Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-04-25 / 17. szám

20-ik Oldal Verhovayak Lapja. 1940 Április 2§o 100°* MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY' Coraopolis-i Magyar Házban ------- Pénteken, Aprilis 26-án este 8-kor Johnstown-i R.K. Templom Hallban Szomb., Apr. 27-én este fél 9-kor Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Április 28-án d.u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Aprilis 28-án este 7-kor Sharon-i Magyar Házban -------------- Kedden, Aprilis 30-án este 8-kor A Canonsburg-i Slovak Hallban Csütörtökön, Május 2-án este 8-kor A McKeesport-i Magyar Házban Szomb., Május 4-én d. u. 2,5 és 8-rko Crescent-i Magyar Házban ------- Vasárnap, Május 5-én d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Május 5-én este 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban, ------- kedden, Május 7-én este 8-kor VADONATÚJ MAGYAR FILMUJDONSÁG McKEESPORTON ÉS A VIDÉKEN A “PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY” Cigányzenés, romantikus filmvigjáték, melynek színhelye Debrecen és a csodás Hortobágy E hét szerda és csütörtökjén a Grand moziban megint kellemes meglepetés vár a közönségre. Be­mutatásra kerül ez a vadonatúj filmujdonság. A címe a PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY és az elő zetes érdeklődésből ítélve, harso­gó tapsok muzsikája mellett kerül majd színre ezen ez a csodálatosan szép filmremek. Csupa veröfény, csupa poézis a darab, úgy hat a magyar lelkekre mintha májusi sugárzásban, a bol­dog álmodozás önfeledt perceiben valahonnan messziről hazai virá­gos kertek jószagát hozná felénk a szél. Örömmel merülünk a PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY szépségeibe, jól esik odatartani a szivünket a muskátlis hangulatnak, magával ragad a mese játékos kedvű, enyelgő romantikája. S meghatottan, hol nevetve, hol szó rongó érdeklődéssel követjük nyo­mon egy szépséges parasztruhába öltözött pusztai iskola tanítónőjé­nek és az Amerikából a debreceni nyári egyetemre érkezett dúsgaz­dag Johnnie diák viaskodását a boldogságukért, a forró szivü ver­gődésüket az egymás csókjáért. A szebbnél-szebb jelenetek Debre­cenbe, a Hortobágyra viszik a két fiatal teremtést. Johnnie repülőgé­pen keresi az egyszerű tanyai lánynak vélt "szvithart”-ját, a gépe lezuhan és a Hortobágy végtelen ege alatt virágzik ki a fiatalok szerelme. SZÖRÉNYI ÉVA, a leg­szebb magyar filmszinésznő játsza a címszerepet, mig a hősszerelmes szerepében az újonnan felfedezett snájdig sztár, SZABÓ MIKLÓS, Bilicsi Tivadar egészítik ki a parádés műsort. A darabot Hajós Jenő irta, a rendezéssel meg Csepreghy Béla remekelt. A gyöngyöző, gyújtó rit­musú nótaszámokat Laurisin Mik­lós komponálta. PITTSBURGHBAN MÁJUS 8 ÉS 9-ÉN lesz előadás. Bemutatásra kerül “A FÉRFI MIND ÖRÜLT” “FALU ROSSZA” JÖN! JÖN! JÖN! KABOS GYULA ÉS SZÍNTÁRSULATA Hazelwood, Homestead és Mo Keesporton fog vendégszerepelni KABOS GYULA és színtársulata. Be fogják mutatni a "SÁRGAPITY­­KÉS KÖZLEGÉNY” cimü 3 fel­­vonásos csodaszép énekes, táncos zenés operettet. Kabos Gyula mellett fellépnek még a két és fél órás nagy ope­rettben a new yorki magyar mű­vészgárda következő tagjai: Ko­­vách Lily, Munkácsy Piri, Horváth Lajos, Vitéz Eddy és Simon Jó­zsef. 50 és 75 centes belépődíjak mellett nézheti majd meg a ma­gyarság azt a darabot, amely Bu­dapesten nagy sikert aratott. New Yorkban 3000 ember tap­solt e kitűnő darabnak, melynek karnagya Rudnyánszky Sándor se neszerző. 62 MAGYAROK CSILLAGA Mint fényesöltözetü lovag, ajánlkozott a Nagyur házába, mert hallotta, hogy fia van, akit mindenfélére tanítanak. S minthogy ő a világon mindent tudott, ami a hét szabad művészethez tartozik s azonfelül vesze­delmesen értett a tőrrel való víváshoz is, a Nagyur ott­­marasztotta. Deodátó ezerféle módon tudta hasznossá tenni magát szent és világi dolgokban egyaránt, ügyesen illeszke­dett bele a Nagyur kitapogatott terveibe s alkalmas pil­lanatokban ejtett találó szavakkal felköltötte érdek­lődését. Nem mondta a Nagyur, hogy is mondta volna, de Deodátó belül mosolyogva konstatálta, hogy mind több dologban követi tanácsát s egyre becsültebb lesz a várban. Radla ur, a szigorú szent morva pap, eleinte ugyancsak gyanakodó szemekkel méregette a léha szél­tolót. Csakhogy Deodátó mindent tudott a pápai udvar­ról s az Ottók császári álmairól, amit Radla ur eddig hiába akart megtudni, pedig moccanni se lehet neki enélkül. így aztán megvetése fenntartásával hagyta, hogy a tekergő kioktassa világpolitikából. Sőt, Uram bocsá’ még a Nagyasszony is! ... Tőle, egyedül, iszonyúan félt Deodátó s a csontjáig reszketett, ha belészurt kutató zöld szemével... De azért nyakábahuzott fejjel mégis kuncogott, ha észrevette, hogy a Nagyasszony úgy fél­füllel hallgatja az olasz paloták s nagyúri élet fényéről ejtett fecsegéseit. Mert, szinte észrevétlenül, utána ala­kult az esztergámi udvartartás ezeknek a levegőbe fújt csillogó buborékoknak. A német lovagok azonban nem titkolták, hogy utálták. Dühítette őket fulánkos tréfáival. Az ilyet pedig nem érti a merev, nagycsontu ember. Hanem az okosságát és éberségét még ők se vonhatták kétségbe. Legnehezebb dolga mégis István urfival van. Deodá­tó mindig kész a szolgálatára. De ez az önszivével örök csatában tépődő komor fiú nem tud hozzámelegedni. Idegenkedve hallgatja örök tréfáit s vig kacagását. Az asszonyozásért pedig megveti, szinte borzad tőle. Talán MAGYAROK CSILLAGA 63 beteg, gondolja Deodátó. Mindenesetre rosszul nevelték. Nem lehet megérteni a szülőknek ezt a mániáját, túl­zott féltését. Valóságos rab ez a fiú, láncoltabb a rab­szolgánál. Hóbortosán zárják el azok elől, akiken ural­kodni fog egyszer, nemsokára. S legalább értene hozzá, hogy kárpótolja magát itt, aranyos ketrecében! ... De csak a láncait rázza s maga se tudja, mit akiair? Deodátó minden elkövetett, hogy lehazudja ezeknek a béklyóknak súlyát, jobban mondva, megértesse vele, hogy nem érdemes törődni velük. Hiába. Homályos mesz­­szirevágyás, megfoghatatlan kísérletekkel való birkózás az élete... S miért ez a folytonos nyugtalan csapongás a gyepű körül? ... Mire hallgatózik, mit kémlel, mit vár örökösen az erdők, hegyek felől? ... Vadászat örve alatt miért hurcolja őket maga után, mindig erre, nap mint nap?... Hiszen nem ügyeli a vadat, elsétálhat előtte akár csordástul... Ostobaság ez. Az élet apróságokból áll. Egy ilyen szép fiatal hercegnek pompás teste min­den izecskéjére külön-külön öröm jut, ha akarja. A nap Esztergámra is elég fényesen és melegen ragyog, su­garai szép vágyó szemekből tüzelnek vissza s kitűnő borok topázán, rubiniján törnek át. Nem tud ez a fiú ujjongani az izmainak, ezeknek a nagyszerű ajándé­koknak, melyeknek kéj ölelni s ölni egyaránt? De okos volt, óvakodott tulközel bújni a titokhoz. Szerelmesen rejti bánatát az urfi, féltékeny reá, szentül őrzi ezt a fenséges but s rettentő fekete ökle tán képes volna összezúzni azt, aki ebben a szenvedélyében sérti meg. Neki nem is érdeke. Szigorúan tartja magát a szülők rendeléséhez: tőrvívásra tanítja, vadászik vele, beszél neki a világról s — őrködik felette. Azontúl tudo­másul veszi tompa közönyét s megy a maga apróka örömei után, elpusztíthatatlan optimizmusával, ösztö­nösen s gond nélkül, mint valami bársonytalpu fekete kandúr. Mégis volt egy pont, ahol, jól tudta, István leikéhez ér. Csak úgy, esetenként, szinte véletlenül Villant fel Jelenet a “Puszti Királykisasszony” e. vadonatúj magyar filmvigjátékból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents