Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-04-11 / 15. szám
12-ik Oldal Verhovayák Lapja 1940 Äpriliß 11. lOOro MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK \ \ MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ A “KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY” (Halványsárga Rózsa) és TÓTH ISTVÁN ÉS T. KONDOR MARISKA színtársulata egy műsoron Coraopolis-i Magyar Házban ------ Pénteken, Aprilis 12-én este 8-kor Johnstown-i R.K. Templom Hallban Szomb., Aprilis 13-án este 8-kor Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Aprilis 14-én d.u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Április 14-én este 7-kor Donora-i Ref. Templom Halijában — Hétfőn, Április 15-én ste 8-kor Sharon-i Magyar Házban------------Kedden, Aprilis 16-án este 8-kor A Weirton-i, W. Va. Magyar Házban Szerdán, Aprilis 17-én este 8-kor A Canonsburg-i Slovak Hallban Csütörtökön, Ápr. 18-án este 8-kor Crescent-i Magyar Házban ------ Vasárnap, Aprilis 21-én d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Aprilis 21-én este 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban — Kedden, Április 23-án este 8-kor Magyar levegő, izig-vérig magyar történet, aratás, alkonyi hangulat, édes-bus magyar nóták, ez “A KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY” (Halványsárga Rózsa) cimii magyar film Minden kétséget kizáróan "A KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY" (Halványsárga Rózsa) a múlt évad legnagyobb filmsikere, telve van annyi mulatságos és kacagtató ötlettel. mint eddigelé egyetlen magyar filmben sem hoztak össze. De nemcsak ezek jellemzik e filmet, ha nem az igazi magyar vidéki életből vett nagyszerű mese, a legmagyarabb muzsika és a legszerencsésebb kézzel összeállított szinészgárda. A film meséjének alapötlete az, hogy egy szegény fiú azért nem veheti el imádottját, mert nincs háromezer hold földje és a gazdag leány azért nem mehet szegény imádottjához, a lódoktorhoz, mert háromezer hold földje van. Ezen kedves komédia egy gyönyörű kölcsönkért kastélyban játszik a legpompásabb. legmagyarabb légkörben. A szereplők közül elsősorban Rajnay Gábort kell megemlítenünk aki ezúttal még a Három Sárkányban produkált alakítását j is túlszárnyalja, de nem maradnak mögötte a film többi szereplői sem, akik közül Ráday Imre a szokott csinos és megnyerő játékot mutat, Kabos Gyula kitünően megkonstruált igazi vígjátéki figuráp játszik és e hálás szerepben színészi pályafutásának egyik legnagyobb sikerét aratja. Igen kitűnő alakítást nyújtanak Rátkay Márton] és Juhász József. Egész kivételes és aranyos játékkal lepnek meg Tolnai Klári és Turay Ida, a | magyar színművészet e két ragyogó naivái. Tolnay Klári e filmbeli mutatott szépsége, fiatalsága és tehetséges játéka igazolják gyórs népszerűségét. Turay Ida pedig egyéni humorával, pikáns egyéniségével nagyszerűen tölti be a film női főszerepét. TÓTH ISTVÁN TÁRSULATA A VIDÉK MAGYARLAKTA VÁROSAIBAN Hosszú idő után megint new yorki színészek szerepelnek Pittsburgh vidékén. Tóth István lép fel társulatával a nagyobb magyar telepeken. T. Kondor Mariska “Kié Az Asszony" főszereplője Tóth Istvánt nem kell bemutat nunk, 25 éve járja a magyar tele pékét színtársulatával. Gazdag mű sort állított össze. A “Kié az aszszony” cimü parasztkomédiában fellép T. Kondor Mariska, az ame rikai magyarság kedvenc énekes nője, továbbá Gáthy Tibor teno rista, Dr. Horváth Gyula zongora kísérete mellett. Bemutatásra ke-PITTSBURGHBAN ÁPRILIS 24—25-ÉN lesz előadás bemutatásra kerül A“PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY’ rül még a legújabb cigányzenés magyar film, “HALVÁNY SÁRGA RÓZSA” ugyanazon a műsoron 35 centes helyárak mellett. ---------:o:--------You will never amount to much unless you have the capacity for love. Love is the heart of life, and when it dies, life is no more. Love perpetuates. Take books. Some of the stories were written three or four hundred years ago. They are the stories of great loves— and they still live. Real love is perpetual. Even when we’re gone it still lives on, year after year—century after century. * * * Laughter, like tears, is a safety valve for the emotions. 54 MAGYAROK CSILLAGA ezer vitézét, két törzs legjavát, kÖ2ite egy fiatal töményt is, Magyarország virágoskertjét. Maga meg meztelenül lógott Henrik tornyán s hollók szaggatták ki szivéből a nagyravágyást, árulást, ahogy a táltos megjövendölte. Fejedelem akart lenni a horka, a vérszerződés ellenére. Egyedül akart győzni, ezért dobta oda Lélt a fiatal töménnyel, áldozatul. Egyedül akart hazajönni, Ottó fejével a láncsáján. ő lett volna a magyarlak Nagyura, ha ez sikerül. De nem sikerült, mert rossz volt a szivében. Tarkács mégis összehasogatta orcáját s vérkönnyeket sirt Bulcsu vesztén. Attila s öreg Árpád óta nem volt ilyen hadnagy a világon! Nagyot akart, de Operenciáig rettegték nevét. Nagyot akart, de megbotlott s elvágódott. Emberen esett, iszonyúan bűnhődött bűnéért. Hanem a gyalázatos halál, melyet a németek szabtak reá, latorrá aljasitva a magyarok bálványozott vezérét, bosszúért ordított Tarkács minden csepp vérében. A magyari Nagyur büntethetett itthon: elvehette Bulcsu szállásföldjét, rabul oszthatta családját, szolgaságra vethette népét. A vérszerződés törvénye jogossá tette ezt. De fennmaradt az egész nemzet sérelme, ott égett aa arculcsapás szégyene minden magyar orcáján s azt csak a Nagyur tüntethette volna el, bosszúálló harcban, az egész nemzet élén. Nem tette. Egészen mást cselekedett ő is, a fia is, a mostani Nagyur. Megalázkodtak, békét kunyoráltak a némettől... Utat nyitottak az Idegen Istennek, papjainak, katonáinak. Tengernyi meg nem szállott föld került német kézre. Bennük bizik a Nagyur, velük védi magát vérei ellen, ők nevelik a fiát, Bajkot. Iszonyodva látta Tarkács, mi lesz ebből? ... Éhes, szapora népség nyomja beljebb a gyepüt egyre, ellepik a magyart, mint a tetvek s megeszik... Miért is ne ennék, ha hagyják s még segítik is?... Ember meg nem értheti, miféle ördög szállotta meg a Nagyur elméjét?,... Kőtemplomot építtetett Esztergámban az uj Istennek. Mi MAGYAROK CSILLAGA 55 árad ki onnan, mint a métely? Sötét, alantas, elsorvasztó nyavalya, mely szolgabarmot, vágójuhot csinál a napkeleti magyar tigrisből... Ez az! Gyáva félelem a magyar velőben, mely nem ismer rettegést! ... Mondta ezt ő eleget Kopasz Zeréndnek, aki Bulcsu tartományát kapta. Mondhatta. Meg se vakkant az a koncon, csak evett-ivott a máséból, holtáig. Mihály úrral barátkozott, a Nagyur öccsével. Ez a két Árpádivadék ugyancsak messzire pottyant a termőfától. örvendtek rajtak, hogy nem kell az ország dolgával bajoskodniok. Asszony, bor, vadászat, ebből állt az életük. Utálták az idegent, Istent, papot, lovagot egyformán. De hogy felejtsék, annál dühösebben szeretkeztek, ittak, űzték a vadat. A többit a Nagyurra hagyták: főj jön a feje, arravaló. Ezekkel semmit nem kezdhetett Tarkács, hamar belátta. Hanem ahogy Zerénd ur fia, Kopány felserdült, lángot vetett a táltos szivében az öröm: ez, ez igazi Árpádfi lesz, ezzel érdemes törődni! Keményöklü, villámlóelméjü, vadakaratu fickó volt már kölyök-korában s gyönyörű nagydarab legénnyé sudárodott. Vérében örökölte szertelen büszkeségét Árpádfivoltára, mint a honfoglaló fejedelem fiának, Tarosnak unokája. A táltos korán kezébe vette a fiút, Véres Bulcsu ragyogó hadjáratainak meséivel nevelte bosszúra, világnyargalásra. Apja halála után pedig megtöltötte a lelkét azzal az öntudattal, hogy a mostani Nagyur után ő a legidősebb Árpádfi. A borissza, pipogya Mihály ur úgyse számit s nem is kíván számítani. így az ősi jog szerint egyedül Koppány lehet majd a magyariak Nagyura. Húsz éves volt már Koppány, mikor a Nagyur fia, Bajk megszületett. Akkor még a Duna könyöke alatt, a derék szigeten lakott a Nagyur. De csakhamar fölszedte a sátorfáját s Esztergámba költözött, a pilisi hegyek zugába. Olyan volt ez, mint a menekülés. A törzsek hadnagyai már régen zúgolódtak a német barátság s az uj
