Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-06-27 / 26. szám

8-ik Oldal 1940 Junius 27. Verhovayak Lapja. AMERIKAI MAGYAR HIMNUSZ Irta: DR. PÓLYA LÁSZLÓ it, ti IDRGVRR BETŰ 1RRGVRR ÍZO fl UERHOUOV SIGELV EGVIET KIRDBÍBBM! ÍIÍ R K E XÍfl T fi VJac fi/KÉPE K ET /ftftu EÍTE J^eAAOVtM //lífám, A magyar nyelv tanítására és ismertetésére szánt könyvnek élethü képe — lekicsinyítve —a fenti ábra. A könyvnek egész tartalmát kell alaposan megismer­nie annak, aki teljes fogalmat óhajt alkotni magának ar­ról, hogy mi is az a szolgálat, amelyet a könyvnek beve­zető szavában igy határoz meg a Verhovay Segély Egylet: “Nagy darab JÓAKARATOT tart kezében az, aki a MAGYAR BETŰ — MAGYAR SZÓ könyvünket forgatja.” “Tudást terjeszteni, évezredes történésekben részes nemzetnek nyelvét ismertetni, — vágya és akarata ebben a könyvben a VERHOVAY SEGÉLY EGYLETNEK.” “Kívánsága is van: még pedig az, hogy abból a nagy jóakaratból Amerika magyarságának haszna származzék.” hács Andrásné, Weirton, W. Va.( Gál Imréné, Cleveland. O., Fábián Mariska, Omaha, Goydán Sándor, McKeesport, Pa. De eljöttek a versenyek nyerteseivel olyanok is, akik nem nyertesekként, de saját költségükön tették meg a felejthetetlen európai utat. örültek egymásnak rég nem látott barátok, egyleti tagtársak, régen megszakadt barátságok keltek uj életre. Ezen a találkozón láttam, amit én úgy is tudtam, hogy az Európát járt tagtársak­nál olyan igazi barátságot, testvériséget találunk, ami­lyent azok a régen elhunyt tagtársak remélhettek elérni, akik 54 évvel egyletünk alap­szabályaiba belevették, hogy az egylet célja: a testvéri­ség ápolása. Fábián Mariska pl. ezer mértföldeket utazott autó­buszon azért, hogy találkoz­zék azokkal a tagtársakkal, akikkel tavaly felejthetetlen, boldog napokat töltöttek Magyarországban. Nem titok, hogy tagtár­saim közül akadtak olyanok, akik nem helyeselték az európai utazásos versenye­ket. Szerettem volna, ha ezek látták volna a youngs­­towni találkozót. Hogy ölel­kezett a windberi tagtárs a rég nem látott buffaloival, mint örült a chicagói tag­társ, hogy alkalma van új­ra találkozni a weirtonival. Hogy örültek Omahaból érkezett fiatal magyar lá­nyok annak, hogy cigány­zenét hallanak, amit eddig csak gramofon lemezről vagy rádióból élvezhettek. * * * A youngstowni gyönyörű­séges napra fejezték be az ottani osztályok helyi tag­szerzési versenyüket. Több, mint 300 uj tagot vettek fel a verseny alatt. A legtöbbet a fiatal 364- ik fiók szerezte, amiért pom­pás kék zászlót sárga betűk­kel kapott a központtól el­ismerésként. * * * Hozzám különösen kegyes volt a jó Isten ezen a na­pon. A legtöbb kedves tag­társsal én találkoztam. A nyertesek közül csak egy­­egy évfolyam ismerte egy­mást. Én azonban a csopor­tok minden tagjának örül­hettem, hiszen mindegyikük kedves tagtársam, barátom. És volt még egy nagy örö­mem: Farkas Miklós Camp­bell, O. tagtársammal talál­koztam, akivel én a világ­háborúban együtt szolgál­tam az egykori 29-es vadász­zászlóalj 3-ik századában. Utoljára 1918-ban láttuk egymást egy Portovechio ne­vű olaszországi faluban s most a youngstowni Barta erdőben az Országos Verho­vay Nap hozott újra össze bennünket. Youngstown történetében emlékezetesen szép esemény­­volt az első magyar konven­ció. A magyarság alaposan felkészült a testvéri ünnepre. A város hivatalos vezetősége és társadalmi élete bizonysá­got tett arról, hogy az ame­rikai szellemben és magyar erkölcsben élő helybéli ma­gyarság messze vidékekről összesereglett vendégeit is a legnagyobb demokrácia kö­zösségének tekinti. A 48 esztendős Bridgeporti Szövetség konvencióját az 1848-iki nagy idők alkotás­vágya töltötte el. A tiszta, becsületes szándék mosolyá­ban a magyar jövendőnek is öröme telt! Csend, rend, figyelem! Az amerikai magyarság egysé­géért az intézmények kebe­lében is közös célokat ke­reső elhatározás! Az építke­zés kötelességében szövetke­zeti életünk különösen az utóbbi 10 esztendő alatt cselekedetekben élő áldozat­­készségig vitte és a youngs­towni konvención a Bridge­porti Szövetség is oda emel­kedett, ahol Magyar-Ameri­­ka kifejlesztéséért nem kö­vetni, hanem alkotni kell a példát. A konvenció összhangjá­ban nemcsak a csoportbeli, hanem az általános magyar egység is méltó ereje szerint megnyilatkozott. Félszázados történetünkben az együvé­­tartozás oltáránál ország-vi­lág előtt most tettünk elő­ször nagyszerű fogadalmat egymásnak! Az Ur 1940-ik esztendejé­nek junius 19-ik napján tör­ténelmi szerepünk legújabb korát nyitottuk meg. Nem vendégj árásban, nem vendéglátásban, hanem a kö­zös célok öntudatos megörö­kítésében nyilatkozott meg a magyar faji összetartás. Ezen a napon a konvenció páratlanul meleg szeretettel nyújtott kezet a testvérszö­vetkezeteknek, az Amerikai Magyar Szövetségnek és köz­életünk ébresztőórájának, az amerikai magyar sajtónak is. A Rákóczi Segély Egylet vezéreit, Varga István elnö­köt és Vasas József titkárt, az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület elnökét, Dr. Felejthetetlenül szép volt a youngstowni Országos Ver­hovay Nap. A youngstowni Verhovay fiókok büszkék lehetnek, hogy ezt megrendezték. És én boldog vagyok, hogy ott is . . . itt is részese le­hettem tagtársaim örömé­nek. Fay Fisher Andor. Újlaki Ferencet, titkárát, Molnár Istvánt és központi szervezőjét, Borsy-Kerekes Györgyöt, a Verhovay Segély Egylet elnökét, Daragó Jó­zsefet, titkárát Bencze Já­nost és számvevőjét, Révész Kálmánt, valamint az Ame­rikai Magyar Szövetség ügy­vezető titkárát, Dr. Kerekes Tibort Rosta gyülésvezető elnök rövid köszöntője után Dezső János mutatta be. Két szomszédom könnyes szeméből úgy láttam, hogy a szív dobogtatta össze a lelkes fogadtatást! Varga István beszélt elő­ször. Röviden, de úgy, hogy az összetartás imádságára előre rámondta az Ament! Dr. Újlaki Ferenc az ifjú­ság, az ittszületett generá­ciók magyar öntudatának felébresztése és ápolása vé­gett az Amerikai Magyar Szövetségbe való belépést a bevándorolt nemzedék, külö­nösen pedig a vezérek első­rendű kötelességének jelölte meg! Daragó József hivatkozott arra, hogy a tagsegélyezés anyagi kötelességének mér­tékét szövetkezeti életünk­ben a Református Egyesület és a Verhovay Segély Egylet már általános magyar köz­­szolgálattá fejlesztette és ha azt akarjuk, hogy bőséges le­gyen az aratás, a szántás­vetés gondjában a többi szö­vetségnek is osztozkodni kell. Borsy-Kerekes György sze­rint a bevándorolt nemzedék csak akkor számíthat az em­lékezet tiszteletére, ha a ma­gyar erkölcs és faji öntudat birodalmába bevezeti az itt született nemzedékeket. “Itt az idő, most, vagy soha!” Dr. Kerekes Tibor elszá­molt az Amerikai Magyar Szövetség eddigi munkájáról. A konvenció örömmel látta, hogy az “egy akol, egy pász­tor” igazságával mennyire haladhatunk Fogadottha­­zánk közéletében is! Ennek az öt beszédnek tö­kéletes összhangjából Youngs townban hangzott fel elő­ször és szállt messze tenge­reken át: az AMERIKAI MAGYAR HYMNUSZ!--------------O-------------­NEM EGY NEM KETTŐ, NEM HÁROM, NEM NÉGY, HANEM ÖT pompás, modern, 1941-es Chevrolet kocsi várja a verseny végeztével uj gaz­dáját. Tagszerzési verse­nyünk nyertesei között ÖT CHEVROLET kocsit osztunk ki. Ha még nincs a versenyzők között — azonnal jelentkezzen! JOHNSTOWN, PA. 8-ik fiók TISZTELETTEL értesítem ez utón is tagtársainkat, hogy a f. é. junius hó 16-án megtartott rendes gyűlésün­kön nagyon fontos határoza­tot hoztunk az elhalálozott tagtársainkra nézve, melynek tudomásulvételét kérem. Gyűlésünkön a tagság azon nézetének adott kifejezést, hogy azon rendszert, mely szerint eddig osztályunk el­halálozott tagjai részére a fiók költségén koszorút vásá­roljunk, egyszer s minden­korra szüntettessék be s e helyett egy olyan KOSZORÚ ALAP létesittessék, aminek befizetéseiből vétessék meg a koszorú és helyeztessék el az elhunyt tagtárs ravatalán. Kérem ennélfogva mindazon felnőtt tagjainkat, akik az alap létesítését óhajtják, mi­előbb fizessenek be 25 centet erre az alapra, mert csak azon tagoknak veszünk ko­szorút, akik tagjai az alap­nak. Ezen értesítés közzé­tételével minden félreértést eloszlatunk. Befizetések úgy a gyűlés folyamán, mint a pénztárnok lakásán eszkö­­zölhetők augusztus 31-ig. Tagtársi tisztelettel Erdélyi Pál, titkár. ATTENTION VERHOVAY MEMBERS The members of our As­sociation are requested to help build up the advertising columns by patronizing our advertisers, ordering from them, buying their products exclusively, and visiting their places of business. It is the duty of every good member to do this; also to inform the advertiser that his advertisement was seen in the Verhovay Journal, which fact prompted the reader to patronize the ad­vertiser’s firm, buy his pro­ducts, etc.

Next

/
Thumbnails
Contents