Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-05-16 / 20. szám
12-ik Oldal Verhovayak Lapja. 1940 Május 16 I007O MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ A Szezon Utolsó Előadása A Grand Színházban SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN, MÁJUS 22 és 23-ÁN A "PUSZTAI SZÉL" és ugyanazon a műsoron a "Szerelemből Nősültem" c. filmek lesznek bemutatva A MÚLT ESZTENDŐ LEGNAGYOBB DIADALMAS JÁVOR PÁL FILMJÉT, A “PUSZTAI SZÉL ”-T MAJUS 27—28-ÁN MUTATJA BE A GRAND SZÍNHÁZ Jávor Pál, az amerikai magyar ság dédelgetett kedvenc filmszínésze PUSZTAI SZÉL film hőse, aki a filmben egy pandurhadnagy szerepét játsza és feszesen simuld uniformisában talán még soha olyan ellenállhatatlanul kedves és jóképű nem volt, mint ebben a szerepében. Persze, nagyon köny nyit a szerelmest alakitó Jávor feladatában az, hogy olyan virágzó szépséges csaplárosnénak teszi a szépet, mint az utólérhetetlen nagyszerű Lázár Mária. Nem cső da, ha a betyár szerepét játszó Kiss Ferenc és a főispán fiát alakitó Juhász József és Jávor Pali átérzett vahemenciával marakod nak a szép csaplárosné elhóditásán. Hunyadi Sándor, az élő magyar Írók egyik legtehetségesebbje irta a PUSZTAI SZÉL meséjét, melyet filmre a hires Indig Ottó dolgozott fel. Székely István, a legnagyobb magyar filmrendező legsikerültebb magyar filmjének nevezte a PUSZTAI SZÉL-t és Jávor Pál, az amerikai magyarságnak dedikált fényképére a következőket irta: “Emlékeznnek még a Rákóczi Indulóra. Ez a szerepem a Pusztai Szél-ben még annál is jobb.” A legkisebb szerepeket is kipróbált művészekre bízták és a film igazán parádés szereposztásban készült el Rózsahegyi Kálmán öreg betyárt játszik. Rajnay Gábor alispánt alakit, de szóhoz jut Berky Lili, Petheő Attila, Mály Gerő, Makláry Zoltán. Szeleczky Zita, Köpeczi- Boocz Lajos és Dózsa István is. SZERELEMBŐL NŐSÜLTEM BRILLIÁNS FIMVIGJÁTÉK A Danubia filmtársaság térjesz tésében egy ritka szépségű, ragyo gó film vígjáték, a SZERELEMBŐL NŐSÜLTEM, cimü, egy ifjú válóperes házaspárról szóló vidám filmujdonság is szerepel a műsoron. A hallatlanul kedves, mulatságos. helyenként teljesen újszerű történetnek központjában egy ifjú házaspár, a sztárrá avanzsált Er-Kabos Gyula, a Szerelemből Nősültem főszereplője délyi Mici és a jóképű Ráday Imre, valamint a legnagyobb magyar mulattató, Kabos Gyula és egy öt hónapos kisbaba szerepel, ez utóbbiért a szülők, rokonok háborút viselnek egymás ellen. A Szezon Utolsó Előadása a "MÁRIA NŐVÉR" Crescent-i Magyar Házban ---------- Vasárnap, Május 19-én d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Május 19-én este 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban ------- Kedden, Május 21-én este 8-kor A Szezon Utolsó Előadása a "Szerelemből Nősültem" Johnstown-i R.K. Templom Hallban, Szomb., Május 25-én este fél 9-kor Nanty Glo-i Family Theatreben, Vasárnap, Május 26-án d.u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Május26-án este 7-kor 74 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 75 ült már éjjeli pihenőhelyén, tenyerébe hajtott fejjel töprengve, mikor ők szemüket dörzsölve, csontjaikat ropogtatva felültek fektükből. Dőli állt a lovak mellett, mozdulatlan tekintetét urára szegezve. Vecelin gyanútlanul ásitozott, Deodátó szája szögletében cikázó kis mosollyal kívánt jó reggelt az alvás után. Bolond nap következett. István csörtetett előre, árkon-bokron át, befelé néző szemekkel, semmit se ügyelve. Vadul hajszolta lovát, a sűrűbe fúródva, mintha az erdő szivén akarna áttaposni. Kísérői fejcsóválva nyomultak utána. Valahol aztán visszarántotta a mén száját, leugrott s a kantárt Dölinek vetve, gyalog tört tovább, mintha nem is a világon volna. Az urak is lezörrentek persze és Vecelin szinte futva, utána. Deodátó tüstént a fűre hemperedett s fogait villogtatta Dölire. — Hagyd enni lovakat, legény és aludni te kicsit, mai éjszaka után. Elővette gitárját s pengetni kezdte, utána dúdolva valami szerelmi dalocskát. Dőli komoran nézte, de aztán ura után rebbent a tekintete, nyugtalanul. Az messze bent törtetett valahol s mögötte hallatszott Vecelin gallyroppantó sietése. — Uram! — szólalt meg Dőli. — Ügyelnél kicsit, Uram? ... — Hadd menjek ... Deodátó kaccanva intett s tovább dúdolt. Dőli már trappolt is a távolodó zaj iránt. Még nem tett száz lépést, mikor a sűrűből vad sivitás, hördülés, recsegés, robogás zudult a fülének. Nekilendültében hallotta még Vecelin ur elszörnyedt kiáltását s hogy mögötte Deodátó futva közeledik. Vetette magát a bozótnak, arcába csapkodó, szaggató ágak közt tiport előre, a rémes csend dermedt titka felé. Döbbenten állott meg a harasztos csapás szélén. Fiatal ura összefont karokkal, mozdulatlanul nézett maga elé. Arcán távolba hallgatózó figyelés kövült meg, Vecelin ur lihegve támaszkodott egy faderéknak. Elfe* hérült arcán kövér verejtékcseppek gördültek alá s iszonyodva bámult Istvánra. Annak éppen a lába előtt, vérében fetrengett s hörögve vonagzott a fene kan, vérhabos agyarával szaggatva a földet, melyhez Vecelin dárdája odaszegezte, átszakitva a gégéjét. Messziről hangzott a menekülő kocák s malacaik visongása. Ahogy Dőli közéjük robbant, István rezzenve emelte rá tekintetét. Pillanatig körülnézett s már fordult is visszafelé. — A dárdámat! — intett Vecelin Dölinek s ő is a herceg után lépett. Később, mikor az első csülagok áthunyorogtak a lombok közt, a tűz mellett pihenve, Vecelin mégis megkérdezte: — Miért nem dobtál kópját a kanra, Uram? István rápillantott s halkan mondta: — Vártam, mit fogsz csinálni? Vecelin pillái megrezzentek s elvörösödött: — Kételkedhettél? — Dehogy! — legyintett István, Egészen másért. Keresztény létedre nagyszerűen ölsz, gróf. Vecelin megzavarodott, nem értette. Kényszeredett mosollyal mormogta: — A kereszténységnek, meg a kannak semmi köze egymáshoz ... De kettőnknek talán mégis ... Gúny vonaglott át István ajka ivén s élesen nézett a lovag szemébe: — A vadkan s a pogány magyar közt alig van külöbség... Vagy nincs is, mi? — Nem... nem értem, mit akarsz tőlem? — hebegte a lovag, kínosan feszengve. — Én hűséget esküdtem a Nagyurnak s neked... — S én is a magyaroknak, itt! — döndült István Jelenet a ‘‘Mária Nővér” eimü remek magyar filmből
