Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-06-20 / 25. szám
1940 Junius 20. Verhovayák Lapja HOGY NE LEGYEN FÉLREÉRTÉS Az Amerikai Magyar Szövetség központi irodájának Washingtonban való felállitása óta, mely rövid hajt hónappal ezelőtt történt, cl Szövetség munkája annyira kiterjedt, hogy nem volt módunkban minden lépésről nyilvánosan beszámolni. Az elmúlt napokban tudomásunkra jutott, hogy magyar származású amerikai testvéreink nincsenek mindenütt helyesen informálva az Amerikai Magyar Szövetség céljáról. Hogy minden félreértést kikerüljünk, ezennel van szerencsém azt a levélváltást nyilvánosságra hozni, melyet az Egyesült Államok elnökével folytattam. Amikor fogadott hazánk elnökének tudomására adtam az Amerikai Magyar Szövetség központi irodájának megnyitását, a Szövetség célját és törekvését is ismertettem. Minden félreértés elkerülése végett, valamint magyar testvéreim felvilágositása szempontjából levelem szövegét közlöm: March 4, 1940. Dear Mr. President: May I respectfully call to your attention that the various Hungarian organizations throughout the United States decided to establish a central organization with headquarters in Washington, D. C. The American Hungarian Federation represents those Americans who emigrated to the United States prior to the World War from historical Hungary, as well as those who emigrated after the World War from Trianon Hungary. Their total number — on which we do not have accurate figures as yet —1 is well over one million. The main objective of this organization is to inculcate in the hearts and minds of all members love of their adopted Country, understanding of the institutions and laws of the United States, and absolute loyalty to the Constitution. It is therefore the natural duty of the Federation to help Americans of Hungarian origin in their efforts of becoming good citizens, to help those who suffer want, or in any way need understanding support. My duty, as executive secretary, is to call this Organization to your attention, to ask your kind support of our patriotic work, and assure you that the American Hungarian Federation is at your disposal, eager to serve, eager to cooperate. The Federation also wishes to promote closer cultural relationship between the United States and Hungary; a better under standing among native Ameri cans of he historical development of the Hungarian people in the belief, that by these means the peace of the world and the preservation of peace in the United States can better be served. In the present chaotic international situation we particularly wish to call your attention to the plight of Hungary, the oldest parliamentary country on the European Continent, wedged between totalitarian states, desperately striving to maintain her independence. Would it be possible to call the attention of the people of the United States to this fact? Would it be possible to arouse a better understanding for the difficulty of Hungary before the fate of her sister nation, Finland, becomes her fate? Any word of understanding from you, Mr. President, would quiet much anxiety and turn many thankful hearst to you. With the expression of personal high regard, I beg to remain, Respectfully yours, DR. TIBOR KEREKES, Executive Secretary of the A. H. F. Professor of History at Georgetown University. Az Egyesült Államok elnöke utasítására a Külügyminisztérium Európai Osztályának főnöke a következő választ adta: March 23, 1940. My Dear Dr. Kerekes: The receipt is acknowledged, by reference from the White House ,of your letter of March 4, 1940, to the President concerning conditions in Central Europe. You will doubtless have noted in the press the speech made by the President on March 16 in connection with the Christian Foreign Service Convocation. For your convenience I quote an excerpt from this address. “Today we seek a moral basis for peace. It cannot be' a real peace if it fails to recognize brotherhood. It cannot be a lasting peace if the fruit of it is oppression, or starvation, or cruelty, or human life dominated by armed camps. It cannot be a sound peace if small nations must live in fear of powerful neighbors. It cannot be a moral peace if freedom from invasion is sold for tribute. It cannot be an intelligentpeace if it denies free passage to that knowledge of those ideals which permit men to find common ground. It cannot be a righteous peace if worship of God is denied.” Sincerely yours, For the Secretary of State: PAUL T. CULBERTSON Assistant Chief, Division of European Affairs. Dr. Tibor Kerekes, Executive Secretary, A. H. F. 1726 Pennsylvania Ave, N. W. Washington D. C. E válasz hangos bizonyitéka annak, hogy az Egyesült Államok elnöke megérti és méltányolja a mi törekvéseinket. Nekünk tehát mint jó amerikai polgároknak, szent kötelességünk , hogy az Egyesült Államok elnökének elgondolását magunkévá tegyük. Minden magyar származású tisztességes és becsületes amerikai polgár, valamint aztfk, akik meggyőződésből és ez ország iránti szeretetből folyamodtak polgárlevélért, az amerikai magyarság, valamint fogadott hazájuk érdekét szolgálják, amikor az itteni egységet képviselni hivatott Amerikai Magyar Szövetség tagjai sorába lépnek. DR. KEREKES TIBOR.--------:o:--------UJ HÁZAT VEHET, valóra válthatja régi álmát, ha szorgalmas munkájával tagszerzési versenyünk első nyertese lesz. Ezer dollár készpénz pompás uj otthonhoz juttatja. A jegygyűrű A “Life”, közismert magazinból igen érdekes adatokat olvasunk a jegygyűrű eredetéről, valamint arról, hogy milyen változatokban használják az eljegyzést emlékeztető kis csillogó fénytárgyat a világ különböző részeiben? Ezen adatokból kitűnik, hogy a férfi részéről a jegygyűrű ajándékozásának a szokása álig száz esztendős. Régebben éppen megfordítva használták a jegygyűrűt, vagyis a nők adták azt a választottjaiknak. A középkori lovagvilágban keletkezett a szokás, hogy a nők nem egyszer a legintimebb ruhadarabjukat, harisnyakötőiket, vállpántjaikat, fűzőik egy részét adták oda lovagjaiknak, mikor azok barangolásra, vagy csatákba indultak. A lovagok éppen az ajándékoknak intim voltára való tekintettel a legképtelenebb dolgokra is vállalkoztak s nem volt nagyobb szégyen, mintha párviadalban egy másik lovag elszedte ezeket attól, aki kapta. A lovagok inkább meghaltak, vagy világgá bujdostak, de nem tértek vissza többé hölgyeikhez, — ellenben gyakran előfordult, hogy a kis ruhadarabbal a győztes jelentkezett, mire a hölgy kötelességének tartotta hogy a tulajdonát felmutató férfit vőlegénnyé fogadja. Az úgynevezett “erkölcstörvények” meg izmosodása idején és a keresztes háborúk korában kezdődött aztán az eljegyzés reformja is. Vállpántok és hímzett harisnyakötők helyett vasgyűrűt, majd ezüst- s végül aranygyűrűt adtak a nők választottjaiknak. Az eljegyzés ma világszerte divatos és a vele összefogó szokások rendkivül érdekesek. Az inka nép egyenes leszármazottja itt Amerikában a sokoko indián törzs. Ezen törzs — közel húszezer tagjának egyetlen jegygyűrűje van. Ezt tekintik itt a jegygyűrűk ősének. Ez a jegygyűrű nem más, mint egy művésziesen kidolgozott, hatalmas, közel féltonnát nyomó ezüst karika, mely egyik imaházuk falán függ és azt nagy kegyelettel őrzik a munkaképtelen öreg indiánok. Ha a sokoko férfi kiválasztotta magának jegyesét, összehívja a rokonságot, a törzs papját, biráját és a nyilvántartó hivatalos közeget. Felvonul velők leendőjével együtt a templomba, leveszi a gyűrűt a falról és a menyasszonya nyakába akasztja. A boldogtalan nő tizenkét óráig: holdkeltétőlholdnyugtáig kénytelen ci11-ik Oldal ORSZÁGOS MAGYAR NAP A VILÁGKIÁLLÍTÁSON Az amerikai magyarság körében nagyon sokan voltak, akik sajnálkozásuknak adtak kifejezést afelett, hogy 1939 folyamán nem volt magyar szereplés a Világkiállításon. E mulasztás pótlására az Amerikai Magyar Szövetség vezetésével augusztus 18-ikán délután országos “Magyar Nap”-ot fogunk tartani a Világkiállítás Igazgatóságának külön meghívására. Felkérem az összes magyar egyházakat, egyleteket és intézményeket, hogy szíveskedjenek lehetőleg legrövidebb időn belül értesíteni, hogy miként óhajtanának szerepelni. Különösen a jelen válságos nemzetközi helyzetre való tekintettel fontos, hogy a magyar tehetséghez méltó műsort állítsunk össze, valamint az is, hogy az amerikai magyarság minden magyaxlakta helyről nagy számban vegyen részt ezen a napon, amelyen fogadott hazánk elismerést akar adózni az amerikai magyarságnak. A magyar nyelvű újságokban majd részletes tervet fogunk közölni, addig is szíveskedjenek minden Írásbeli közleményt az Amerikai Magyar Szövetség Központi Irodájához küldeni: DR. TIBOR KEREKES, Exec. Sec’y Am. Hungarian Federation 1726 Pennsylvania Avenue, N. W. Washington, D. C. pelni a félmázsás ezüstöt. Mikor az idő letelt, a menyaszony egy kis rovátkát hasit az ezüstgyürü anyagába, még pedig úgy, hogy a rovátka kiegészítő része legyen egy rajznak, melyet az Isten tudja melyik ősi menyasszony kezdett meg évszázadokkal ezelőtt a törzs papjának és birájának szigorú ellenőrzése mellett, hogy idővel a gyűrűn csodálatos ékítmények keletkezhessenek ... Ezt a gyűrűt az indiánok féltve őrzik, idegeneket csak nagy felügyelet mellett engednek közelébe s a múlt hónapban le akarták fényképezni, de a sokokotörzsbeliek még százezer dollárért sem akarták azt megengedni... A katangai (afrikai) néger hölgyek hasonló módon jegyzik el magukat, de nem ezüst, hanem rézkarikával. Náluk ugyanis az a szokás, hogy a lányok nyakára a szépség és megbecsülés arányában — s az apa gazdagságának megfelelően, — bizonyos számú rézkarikát kovácsolnak. Egy-egy gazdag katangai leány néha 45—50 font karikát hord. Az eljegyzési rézkarika egymagában harminc fontot nyom. Mikor az asszonyvételt megelőzően hat héttel a kiválasztás megtörténik, ezt a karikát is a menyasszony nyakára forrasztják. Van úgy, hogy a szerencsétlen nő hat hétig csak ülni, vagy feküdni tud, mert a rettenetes megterheltetéstől mozogni sem bir. Hat hét után leveszik az összes karikákat s ettől kezdve a rézsulyok az uj otthon diszét képezik. A Skjoresby-fjord mentén lakó eszkimó törzseknél az a szokás, hogy a férfi, mikor kiválasztotta jövendőbelijét, c s ó n a kjának legkopottabb evezőskarikáját helyezi a menyasszonya balcsuklójára. A karikának azért van annál nagyobb jelentősége, minél kopottabb, mert azt bizonyítja hogy a vőlegény bátor fókavadász s szorgalma oly nagy, hogy asszonyát bőségesen el tudja tartani. Az eszkimó asszonyok a meglehetősen nehéz evezőkarikát egész életükön át viselik s semmi áron nem válnának meg tőle! ..--------------o--------------DO YOU KNOW that Eugene Juszkó made Kay’s statue in front of the Borough Hall, Brooklyn? The statue of Orton, the South American explorer, erected on the boundary of Peru and Bolivia, is the work of another Hungarian, John Ettl; he was the one who executed the likeness of an indián chief, for the Heckensack Historical Society and also worked on the Kansas City War Memorial. Charles Illava was another widely recognized Magyar sculptor in America, while the versatile Alexander Finta’s master pieces are literally scattered around the globe. Edward Kilényi is known as the creator of Benjamin Franklin’s plaque on the editoriál page of “Saturday Evening Post” magazine, as well as that of the late President Coolidge, also of Admiral Byrd. Géza Kende, and Stephen Gaál are another two of the many Hungarian artists who have chosen the United States.
