Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-03-21 / 12. szám

1940 Március 21. V erhovayak Lapja 3-ik Oldal _ FAY-FISHER ANDOR budapesti szerkesztő Mostanában érkeztek hoz­zánk azok az amerikai la­pok, melyek Csáky gróf ma­gyar külügyminiszter velen­cei utjával foglalkoztak. Azt látom ezekből az új­ságokból, hogy legtöbbje azt. állitja, Ciano gróf olasz k ü 1 ü g y miniszternek sike­rült Csáky grófot rávennie, álljon el egyelőre a Romá­niával szemben való fellépés gondolatától. - H A helyzetnek ez a megíté­lése nem helytálló, mert olyan dologra, amit nem szándékozik valaki tenni, nem kell rávennie, hogy áll­jon el a szándéktól. Magyarország-R o m á n i a ügyében pedig pontosan ez az eset. Ciano grófnak Csáky grófot nem kellett rávennie a fellépéstől való elállásra, mert Magyaror­szág Romániával szemben nem akarta MOST prezen­tálni követelését. Magyarországnak nincse nek támadó szándékai, ez az ország nem akarja a háborút Európának ebben a részében felidézni. Magyarország természete­sen soha, egy pillanatra se mond le arról, hogy a tria­noni békeszerződést revidiál­­ni kell, hogy Erdélyben, ille­tőleg a román uralom alatt élő 1,700,000 magyar nem éihet az idők végéig idegen utalom alatt. Az állam felelős tényezői azt remélik, hogy amikor Európában uj osztás kez­dődik majd és a ma szem­ben álló felek leülnek az uj határokról tárgyalni, akkor természetesen Erdély kérdésének is tárgyalásra kell kerülnie. Joggal hihetik ezt a ma­gyar államférfiak, mert ma már Europa államférfiai tisz tán látják, hogy a mai bajok forrása a Páris körüli bé­kékben keresendő és tudják azt, hogy csak akkor lesz Európában igazán béke, ha a rossz békeszerződéseket jókkal fogják helyettesíteni. Igaz, Románia mindent elkövet, hogy a való helyze­tet ködösítse, hogy a nyu­gati hatalmak államférfiad­nak tisztánlátását elrontsa. Csak figyelemmel kell ki­sérni a világ sajtóját, akkoi lépten nyomon jelét láthat­juk ennek az igyekezetnek. Romániából erednek azok a hirek, melyek időn­ként felbukkannak arról, hogy Magyarországnak tá­madási szándékai vannak Romániával szemben. El akarják hitetni a világgal, hogy Magyarország fel akarja robbantani a békés életet Európának ebben a részében. Holott: Magyarország ál­­lamférfiainak minden igye­kezete a béke megőrzése, már amennyire ezt a körül­mények lehetővé teszik. Románia ma se akarja elismerni, hogy Magyaror­szág felé rendezésre váró kér dések állnak fenn és saj­tója ma is erősen hangoz­tatja, hogy Románia hatá­rai szentek és sérthetetlenek, azokon semmi változás nem eszközölhető. Teszi ezt akkor, amikor pedig mindenünnen azt ajánlják, hogy mennél előbb rendezzék szomszédaikkal a rendezni valókat. Románia rövidlátó poli­tikusai pontosan azt teszik, amit Benesék tettek 1938- ban. Magyarország szeretné szomszédjával mielőbb béké­sen elintézni a vitát, de egyelőre Románia még azt is tagadja, hogy a vitának alapja van. Romániának déli szom­szédjával: Bulgáriával is van rendezni valója és úgy látszik ebben az esetben Románia nem tanúsít olyan merev magatartást, mint Erdély kérdésében. A bulgárok felé engedé­kenységet mutatnak és még az is előfordulhat, hogy Dobrudzsából — mely terü­letet a bulgároktól vették el és amelyről Bulgária éppen úgy soha se nem mon­dott le, mint Magyarország Erdélyről, — valamit vissza kínálnak a bulgároknak. Ha ez történne, természe­tesen Magyarország is azon­nal bejelentené jogos igé­nyeit illetékes helyen. Persze: Románia most biz­tonságosabban érzi magát, mert úgy véli, hogy amig a németeknek kedvében jár, amig szállítja azokat az anyagokat, melyekre kötele­zettséget vállalt, sehonnan nem kell támadástól tar­tania. Mert kétségtelen, Német­országnak ma igazán első­rangú érdeke, hogy Romá­nia olaja, terményei, állatai zavartalanul szállíthatók le­gyenek. Már pedig, ha Romániát támadás érné, a szállítmá­nyok kétségtelenül azonnal elmaradnának. Támadás főleg orosz rész­ről érhetné Romániát, de most erről az oldalról is biz­tonságban érezheti magát, mert nem valószinü, hogy az oroszok, akik most a finnekkel olyan nagyon el vannak foglalva és akiknek esetleg más vidéken is lehet­nek rövidesen elfoglaltsá­gaik most a románokkal szemben támadólag lépjenek fel. Annál kevésbé, mert hiszen az oroszok és romá­nok most kéz a kézben ha­ladnak és Oroszország most aligha kezdene ott táma­dást, ahol német érdekeket sértene. Romániát ez a biztonság érzet úgy látszik nagyon elbizakodottá tette és ennek tulajdonítható, hogy újab­ban a magyar népekkel szemben a Királyhágón túl nem bánnak éppen kesztyűs kézzel. Állandóan jönnek hirek magyarok börtönbe vetéséről, zaklatásáról és más terror cselekedetekről. Ahelyett, hogy végre rá­lépnének arra az útra, mely a kisebbségek életét türhe­­tőbbé tenné, még mindig ott tartanak, hogy bebörtö­nöznek magyarokat koholt vádak alapján zaklatnak embereket, büntetéseket vet­nek ki és minden módon azon vannak, hogy elkeserít­sék azoknak az életét, akik ott élnek az ősi rögön. Pedig: az ilyen esetek cseppet se mozdítják elő a két ország között a béké­sebb viszonyt, sőt elmérgesi­­tik a helyzetet, pedig a bé­kés atmoszférára, a barátibb életre szükség lenne a mai időkben Európának ebben a részében.--------------------o-------------------­NILES, OHIO 106 és 477-ik fiókok ÁPRILIS 20-ÁN közös táncmulatságot rendeznek a Mason Streeten levő Olasz Hallban. A zenét a hires Medve és Cikora zenekara fogja szolgáltatni. Szives pártfogásukat kéri tagtársi tisztelettel Sáfrán Ferenc, ügyk.--------:o:--------­It takes courage to suffer for others. .. \ ELNÖKI ÜZENETEK I Amerikai Lobogó alatt Egész Európába a semleges olasz Genoa és Nápoly Most intézkedjék, hogy ro­konait és barátait Ameri­kába hozassa a népszerű amerikai zászlós hajókon. KOCSIS GYÖRGY UR­NÁK, ALLENTOWN, PA. — A napokban kaptam kézhez az ottani The Morning Call március 9-iki számát, mely­ben Ön angol nyelven meg­­szivlelésre méltó, igen szép és értékes cikkben mutat rá Kossuth Lajosra, a Magyar Szabadság lánglelkü aposto­lára. Egyben elismerésre méltó igyekezettel ismerteti Amerika nagyközönségével általánosságban a magyar­ságot s azokat a kulturfel­­adatokat, melyeket a marok­nyi magyarság Európa szivé­ben végzett. Igen helyesen igyekszik kimutatni. hogy “Magyarország nemcsak a villogó gatya, a gulyások és pusztaságok országa, hanem munkás és mindenképpen megbecsülésre méltó tagja az emberek társadalmának.” Az ön szép munkásságára való­ban szüksége van az ottani magyarságnak éppen úgy, mint általában mindnyá­junknak, azért kívánatos vol­na, hogy más nagy angol la­pokban is helyezze el cikkeit és ilyeténképpen az Ön be­csületes munkásságával igye­­kezziik helyrehozni azt, amit irók és rosszakaratú, vagy tudatlan pennaforgatók em­berieden, kultúrálatlan fil­mek külföldi piacokon való elhelyezésével elrontanak. — Magyar lapban, magyar kö­zönségnek azonban szükség­telen elmondanunk azt, hogy ki volt Kossuth, de ha angol nyelven és amerikai olvasott lapokban tesz közzé ilyen cikket, annak végtelen nagy a becse és munkásságát meg kell .köszönnünk mindnyá­junknak! A Verhovayak Lapjának angol szekciója hosszú hónapokon át hozott igen jó cikkeket Kossuth apánkról s igy cikkének közzétételét — sajnálatunk­ra — mellőznünk kell, mert ugyanazt Írja a cikk, mint amit mi már megirtunk a Verhovayak Lapja olvasói­nak s főként ifjú generá­ciónknak . . .. ÖZV. LENGYEL LAJOS­­NÉ, CLEVELAND, OHIO. — Már igen sokszor megüzen­tem, hogy ha a több mint negyvenezret számláló tag­társaink közül meghal vala­ki és Egyesületünk kifizeti a kedvezményezettnek járó biz tositási dijat, azzal csupán törvényparancsolta köteles­. MANHATTAN - MAR. 23 Olaszországból April 6 WASHINGTON * APR. 6! Olaszországból April 20 és azután kéthetenként. Részletekért forduljon ha­jójegy ügynökéhez, vagy U.S. LINES 527 Union Trust ßldg. Pittsburgh, Pa. MAGYAR KÖNYVTÁR A FINNISH RELIEF FUND-ÉRT A new yorki Hungarian Re. ference Library március 27-én, szerdán este fél kilenc órai kezdet­tel hangversenyt rendez a FINN­ISH RELIEF FUND javára. A finn-magyar testvériség gyakorlati értékének jelzésére szolgál ez a hangverseny, melynek teljes tiszta jövedelme a sok megpróbáltatáson keresztül ment kis nép szenvedé­seit van hivatva enyhíteni. A zenei rész előtt Karin Mi­chaelis neves dán iró és előadónő fog bevezető előadást tartani. A zenei műsor keretében Book Han­­sy soprán és Tury Ferenc basszis­ta, hangversenyénekesek és dr. Déri Otto csellista fog fellépni. A zon­­gorakiséretet ismét dr. Herz Otto fogja ellátni. Meg kell emlitenünk azt, hogy az est fővédnöke Procope J. Hjal­­mar washingtonni finn követ és a védnökök sorában helyet * foglal Major Sigurd J. Arensen. Baron Joost Dahlerup, Mr. Y. A Balo­­heimo, Mr. Vilhjalmur Thor, Mr. Otto Lindberg, Count Folke Ber­­nadotte és még számosán mások. A Magyar Könyvtár reméli azt. hogy a nemes célra való tekin­tettel még a rendesnél is nagyobb számban fognak megjelenni Ame. rikai magyarjai ezen a hanver­­senyen. A Magyar Könyvtár előadótermé­nek cime: 19 West 44th St., New York City; telefon: MUrray Hill 2-6171r A hangversenyek iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a pontos megjelenés. A Könyvtár barátai­nak, telefon kérésre, helyet tar­tunk fenn. ségét teljesiti a Verhovay s ezért saját lapunkban önma­gunknak szóló dicséret, kö­szönet közzététele szükség­telen, sőt egyenesen vissza­taszító is. Bármennyire át­­érzem szive fájdalmát és és bármennyire szépnek ta­lálom is “KÖSZÖNETNYIL­­VÁNITÁS”-át, de azt közzé nem tétethetem. Méltó helye van a szép “Köszönetnyilvá­­nitás”-nak a clevelandi napi, vagy heti lapban s igen ked­vesen cselekszik, ha az* ab­ban a két lapban közzé ú téteti.-*<ür -rtK**

Next

/
Thumbnails
Contents