Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-18 / 3. szám
1 í4-ik Oldal Verhovayak Lapja FÉNYES FARSANGI MULATSÁG LESZ CHICAGÓBAN Január 27-én, szombaton este 7 órai kezdettel gyönyörű farsangi mulatság lesz Chicagóban a 119th és Morgan Streetek sarkán levő Selitz Hallban, melynek fényes tánctermében valóban kellemes meglepetések egész sora vár Chicago és környékének magyarságára. A 96-ik fiók rendezi ezt a nagy műsoros estélyt és táncmulatságot. A fiók vezetőségének sikerült megnyernie nemcsak Chicago legjobb magyar művészeit, hanem a környék legjobb műkedvelőit is, akik emelni fogják annak fényét és kiválóságát. Fellép South Bend kitűnő magyar quintet-csoportja és BOJSZÁR KAROLY énektanár zongorakisérete mellett fogja elénekelni a Rákóczi indulót. A quintett tagjai: Kékkő Lajosné, Czigány Istvánné, Molnár Antalné, Tóth Mariska és Hernitz Lajosné. South Bendről körülbelü 30 gépkocsin rándul el a mulatságra a város magyarságának a szine-java, Egyik kimagasló eseménye lesz a programnak az 503-ik fiók tánccsoportjának a fellépte. Ez a kitűnő tánccsoport olyan közkedveltségre lett szert, hogy chicagói magyar mulatságok szinte már el sem képzelhetők az ő felléptük nélkül, sőt amerikai estélyeken is már több alkalommal mutatták be művészetüket és tették ismertté a szép magyar táncokat. A zenét Szepesi Union Zenekara fogja szolgáltatni. Jó ételekről és kitűnő hüsitő italokról gondoskodni fog a vezetőség, mely ez utón is tisztelettel kéri az összes chicagói fiókok tagjait, hogy jelenjenek meg ezen a mulatságon minél nagyobb számban és hozzák el magukkal összes jó barátaikat és ismerőseiket, mert ritkán van alkalom egy ilyen gyönyörű kabaré est kellemeinek a végigélvezésére, mint aminő most lesz e hónap utolsó szombatján. A belépti jegy csak 35 cent.--------------O-------------SPORTBÁLT RENDEZ a new yorki 83-ik fiók! Ha szereti a jó társaságot, — Ha szereti a jó magyar zenét, — Ha megszeretne ismerkedni a fiók football csapatának tagjaival és ha el akarja felejteni buját jaját egy éjszakára, akkor jöjjön NEW SUIT STYLE And Accessories Style No. 3007 is designed for sizes 12, 14, 16, 36, 38 and 40. Hat No. 2506 is designed for one size, adaptable to any headsize. Style No. 3180 Is designed for sizes 12, 14, 16, 36, 38 and 40. Send FIFTEEN CENTS (15c), for EACH PATTERN SPRING FASinON MAGAZINE 10 cents extra Address Fashion Bureau “Verhovayak Lapja” 119 West 19th Street, New York, N. Y. A Nyolcvanéves Bergson Mostanában töltötte be életének nyolcvanadik évét s az idén van első, talán legjelentékenyebb munkája, az Essai sur les données immédiates de la conscience félévszázados évfordulója. Ama kevés filozófus közé tartozik, kikkel koruk nem bánt méltatlanul. Henri Bergson nem csak szellemi tekintély, hanem divatos név is lett Európában. Intervjuk egész sora faggatta rnagánélete feel a fiók és a csapat által ren dezett SPORTBÁLRA, amely ja nuár 27-én, szombat este 7 Örai kezdettel lesz megtartva a National Hallban: 321 East 73rd Street, New York City. A zenét a Verhovay saját zenekara fogja szolgáltatni. Beléptidij: 49 cent. Siket Imre, elnök. Torna József, titkár,--------------O-------------MONA. W. VA. 348-ik fiók EBBEN AZ ESZTENDŐBEN minden hó harmadik vasárnapján délután 2 órától kezdődőleg tartja rendes havi gyűlését s ugyanakkor eszközlöm a havidijak beszedését is. A gyűlésekre tehát szeretettel elvárjuk tagtársainkat. Kovács József, ügykezelő-----------o-----------NEW YORK, N. Y. 83-ik fiók Sportosztálya január 27- én Sportbált rendez a National Hall-ban: 321 E. 73rd St., New York City, mely az 1940-ik esztendőnek az egyik legjobbnak ígérkező bálja lesz. Tagtársi tisztelettel L. Boka, sportügyi titkár. lől, honfitársai a becsületrend lovagjává választották, 1928-ban Nobel-dijat kapott. A társadalom minden rétege lelkesen és kíváncsian fordult csendes, szuggesztiv, kül sőleg törékeny alakú egyénisége felé., A College de France ódon épületének nyol cas termében adott elő 1910- től 1914-ig. Orosz nihilisták, német diákok, ősz ezredesek, postások, egyetemi tanárok, próbakisasszonyok, finom leányok hallgatták kábitóan szép előadását s könyvei a világ minden táján kint álltak a könyvkirakatokban. Büvöletes mondatai, kápráztató hasonlatai ajánlgatták Bergson eszméit s az olvasók nagyrésze nem tudott ellenállni az eszmék és szavak igézetének. 1889-ben lépett Európa színe elé első könyvével. Ugyan ebben az évben borult el Nietzsche elméje s Dosztojevszkij már nyolc éve halott volt. Ibsen, Knut, Hamsun, Maeterlinck, Strindberg is ekkor jelentkeztek, hogy a valóságról uj, igazabb szavakat mondjanak. Mindanynyian lázadók voltak az őket közvetlenül megelőző idő ellen, mikor az emberek mindent az értelem parancsa szerint akartak regulázni, az ész hidegfényű, kegyetlen vezércsillaga után mentek s nagy bizakodás lett úrrá a lelkeken, hogy az ész mindenen áthatol és mindent megmagyaráz. Az 1880-as évek irói fellázadtak az őket szülő kor ellen s e lázadók közt Bergson vívott a legelánsabban és legértelmesebben az értelem ellen. Kortársai közt ő találta meg leginkább NEWS FACTS by GEORGE ^AKLANP, calif. BARRY UTTRELL WAS WATCHING A FOOTBALL GAME WHEN THE ANNOUNCER INFORMER HIM THROUGH THE LOUDSPEAKER THAT HIS WIFE HAD A BABY — THE CROWD CHEERE! BALTIMORE,md. Name age“ by edgar allan poe, WAS DISCOVERED IN SECOND-HANO SHOP IN WEST BALTIMORE. THE FINDER BOUGHT IT. WITH 5 OTHERS TOPHIS AND IS OFFERED * 10,000 FOR IT. THE PRDPWEK» DISCOVERED HIS IOSS, AND THREATENED SUIT/ meas £ ■sw 1940 Január 18. a mindjobban erősödő uj élet érzés szavait. A filozófus nem azért töpreng, hogy a becsületrenddel tiszteljék meg. Előtte, Bergson előtt is, egy másik Rend él és hallgat: az életé, a valóságé, melynek elmosódó arcát “tündértől szőtt fátyol” borítja. Mi is hát az Élet és mi a Valóság? Mit kezdhet az ember makacskodó titkaikkal szemben? Bergson tanítása szerint az élet végtelen, teremtő folyamat, felszökő lendület, állandóan hömpölygő, egységes, összefolyó áradat, nincsenek benne részek, sejtek, elemek. Ezt megismerni, tudni az értelem képtelen. “Az értelmet az életnek természetes nemértése jellemzi.” Mert az ész csak a mozdulatlan, a darabokra szaggatott anyagi világban érzi otthon magát. S amikor valamit megfogalmazunk, az élet egy-egy iramló jelenségét állítjuk meg és akarjuk a fogalom vázai közé gyömöszölni. Az értelem szilárdnak képzeli a világot, melynek állandó, mozdulatlan szabályai vannak. Az életet csak az ösztön képes fölfogni, lényegét meglátni, intim melegségét magába szívni, az élet iramló lendületét egy mély szimpátiával szivére engedni. Nem az ész, hanem az ösztön tudja megpillantani a valóság, az öntudat mélyén termő kiszámíthatatlanságot és szabadságot, meg az Istent is, ki szakadatlan élet, szabad ősforrása a létnek és akinek nekünk szóló hivogatása azt mutatja, hogy szüksége van ránk, mint ahogy nekünk is őreá. Bergson és társai írásai nyomán nagyságos szó és nagy program lett az Élet. Ez az ő és koruk tragikus dekadenciája, mint a betegé, mikor fogyatkozó erejének öntudatlan érzésében tavaszra és napra nyitja szobája ablakát. Nagy korok, nagy kultúrák a halálra gondoltak és remekműveket alkottak. A múlt század, kifáradva a nagyszerű munkától, elernyedve a robottól, már nem bírta el az értelem szigorát, gyenge volt a terhek viselésére s mintegy összeszedve maradék erejét, Zarathustra táncában roskadt össze. Látomásában a nagy szabályok összeomlottak és az élet az ideges fantáziában mint szökőár duzzadt meg és öntötte el az egész világot. Bergson ezt megrajzolva méltán váltotta ki Európa csodálatát, de a baj ott kezdődött, mikor az egész világ őrá és erősödő ösztöneire hallgatva, tanítványává szegődött. Szabó István. “Magyar Nemzet.” v
