Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-03-07 / 10. szám
12-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Március 7. 100°/° MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG f fHANGOS HETI HÍRADÓ A HAZELWOOD-I Grand Színházban SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN, MÁRCIUS 13 ÉS 14-ÉN A "MARIKA és ugyanazon a műsoron A "SZIVET SZÍVÉRT" A TAVASZI SZEZON KÉT LEGJOBB FILMJE A GRAND SZÍNHÁZ MŰSORÁN egyetlen magyar film sem hozott. Jávor Pál férfias, tempós, pompás alakítása talán még egyetlen más filmben sem érvényesült annyira, mint a Marikában, viszont a finom, törékeny szépségű, üdén fiatal Szepes Ida a film címszerepében olyan alakítással brillíroz, hogy arról sokáig fognak beszélni a filmbarátok. Perczel Zita magasra ivelő filmkarrierjének uj állomásához ért el a Marikában.------------: o:------------A DRÁGA “NAGYMAMA” VIDÉKI BEMUTATÁSA A “SZIVET SZÍVÉRT” filmet Zilahy Lajos, a világhírű magyar író “Urilány” cimü regényéből ültették át filmre és filmváltozatában megőrizte a SZIVET SZÍVÉRT az eredeti regény üde finomságát és pompás humorát Igazi magyar levegőt hoz a legújabb Danubia film, amelynek szereplői a magyar művészgárda legjobbjaiból rekrutálódik. SZÖRÉNYI ÉVA tiszta nőiessége, finom bája, elragadó szépsége sugározza be a nagy szerű és finom Ízléssel rendezett szórakoztató, nevettető filmujdonságot. A kalandhajhászó léha fiú szerepében a komikus PÁGER ANTAL megint uj diadalt arat és valósággal bravurus teljesítmény, amikor a film remek slágerdalát, Páger cigányzenés éjjeli zenéjét rajta kivül az összes szereplők éneklik. Mezey Mária a megjavult kokott alakját hozza elénk tehetségesen, nagyszerű humorral, mig Csortos Gyula az elegáns földbirtokost, Rózsahegyi Kálmán pedig a kertészt alakítja elsőrangúan. Vizváry Mariska bűbájos nagyasszony és mint mindig, most is nagyszerű a bájos Berky Lili és a komikus Gózon Gyula. Mály Gerő a csirkefogó, de fiatal urát szerető, bort • ellopni akaró szolga szerepében mintapéldánya a kitűnő komikusoknak. A “MARIKA” sikerének titka nyilvánvalóan az az együttes, amely diszére válik a századik magyar hangos filmnek. JÁVOR PÁL, SZEPES LIA, PERCZEL ZITA olyan sztáregyüttes, aminőt eddig VE'GRE MEGJÖN JÁVOR A VÄRVA VARI SliPOüi ZÄGOH ISTVÁN VÍGJÁTÉK A FILMEN.,. RendezterGERTLER V/CTOR JÁVOR PÁL SZEPES LIA PERCZEL ZITA BEÖTHY LIDIA JUMÄSZ JŐISEí-HOSSZt ZOLTÁN a főszerepekben Csiky Gergely örökszép meséjü, hangulatos, a régi békebeli Ma-A ÍSVÉi\ GAZEMBER” Crescent-i Magyar Házban — Vasárnap, Március 10-én d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Márs. 10-én este fél 8-kor Beaver Falls-i R.K. Templom Hallban Hétfőn, Márc. 11-én este 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban — Kedden, Március 12-én este 8-kor A Drága "NAGYMAMA” Coraopolis-i Magyar Házban — Pénteken, Március 15-én este 8-kor Johnstown-i R.K. Temp. Hallban Szomb., Márc. 16-án este fél 9-kor Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 17-én d. u. fél 3-kor Windberi R.K. Templom Hallban Vasárnap, Március 17-én este 6-kor gyarország kellemes és nyugalmas derűjével bevont vígjátékénak kissé modernizált filmje lesz a a legközelebbi műsoron. Színdarabról filmmesét Írni nem olyan könnyű, de a scenárió Írója mesteri módon oldotta meg% feladatát és a filmben is kihozta Csiky darabjának minden szépségét, kedvességét; nem rontott a témán a modernizálás' sem, sőt ellenkezőleg, mert a 80-as esztendők regényessége ma, a rádió, repülőgép és lüktetőén gyors Iramú élet keretében kissé elavultan hatott volna. Cs. Aczél Ilona kitűnő alakítást nyújt a szerepében, az aranyszivü nagymamát rajta kívül csak Prielle Cornélia játszotta oly nagy hatással, mint ahogy most Cs. Aczél Hona szól az unokáihoz a filmen. Öreg, tragikus életét csak az unokák aranyos mosolya és vidámsága teszi elviselhetővé és aki a maga. bölcs nyugalmával minden akadályt el tud tüntetni a fiatalok boldogságának utjából. Rózsahegyi Kálmán az “öreg ember nem vén ember’’ alakításában ismét remekel. A két fiatal párnak tavaszi szerelmét nagyszerű humorral és melodramatikus kísérettel festi alá Tődorka Szilárd nevelő urnák és Szerafin kisaszszonynak késői, őszi Szerelmi nekilendülése. . Szöi’ényi Éva, Perényi László, Toronyi, Dajbukát Ilona és a többiek tehetségasen illeszkednek el az együttesben. 34 MAGYAROK CSILLAGA — Okos! — gondolta Győr. — Nem kell mingyárt, mindenkinek tudni. Maga is nagy kerülővel, ide-oda ámolyogva tért arra, de azt a bokrot, ahol a leány szoknyája utoljára villant meg, nem tévesztette szem elől. Ott is találta, egy kis túráson ülve. Már elég sötétes volt, a hold még nem jött fel, csak derengett áz ég szélén. De igy is látta, milyen sápadt a kicsi s hogy tágulnak reá a szemei, félelemmel. . — Ne félj! — köszöntött reá. — Hogy is hivnak? — Bogárkának, uram! — suttogta az felállva. S reszketett. — Ülj vissza, Bogárka! Úgy ... Szép neved van ... De te még szebb vagy, tudod? Bogárka nem válaszolt. Lesütötte a szemét, összegubbaszkodott. Várt. — Dőli, — úgy hijják, ugye? — nem jö vissza két nap alatt se... — kezdte Győr. Jól számított. Megremegett a leány s felvetette rá döbbent tekintetét. — Megszökött a szeretőd, Bogárka ... — Nem! ... — De. Hagyd. Tudom ... Katona akar lenni... — Ki volt az a gonosz? — sirt fel Bogárka. — Ne törődj vele. Senki. Kitaláltam. Ha tudtam volna tegnap: másé vagy, nem bántottalak volna... Haragszol? ... — Uram... — hebegte Bogárka ámultán. — Megbántam én azt. Ha ez nem esik, nem kellett volna elszöknie a szeretődnek ... — Nem ... Én nem ... Bapó azt mondta ... Olyanformát ... Nem értem! — Nagyapád félti a bőrét. Van oka. Hazudott, eltitkolta a szökött cselédet. De engem rosszul ismer... — Ugye nem?... Most már látom: te jó vagy. MAGYAROK CSILLAGA 35 — Nem lesz baja, — bólintott Győr. — Úgy veszem, hogy feladta. — S Dölit... nem kergeted? — Szivére szorított kezekkel hajolt előre, a szeme reménykedve ragyogott. — Én nem, Bogárka. Nem én. De az Ur tudja már s lehet, hogy ezóta ... — Ó, Istenem! — zokogott fel. — Ki árulhatta bé-... Nem segíthetsz? — Sajnállak. Mert neked tán nem számit, de én megkívántalak tegnap ... Ne. Ne félj. Ne húzódj el... Ha te nem szerethetsz engem, ujjal se nyúlok hozzád többet... De a szeretődön csak az Isten segíthet... Imádkozz érte, Bogárka... Te, meg nagyapád azonban nyugton lehettek... Ennyit akartam mondani s most megyek... Várj még egy kicsit itt... ne lássák, hogy velem... . Bogárka rettenten viaskodott magával. Szégyelte iszonyúan, hogy mit hitt erről az áldott úriemberről. — ő meg akar ölni téged ... mert nem tudta ... nem ismert... Győr vidáman felkacagott: — Nem félek, Bogárka. — De én ... valahogy... én megizenem neki... én nem tudom, de az nem lehet... — Jól van. Kedves vagy, Bogárka.. Én barátod maradok. Rám számíthatsz, érted? Természetes mozdulattal kinyújtotta kezét, búcsúzéra . Azt a kezét. Bogárka rezzenve meredt reá kemény, hosszú ujjaira. Egy vér lett az arca. Aztán tétován elindult az ő keze is. Azok az acélujjak ráfonódtak. Forrón, mint tüzes bilincs. A szivén csapott át a lángja. S Győr kilépett a sűrűből. Szikrázott a szeme diadalmasan. Bogárka mélyen elgondolkozva nézett utána.
