ütik le mostanában azokat a munkásokat, akiket egyelőre még nem tehetett ki az utcára a gépieket tökéletesítő ipar. Most: a gépkorszakban, aa ülősztrájkok idején, már nem puskával, de a kémkedés, a besugás, a gyanúsítás igazán piszkos fegyvereivel dolgoznak az összes “vörös" és fekete ördögök, akik az egész országot ellepve olyan általános kémhálózatot álli-. tottak fel, amelyhez hasonló nem volt eddigelé ezen a földön. Ma már mindenkit ellenőriznek, szemmel tartanak, ma már csaknem mindenkit megvádolnak és meggyanúsítanak egyrészt anyagi előnyökért, másrészt pedig hatalmi törekvésből vagy bosszúvágyból és ha ettől a szégyenletes kémhálózattói meg nem szabadulhat ez az ország, akkor a test helyett lelket ölök, a mindenkit gyanúsnak feltüntető kémek gyalázatossága révén a minden diktatúránál hatalmasabb és rettentőbb Pénz aiKos kezeben alkotmanyadta emberi és polgári jogait elvesztheti egyszer a Világ legnagyobb, legértékesebb nemzetének indult amerikai nemzet. Valamikor talántán módot találhatok arra is, hogy rámutassak a kémrendszerek-; re, a most már lelket gyilkoló kutyahal-emberekre és a tőke meg a munka között úgynevezett “modern eszközökkel” folytatott harcra, amelynél a lelkekre vadászó adom-veszem aljasságai révén erkölcsi alapjait támadták meg ennek az országnak, amely pedig a “The sweet land of Liberty” szeretne maradni a világvajudásban ide meg oda lökdösött emberiség szebb Jövőben bizó reményének és hitének örök biztatására. ^Itching Cerfíeuí^ ThisFastWty, ___ -orMonerBwfc For quick relief from itching of eczema, pimples* athlete’s foot, scabies, rashes and other externally caused skin troubles, use' world-famous; cooling, antiseptic, liquid D.D.D.Prespipttonu, Greaseless, stainless. Soothes irritation and quickly stops intense itching. 35c trial bottle proves it, or your money back. Ask you* druggist today for D. D. D. PRESCRIPTION«, PAIN IN BACK MADE HER MISERABLE Read How She Found Blessed Relief Muscles were so sore site could hardly touch é them. Used Hamlins Wizard Oil Liniment and found wonderful relief. Try it today if yout muscles are stiff, sore, achy. Rub it on tliorough« ty. Feel its prompt warming action ease pains bring soothing relief. Pleasant odor. Will not stain. Money-back guarantee at ail drug 6torea« HAMLINS WIZARD OIL LINIMENT For MUSCUl.AH ACHES and PAINS RHEUMATIC »’ A I N —*• l UMB AG O _____ HI
