Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-18 / 3. szám

W-ik Oldal Verhovayak Lapja. 1940 Január 18. 100*> MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG 11 HANGOS HETI HÍRADÓ “Megvédtem Egy Asszonyt” A Pittsburgh-i Grand Színházban SZERDÁN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN, JANUÁR 24 ÉS 25-ÉN A LEGSZELLEMESEBB MAGYAR FILMVIGJÁTÉK, A “MEGVÉDTEM EGY ASSZONYT” CIMÜ LEGÚJABB MAGYAR FILM Bokái Jáuos színpadi müve. mely több száz színpadi előadást ért el odahaza Budapesten, filmen sokkal mulatságosabb lett és igy a leg­szellemesebb magyar filmvigjáté­­kok egyike. A film, amelyet Rátho­­nyi Ákos rendezett, bizonyára itt is megtalálja az utat a közönség szivéhez, akárcsak az óhazában, ahol azt hetekig tartották műso­ron. A film arról szól, hogy egy bel­városi sörözó'ben egy agglegény le­ül egy házaspár asztalához. A férj goromba, durva a feleségéhez. Mi­után majdnem tettlegességig megy, "az agglegény beleavatkozik és ar­­culüti a férjet. A botránynak az a következménye, hogy a férj váló­pert indit, azzal gyanúsítva az asz­­szbnyt, hogy az agglegény a barát­ja és szándékosan ült az asztal­hoz. A férj és az agglegény párbajt vívnak és utóbbi lovagiasságból feleségül veszi az asszonyt, azon­ban megegyeznek abban, hogy azonnal elválnak. Már-már bekövet kezik a válás, mikor az agglegény rájön, hogy imádja az asszonyt és mellette a legboldogabb élet­­nak néz elébe. Mig idáig eljut a mese, a legmulatságosabb s legtö­kéletesebb fordulatoknak vagyunk élvezői. A film főértéke, hogy csupa ér­dekes, eredeti és egyéni figura sze­repel benne. A szerepek egytől­­egyig kitűnőek, régen láttunk ma­gyar filmet, amelyben ilyen kitü­nően választották volna össze a szereplőket és amelyben mindenki annyira a helyén lett volna. LÁ­ZÁR MÁRIA, a megvédett asszony pompás, elragadó színésznő. Me­­zey Mária elragadóan szemtelen, Páger Antal egyszerű, közvetlen és aranyos, Donáth gi tündérien kedves, friss üde jelenség. Víz­vári Mariska, Vendrei tata a humo­ros jelenetek egész skálájával te­litik meg a fimet. Mihályfi Béla, Ajtay Andor, Z. Molnár, Náday Fe­renc és a többiek mind tehetségük legjavával állanak a siker szolgá latában. Mindent összevéve kellemes szó rakozásban lesz része mindenki­nek, ki megnézi a “MEGVÉDTEM EGY ASSZONYT" cimü ragyogóan szellemes magyar filmjátékot.---------:o:--------­MAGYARI IMRE CIGÁNY­­KIRÁLY A “ROZMARING’ C. RAGYOGÓ MAGYAR ZENÉSFILMBEN A VIDÉKEN Büszke örömmel mutatjuk be a magyar fimgyártás egyedüláló re mekmüvét, az elejétől végig ci gányzenés robbanó sikerű vígjáté­kot, a “ROZMARING”-ot. Kabos Gyula, Páger, Turay Ida, Somlay Artur, Mály Gerő, Vaszary Piroska játszák a főszere pékét, Magyari cigánybandája mu zsikáí. A “ROZMARING” Harsányi Zsolt lebilincselően tündöklő és felejthetetlen hasonnevű regényé­nek nagysikerű filmváltozata, ele­jétől végig telidesteli tüzrőlpattant. ragyogó magyar muzsikával. A “ROZMARING’’ Magyari lm re — aki egyik főszereplő benne Páger Antal és Lázár Mária a pompás “Megvédtem Egy Asszonyt" cimü film főszerepiben “ROZMARING” A Corraopolisi Magyar Házban^— Pénteken, január 19-én este 8-kor Wairton-i Magyar Házban ------ Szombaton, Január 20-án este 8-kor Nanty Glo-i Family Theaterben Vasárnap, Jan. 21-én d. u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Jan. 21-én este 7-kor Donora-i Ref. Templom Halijában Hétfőn, Január 22-én este 8-kor Sharon-i Magyar Házban ------ Kedden, Január 23-án este 8-kor Crescent-i Magyar Házban ------ Vasárnap, Január 28-án d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Jan 28-án este fél 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban, Kedden, Január 30-án este 8-kor —■ és a fent megemlített művész­együttessel, valóban a magyar stúdiók egyik legnagyobb és legsi­kerültebb produkciója. 6 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 7 nak ,,. Ami pedig a gyepüt illeti, ei van állva mindenütt, a Nagyur szállásföldje körül... Bones azonban tüstént lehiggadt: — Urak dolga, — ismételte. — Mink Koppány ur vendégeit hizlaljuk, ez a rótánk. Beő már csak úgy magának dunnyogta, az egyik bajuszaszálát csavargatva ujjára: — A gyepű el van állva, mondom... Minap át ­ment a Bakonyon Tarkács ur, a táltos s vele a szent kobzos, aki látja az Iz-eket. Arra fel tartottak, a Nagyur felé... A szó meg a rögélés átlsallik a gyepűn is ... s a magyari vér megforrik tőle ... — Ahol a dereglye! — szakította félbe Bones hir­telen. Felállott, kinyújtott karral mutatott a szürkülő távolba. A messzi nádasok közül lomhán úszott elő a lapos, szurkozott alkotmány. Ahogy közeledett, kivehették az orrában álló tiszt alakját. Sastoll lobogott a süvegén, — Győr ur, — magyarázta Bones. A tiszt mögött két láncsás katona állott. Négy mez­telen rab hajtotta a dereglyét, csak kurta gatya volt rajtuk. Hosszú lapátjaik körül magasra frecskelt a hab Mire a dereglye kikötött, a halászok már megva­csoráztak. Meg a kondások is, de a disznók körül ma­radva. Csak tarisznyából szalonnáztak, a késüket hosszú hajukba törölve utána. Bogárka ott sürgött-forgott a szatyrok körül, a többi asszony néppel. Még mindig akadt maradék, azt rakták lapuk közé. A férfiak rudravették a szatyrokat, vitték a dereglyére. Bones ott állt Győr úrral az asz­­szonyok között, rovással adta át a szállítmányt. A tiszt mind kevésbbé ügyelte. Bogárkán futkáro­­zott a szeme, ahogy hajladozott, dolgozott fürgén. Akkor már a hold is feltolta a félpofáját a viz felé s odavilá­­gitott kíváncsian. Bogárka karjai vállig meztelenül ra­gyogtak a munka lázában, derekán körülkötött ingét csak két vászonpánt tartotta a mellén. A verejték har­matának két kis kerek foltjában, mintha rózsák vol­nának odatüzve. Ahogy egyszer felegyenesedett s szemébe hullt ha­ját kezefejével elsimította, hátradöntve kissé a fejét is, Győr ur odakapott hozzá. Bogárka sikoltott, elugrott. Bones felpillantott a rovásról, rá meg a tisztre. Aztán egykedvűen folytatta dolgát. Semmi az eféle. Csak Dőli ne ért volna éppen akkor vissza a dereg­lyétől s ha jött is, ne látta volna. Látta pedig, ponto­san. Mintha az istennyila vágott volna bele, megder­medt. Aztán villant a szeme, derekához kapott, a kés nyelére s szája kinyílt, hogy ordítson... — Fogd a szatyrot, Dőli! — mordult rá, bus szem­öldöke alól pillantva, Bones gazda. — Siess, egy-kettő! ... Dőli megrázkódott. Keze lehullt a késről. Odalé­pett, lehajolt, emelte a terhet s lódult szó nélkül, ösz­­szeharapta a száját. Képe, hol lángolt, hol elfehére­­dett... Szinte marhaságot csinált... Katonára, tisztre akart ugrani! ... Bogárka ... Igaz, sikoltott, elugrott. Látta ... De előbb vájjon? ... Dörömbölő bordákkal, lük­tető halántékkal loholt Dőli a dereglyéhez ..Düh szag­gatta a torkát s iszonyú féltés... Belevágta a szatyrot a többi közé s elszédelgett a zsombikokba. Nem is látták többet aznap este. Hogy a hal elfogyott, Beő apó is odaténfergett a tiszt elé. — Mi legyen a disznókkal, uram?... őrizzük reg­gelig s más dereglyét küldesz értük? Győrnek még mindig Bogárka után ugrált a szeme. Mérgelődött, hogy a leány eltűnt valahová s nem vette észre, mikor? Nagynehezen tért vissza a figyelme Beőhöz. — A disznók? ... Ejnye be jó, hogy mondod! ... Hol a fenébe buttál eddig, hogy csak most éktelenkedel elém? ... Még elfelejtettem volna!

Next

/
Thumbnails
Contents