Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-06-27 / 26. szám
1940 Junius 27. Ott is ______Verhovayak Lapja Itt is . . . 7-ik Oldal Kl MINT VETI ÁGYÁT úgy alussza álmát ... — tartja a magyar szólás-mondás. Ez az igazság nagyszerűen bebizonyosodik tagszerzési versenyünk során is. Aki csak benevez a versenybe s azután nem fárad uj tagok után, az a versenyző ÚGY ALUSSZA ÁLMÁT mint akit kemény földön nyomott el a fáradság. Aki azonban tettrekészen minden nap a talpán van, jár, fárad, időt áldoz azért, hogy uj tagokat szerezzen, az majd rózsalevelekből vetett ágyon pihen versenyünk végeztével, hiszen ha elnyeri az első jutalmat, akkor egyezer dollárt kap kezeihez! 1936 NYARA A budapesti keleti pályaudvarra a berlini gyorsvonattal kis csapat amerikai magyar fiatal lány és fiatal ember érkezett. A zene szólt, a szónokok meleg, lelkes szavakkal üdvözölték őket. Az első Verhovay követek voltak az ünnepeltek, akik ifj. Dobos András igazgató vezetésével érkeztek az óhaza megismerésére. Akkor még — ezt bevallhatjuk — nem sokat tudtak az amerikai magyarokról, azoknak intézményeiről az óhazában. A Verhovay aranykönyvből hitetlenkedve olvasták sok helyen, hogy van egy intézmény Amerikában, melyhez harmincezer magyar tartozik és közel három millió dollár vagyona van. * * * 1937 NYARA Wienbe egy meleg nyári délben Brémából befutott egy külön vonat. Sárga-kék sapkás fejek mosolyogtak az ablakokból. Amikor a vonat megállt, boldogan ugráltak le az utasok a kocsikból. Tagtársaim, barátaim, most már huszonöt Verhovay követ, akiket Bencze János főtitkárunk hozott az óhazába. Budapesten a keleti pályaudvaron ezrek várták tagtársaimat. A zene újra szólt, újra meleg fogadtatás, könynyes ölelkezés. Az óhaza fogadta távolraszakadt gyermekeit. A budapesti lapok már erősen felfigyeltek a Verhovay követek érkezésére. Hasábokat Írtak róluk, egyletünkről, a rádió utján az ország népe is ismeretséget kötött a Verhovay követekkel. Debrecen, Szeged, Battony, Pécs voltak az 1937-es követek emlékezetes állomásai. * * * 1938 NYARA Hegyeshalom. Forrón tüzelt a nyári nap. Annak az évnek talán legmelegebb nap ja volt. Hegyeshalom népe aznap ünnepet tartott. Az egész község lakossága, a fiatalok, gyermekek magyar ruhákban . — ott volt az állomáson, a Verhovay külön vonatot várták virágcsokrokkal kezükben. A vonat több mint öt órát késett, a falu népe türelmesen várta az amerikai testvéreket. Emlékszem, vödörszámra hordták a vizet a faluból, hogy szomjukat oltsák, a meleg napon. Végre befutott a vonat. A zene szólt, hatalmas sárga-kék sapkás csoport érkezett. Abban az évben ötven boldog tagtársunknak tette lehetővé egyletünk az óhaza meglátogatását. Daragó József főelnökünk volt ez évben a zarándoklat vezetője, Ari Béla képviselte az igazgatóságot. Az amerikai magyarok mikor a vonat megállt, leugráltak a kocsikból, ölelkeztek, csókolóztak soha se nem látott testvéreikkel annak örömére, hogy magyar földre tették lábukat. Budapest. A keleti pályaudvar érkezési oldala nem tudta azt a hatalmas tömeget befogadni, mely a Verhovay külön vonat utasainak fogadtatására összesereglett. A Baros térre szorult a töjneg egyrésze. Az érkezési csarnokban mozogni is alig lehetett, mikor Báró Perényi Zsigmond, a Magyarok Világszövetségének elnöke, elfogódottan, könnyes szemekkel üdvözölte a Verhovay követeket. És milyen fergeteges éljenzésben, tapsban tört ki a tömeg Daragó József főelnökünk válasza után. És végig a Rákóczi utón, amikor Verhovay zászlók alatt bevonultunk a szállodába: egy éljenzés volt az útvonal. Éljenek a Verhovayak! Másnap és azután is napokig valamennyi pesti újság oldalakat irt a Verhovayakról, fényképek tömegét közölték, a csoport tagjaival interjúkat csináltak a lapok munkatársai. Egy epés újságíró kollegám igy jellemezte az esetet: Verhovayba borult Magyarország. Mindenki ismerni akarta egyletünket, csodálták annak szervezetét, hihetetlennek tartották, hogy 13 egyszerű bányász ember alapításából ilyen hatalmas intézmény fejlődött. De legfőképen azt tartották hihetetlennek, hogy intézményüknél az igazgatóság egyszerű mun kásemberekből áll, hogy azok nem kapnak tízezer dolláros javadalmazásokat, mint az hasonló magyarországi intézményeknél szokásos. Az ünneplés nem ért véget Budapesten. Amerre jártunk: Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Egerben a város banketteket rendezett a Verhovay követek tiszteletére. Nyugodtan leírhatom: Ma gyarország népe keblére ölelte, szivébe zárta tagtársaimat. Ebben az évben ébredtek otthon igazában tudatára, hogy egyletünk milyen hatalmas erőt képvisel. És arra is, hogy egyletünk úttörő munkát végzett és végez az óta is a második nemzedéknek magyar szellemben való nevelése érdekében. Akkorában hallottam hangokat Budapesten, hogy a magyarországi hatalmas — és állami támogatást is élvező — szövetkezeteknek a Verhovay Segély Egylettől kellene példát venni áldozatkészség tekintetében. ❖ * * 1939 NYARA Gdyniából, a lengyel nemzet kikötőjéből jöttem az 1939 évi tagszerzési verseny győzteseivel. Volócnál léptük át a határt, aztán Munkácsra érkezett a vonat. A város népe — képviselőjével, polgármesterével az élen — az állomáson egetverő éljenzés, ölelkezés, üdvözlések. Kun igazgatónk beszél, szem nem marad szárazon, amikor leborul és megcsókolja az édes anyaföldet. Budapest. Fellobogózott pályaudvar, újra hatalmas tömeg, zene, szónoklatok, Varga főpénztárnok könnyeivel küzd, amikor megköszöni a feledhetetlen fogadtatást. És az ünneplés folytatódott Debrecenben, Ungváron, Kassán, Miskolcon — mindenütt, ahol csak megjelentek a Verhovay követek. Budapest nyarához már szinte hozzátartozott a sárgakék sapkás Verhovay csapatok érkezése. Szeretettel várta őket Budapest, az egész ország népe. És a Verhovay követek becsülést szereztek ott egyletünknek. * * * Ez- évben elmaradnak a Verhovay követek az óhazából. A háború lehetetlenné tette, hogy a tag-szerzési verseny jutalma ebben az évben is óhazai utazás legyen. És eljöttem én is Magyarországból, ahol három éven át tagtársaimat fogadtam, velük együtt örültem az érkezéskor — s aztán egyedül sirattam őket, amikor visszautaztak. * * * 1940 JUNIUS 23 Youngstownban Országos Verhovay Napot rendeztek az ottani 21, 108 és 364 osztályok. Nem tudom kinek az ötlete volt, de akárki gondolta ki: nagyon helyesen tette, elhatározták, hogy az Országos Verhovay Napra meghívják azokat is, akik egyletünk jóvoltából az óhazában jártak. Akiknek a meghívó szólt: határtalan örömmel fogadták a meghívást, amit bizonyít, hogy nagyszámban jelentek meg a gyönyöiü ünnepen. Vasárnap borús volt az idő. a rendezők féltek elázik a sok munkával előkészített gyönyörű ünnep. Az aggodalom — ezt már délelőtt láttuk — felesleges volt. Autók százai, autóbuszok hozták a kedves vendégeket. A pittsburghvidékiek autóbusza hozta Daragó József főelnököt, Bencze János főtitkárt, Révész Kálmán főszámvevőt — családjaikkal — a központi iroda hölgykoszorúját, hivatalnokait és rajtuk kívül az uj Overseas Club tagjait. Clevelandiról a 14-ik fiók száz főnyi hatalmas küldöttségét Szalay József alelnök vezette, de szép csoportok jöttek a 364-ik női osztálytól, a 45-iktől is. Canton, Akron, South Bend, Alliance, Sharon, Farral, Sharpsville, New Castle, Beaver Falls, Windber, Daisytown, Homestead, Pittsburgh, McKeesport, Buffalo és még sok más fióktól, de még Nebraskából, Omaha városból is jelen voltak tagtársak. Nem hiszem, hogy volt valaha annyi nép a Barta erdő árnyas fái alatt, mint a vasárnapi Országos Verhovay Napon. Mikor délben ebédhez kellett ülni — pompás ebédet szolgáltak fel a derék Verhovay asszonyok — a hatalmas terem asztalainál egy üres hely ' sem maradt. • * * * És örült mindenki, boldog volt — legalább egy napra — aki ezen az ünnepen résztvehetett. De különösen boldogok voltak a magyarországi gyönyörű napok részesei, akik újra találkozhattak egymással. Az 1936-os csoportból megjelent Bessenyei Gusztáv, Clevelandból. Az 1937-es nyertesek közül ott volt Érdeky Kálmán, Pittsburgh, Pa., Balha Róza, South Bend, Ind., Buzogány Mihály, Alliance, O., Hertel István, Cleveland, O., Kunstadt Ernő, Chicago, 111., Pálinkás Mihály, Mentor, O., Szabó István, Jacobs Creek, Pa., Kohuth Vilmos, Homestead, Pa. Az 1938-as győztesek közül eljött a találkozóra: Barkó Jánosné, Youngstown, O., Drótos József, Cleveland, O., Hornyák Mariska, South Bend, Ind., Hernicz Lajosné, South Bend, Ind., Sári Józsefné, South Bend, Ind., Tubicsák Györgyné, South Bend, Ind., ifj. Érdeky Kálmán, Pittsburgh, Pa., Borovich István, Coraopolis, Pa., Orosz Sándor, Cleveland, O., Vékony Mariska, Buffalo, N. Y., Taylor József, Buffalo, N. Y., Mazalin János, Canton, O., Puskás Gyula, Pittsburgh, Pa., Horváth Istvánná, Detroit, Mich., Small Margaret, Chicago, 111., Mészáros György, Pittsburgh, Pa., Juhász Jánosné, Cleveland, O., Mondok György, Windber, Pa., Nyikon Gyuláné, Detroit, Mich., Medve Ferenc,- Scalp Level, Pa., Komjáthy Ferencné, Medina, O. , Balogh Lajosné, Cleveland, Ohio. 1939-es követek közül megjelentek: Nagy József né, South Bend, Ind., Lukács Vendelné, South Bend, Ind., Varga Ferencné, South Bend, Ind., Bálint Ferencné, South Bend, Ind., Gallovich Mary, Detroit, Mich., Józsa Mihály, Detroit, Mich. Debreceni Sándor, Daisytown, Pa , Per...-------------—