Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-04-04 / 14. szám
12-lk CM da. 1940 Április 4. Verhovayak Lapja 100% MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK I I MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ Grand Színházban SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN, ÁPRILIS 10 ÉS 11-ÉN Közkívánatra felújításra kerül 2 nagy film A “MEGYEBÁL” (“VIKI”) és a “KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY” (Halványsárga Rózsa) Magyar levegő, izig-vérig magyar történet, aratás, alkonyi hangulat, édes-bus magyar nóták, ez cimü filmből Jelenet a Megyebál “A KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY” (Halványsárga Rózsa) cimü magyar film, amely egy műsoron lesz bemutatva Jávor Pál cigányzenés mulatós filmjével, A “MEGYEBÁL”-al (“VIKI”) A HAZELWOOD-I GRAND SZÍNHÁZBAN Minden kétséget kizáróan “A KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY” (Halványsárga Rózsa) a múlt évad legnagyobb filmsikere, telve van annyi mulatságos és kacagtató ötlettel, mint eddigelé egyetlen magyar filmben sem hoztak össze. De nemcsak ezek jellemzik e filmet, ha nem az igazi magyar vidéki életből vett nagyszerű mese, a legmagyarabb muzsika és a legszerencsésebb kézzel összeállított szinészgárda. A film meséjének alapötlete az. hogy egy szegény fiú azért nem Teheti el imádottját, mert nincs háromezer hold földje és a gazdag leány azért nem mehet szegény imádottjához, a lódoktorhoz, mert háromezer hold földje van. Ezen kedves komédia egy gyönyörű kölcsönkért kastélyban játszik a legpompásabb, legmagyarabb légkörben. A szereplők közül elsősorban Rajnay Gábort kell megemlítenünk aki ezúttal még a Három Sárkányban produkált alakítását is túlszárnyalja, de nem maradnak mögötte a film többi szereplői sem, akik közül Ráday Imre a szokott csinos és megnyerő játékot mutat, A “KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY” (Halványsárga Rózsa) és TÓTH ISTVÁN ÉS T. KONDOR MARISKA SZÍNTÁRSULATA EGY MŰSORON Coraopolís-i Magyar Házban ------ Pénteken, Aprilis 12-én este 8-kor Johnstown-i R.K. Templom Hallban Szomb., Aprilis 13-án este 9-kor Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Aprilis 14-én d.u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Április 14-én este 7-kor Donora-i Ref. Templom Halijában — Hétfőn, Április 15-én ste 8-kor Kabos Gyula kitünően megkonstruált igazi vígjátéki figurát játszik és e hálás szerepben szinészi pályafutásának egyik legnagyobb sikerét aratja. Igen kitűnő alakítást nyújtanak Rátkay Márton és Juhász József. Egész kivételes és aranyos játékkal lepnek meg Tolnai Klári és Turay Ida. a magyar színművészet e két ragyogó naivái. Tolnay Klári e filmben mutatott szépsége, fiatalsága és tehetséges játéka igazolják gyors népszerűségét. Turay Ida pedig egyéni humorával, pikáns egyéniségével nagyszerűen tölti be a film női főszerepét.---------:o:--------TÓTH ISTVÁN TÁRSULATA A VIDÉK MAGYARLAKTA VÁROSAIBAN Hosszú idő után megint new yorki színészek szerepelnek Pittsburgh vidékén. Tóth István lép fel társulatával a nagyobb magyar telepeken. Tóth Istvánt nem kell bemutatnunk, 25 éve járja a magyar telepeket színtársulatával. Gazdag mű T. Kondor Mariska “Kié Az Asszony” főszereplője rül még a legújabb cigányzenés magyar film, “HALVÁNY SÁRGA RÓZSA” ugyanazon a műsoron 35 centes helyárak mellett, sort állított össze. A “Kié az aszszony” cimü parasztkomédiában fellép T. Kondor Mariska, az amerikai magyarság kedvenc énekesnője. továbbá Gáthy Tibor tenorista. Dr. Horváth Gyula zongora kísérete mellett. Bemutatásra ke"SZERELEM A TANYÁN" Crescent-i Magyar Házban --------- Vasárnap, Április 7-én d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Április 7-én este 8-kor Beaver Falls-i R.K. Templom Hallban Hétfőn Ápr. 8-án este 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban — Kedden, Április 9-én este 8-kor 50 MAGYAROK CSILLAGA nagy, köves fensikra tárult, melynek szélén meredek domb puposodott a levegőbe. Mögötte a végtelen kék ég ragyogott, sejtetve a messzi kilátást erdők, sikok felett. Dőli egy bokor mögött roggyant le s szemei büvölten tapadtak a dombtetőre. A csúcson szoborként állt egy mozdulatlan lovas. Paripája előrenyujtott nyakkal, emelt fejjel figyelt a távolba s nagy szembogara csillogott a napfényben, mint a drágakő. Ifjú gazdája sötét szálfaként magaslott fel a nyeregben, egyenesen, mint a jegenye. Aranyos forgó villant csúcsos süvegén. Dölinek elállt a lélekzete az áhítattól, mintha fiatal katonaistent csodálna. Alig merte szemét az ismeretlen arcára emelni s mikor mégis odarebbent félő pillantása, a szive gyökerében rendülést érzett, szomorúságot és hódolatot. Az az arc szomjas vágyódással fordult a messzeség csillogó ködfátylai felé. Dőli látott egyszer Böszpörém várában egy rabot kitekinteni a börtön rácsai közül. Az jutott most egyszerre az eszébe. Az nézett igy láncaiból a szabad világba. Mély sóhajtástól emelkedett most a lovasvitéz melle s a szája keserűen rándult meg. Aztán hirtelen fordította paripáját s lelépegetett vele a dombra. Egyenesen Dölinek. — Nagyuram! — kiáltotta elszántan, félőrülten Dőli s odarohant, térdre vetette magát előtte. — Könyörülj rajtam, Nagyuram! ... Az ur visszarántotta lovát s komoly csodálkozással pillantott rá sötét szeme mélyéből. — Ki vagy? — kérdezte nyugodt, halk szóval. — S mit akarsz? Döliből őrjöngve ömlöttek a szavak, össze-vissza, katonákról, Bogárkáról, Győrről, bosszúról, bujdosásról, harcról, álmokról, jelekről, csodákról. Mellét döngette, sirt, esküdözött, végre értelmetlen dadogásba ful-M AGY ÁROK CSILLAGA 51 ladt s arcra vetette magát a földön, várva életet vagy halált. Néhány pillanatig csend volt, csak a paripa kapálta első lábával a földet, türelmetlenül. Aztán hallotta Dőli azt a halk, nyugodt hangot: — Állj fel!... Dőli engedelmesen ugrott s megállt előtte. Most már csendesebb volt. Valami nagy bizalom öntötte el a szivét. Alázatos várakozással pillantott fel a komoly, szomorú arcba. Az ismeretlen hosszasan, fürkészve vizsgálta arcát, termetét. Dőli állta. Végre megszólalt az ur: — Zavarosan beszéltél. Lássuk még egyszer. Szökött cseléd vagy, a Koppány űré? — Az, uram. — Koppány ur tisztje, Győrnek mondtad, ugye, megbántotta a kedvesedet, aki szép s jó és a feleséged lesz? — Úgy van, uram. — Ezért meg akarod ölni azt a Győrt. S ezért akarsz katona lenni? — Most ezért... De mindig az akartam lenni... Ez csak nekilóditott. — Ki mondta neked, hogy harc lesz a Nagyur s Koppány ur között? — Mindenki beszéli arrafelé, uram. S hadat gyűjt Koppány ur. Annak kell a töménytelen hal meg disznó. — Te meg csakúgy nekivágtál a Bakonynak?... Hogy találtál ide? ... — Kölyökkorom óta lesem a szavakat, amik útbaigazítanak. De az öregisten s az Iz-ek vezettek, uram. Egy vezeklő szellem farkas képibe, akinek kihúztam az oldalából a bűnét.. meg egy öreg lélek, aki égi tejjel itatott... — Tudsz engedelmeskedni? — Neked halálig, Nagyuram.
