Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-18 / 3. szám
W-ik Oldal Verhovayak Lapja. 1940 Január 18. 100*> MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG 11 HANGOS HETI HÍRADÓ “Megvédtem Egy Asszonyt” A Pittsburgh-i Grand Színházban SZERDÁN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN, JANUÁR 24 ÉS 25-ÉN A LEGSZELLEMESEBB MAGYAR FILMVIGJÁTÉK, A “MEGVÉDTEM EGY ASSZONYT” CIMÜ LEGÚJABB MAGYAR FILM Bokái Jáuos színpadi müve. mely több száz színpadi előadást ért el odahaza Budapesten, filmen sokkal mulatságosabb lett és igy a legszellemesebb magyar filmvigjátékok egyike. A film, amelyet Ráthonyi Ákos rendezett, bizonyára itt is megtalálja az utat a közönség szivéhez, akárcsak az óhazában, ahol azt hetekig tartották műsoron. A film arról szól, hogy egy belvárosi sörözó'ben egy agglegény leül egy házaspár asztalához. A férj goromba, durva a feleségéhez. Miután majdnem tettlegességig megy, "az agglegény beleavatkozik és arculüti a férjet. A botránynak az a következménye, hogy a férj válópert indit, azzal gyanúsítva az aszszbnyt, hogy az agglegény a barátja és szándékosan ült az asztalhoz. A férj és az agglegény párbajt vívnak és utóbbi lovagiasságból feleségül veszi az asszonyt, azonban megegyeznek abban, hogy azonnal elválnak. Már-már bekövet kezik a válás, mikor az agglegény rájön, hogy imádja az asszonyt és mellette a legboldogabb életnak néz elébe. Mig idáig eljut a mese, a legmulatságosabb s legtökéletesebb fordulatoknak vagyunk élvezői. A film főértéke, hogy csupa érdekes, eredeti és egyéni figura szerepel benne. A szerepek egytőlegyig kitűnőek, régen láttunk magyar filmet, amelyben ilyen kitünően választották volna össze a szereplőket és amelyben mindenki annyira a helyén lett volna. LÁZÁR MÁRIA, a megvédett asszony pompás, elragadó színésznő. Mezey Mária elragadóan szemtelen, Páger Antal egyszerű, közvetlen és aranyos, Donáth gi tündérien kedves, friss üde jelenség. Vízvári Mariska, Vendrei tata a humoros jelenetek egész skálájával telitik meg a fimet. Mihályfi Béla, Ajtay Andor, Z. Molnár, Náday Ferenc és a többiek mind tehetségük legjavával állanak a siker szolgá latában. Mindent összevéve kellemes szó rakozásban lesz része mindenkinek, ki megnézi a “MEGVÉDTEM EGY ASSZONYT" cimü ragyogóan szellemes magyar filmjátékot.---------:o:--------MAGYARI IMRE CIGÁNYKIRÁLY A “ROZMARING’ C. RAGYOGÓ MAGYAR ZENÉSFILMBEN A VIDÉKEN Büszke örömmel mutatjuk be a magyar fimgyártás egyedüláló re mekmüvét, az elejétől végig ci gányzenés robbanó sikerű vígjátékot, a “ROZMARING”-ot. Kabos Gyula, Páger, Turay Ida, Somlay Artur, Mály Gerő, Vaszary Piroska játszák a főszere pékét, Magyari cigánybandája mu zsikáí. A “ROZMARING” Harsányi Zsolt lebilincselően tündöklő és felejthetetlen hasonnevű regényének nagysikerű filmváltozata, elejétől végig telidesteli tüzrőlpattant. ragyogó magyar muzsikával. A “ROZMARING’’ Magyari lm re — aki egyik főszereplő benne Páger Antal és Lázár Mária a pompás “Megvédtem Egy Asszonyt" cimü film főszerepiben “ROZMARING” A Corraopolisi Magyar Házban^— Pénteken, január 19-én este 8-kor Wairton-i Magyar Házban ------ Szombaton, Január 20-án este 8-kor Nanty Glo-i Family Theaterben Vasárnap, Jan. 21-én d. u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Jan. 21-én este 7-kor Donora-i Ref. Templom Halijában Hétfőn, Január 22-én este 8-kor Sharon-i Magyar Házban ------ Kedden, Január 23-án este 8-kor Crescent-i Magyar Házban ------ Vasárnap, Január 28-án d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Jan 28-án este fél 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban, Kedden, Január 30-án este 8-kor —■ és a fent megemlített művészegyüttessel, valóban a magyar stúdiók egyik legnagyobb és legsikerültebb produkciója. 6 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 7 nak ,,. Ami pedig a gyepüt illeti, ei van állva mindenütt, a Nagyur szállásföldje körül... Bones azonban tüstént lehiggadt: — Urak dolga, — ismételte. — Mink Koppány ur vendégeit hizlaljuk, ez a rótánk. Beő már csak úgy magának dunnyogta, az egyik bajuszaszálát csavargatva ujjára: — A gyepű el van állva, mondom... Minap át ment a Bakonyon Tarkács ur, a táltos s vele a szent kobzos, aki látja az Iz-eket. Arra fel tartottak, a Nagyur felé... A szó meg a rögélés átlsallik a gyepűn is ... s a magyari vér megforrik tőle ... — Ahol a dereglye! — szakította félbe Bones hirtelen. Felállott, kinyújtott karral mutatott a szürkülő távolba. A messzi nádasok közül lomhán úszott elő a lapos, szurkozott alkotmány. Ahogy közeledett, kivehették az orrában álló tiszt alakját. Sastoll lobogott a süvegén, — Győr ur, — magyarázta Bones. A tiszt mögött két láncsás katona állott. Négy meztelen rab hajtotta a dereglyét, csak kurta gatya volt rajtuk. Hosszú lapátjaik körül magasra frecskelt a hab Mire a dereglye kikötött, a halászok már megvacsoráztak. Meg a kondások is, de a disznók körül maradva. Csak tarisznyából szalonnáztak, a késüket hosszú hajukba törölve utána. Bogárka ott sürgött-forgott a szatyrok körül, a többi asszony néppel. Még mindig akadt maradék, azt rakták lapuk közé. A férfiak rudravették a szatyrokat, vitték a dereglyére. Bones ott állt Győr úrral az aszszonyok között, rovással adta át a szállítmányt. A tiszt mind kevésbbé ügyelte. Bogárkán futkározott a szeme, ahogy hajladozott, dolgozott fürgén. Akkor már a hold is feltolta a félpofáját a viz felé s odavilágitott kíváncsian. Bogárka karjai vállig meztelenül ragyogtak a munka lázában, derekán körülkötött ingét csak két vászonpánt tartotta a mellén. A verejték harmatának két kis kerek foltjában, mintha rózsák volnának odatüzve. Ahogy egyszer felegyenesedett s szemébe hullt haját kezefejével elsimította, hátradöntve kissé a fejét is, Győr ur odakapott hozzá. Bogárka sikoltott, elugrott. Bones felpillantott a rovásról, rá meg a tisztre. Aztán egykedvűen folytatta dolgát. Semmi az eféle. Csak Dőli ne ért volna éppen akkor vissza a dereglyétől s ha jött is, ne látta volna. Látta pedig, pontosan. Mintha az istennyila vágott volna bele, megdermedt. Aztán villant a szeme, derekához kapott, a kés nyelére s szája kinyílt, hogy ordítson... — Fogd a szatyrot, Dőli! — mordult rá, bus szemöldöke alól pillantva, Bones gazda. — Siess, egy-kettő! ... Dőli megrázkódott. Keze lehullt a késről. Odalépett, lehajolt, emelte a terhet s lódult szó nélkül, öszszeharapta a száját. Képe, hol lángolt, hol elfehéredett... Szinte marhaságot csinált... Katonára, tisztre akart ugrani! ... Bogárka ... Igaz, sikoltott, elugrott. Látta ... De előbb vájjon? ... Dörömbölő bordákkal, lüktető halántékkal loholt Dőli a dereglyéhez ..Düh szaggatta a torkát s iszonyú féltés... Belevágta a szatyrot a többi közé s elszédelgett a zsombikokba. Nem is látták többet aznap este. Hogy a hal elfogyott, Beő apó is odaténfergett a tiszt elé. — Mi legyen a disznókkal, uram?... őrizzük reggelig s más dereglyét küldesz értük? Győrnek még mindig Bogárka után ugrált a szeme. Mérgelődött, hogy a leány eltűnt valahová s nem vette észre, mikor? Nagynehezen tért vissza a figyelme Beőhöz. — A disznók? ... Ejnye be jó, hogy mondod! ... Hol a fenébe buttál eddig, hogy csak most éktelenkedel elém? ... Még elfelejtettem volna!
