Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-03-07 / 10. szám

1940 Március 7. • x oooooooooooooooooooooooo OOOOOOO írja: Kemény György OOOOOOO ÜLŐSZTRÁJKOK ÉS IPARI KÉMEK Gyakorlott halászember tudja azt, hogy néhanapján a halak is megváltoznak legalább annyiban, hogy kü­lönféle időkben más és más csalétekre harapnak. Egy­szer talán gilisztára, máskor apró halra, azután valami­féle rovarra, vagy mestersé­ges csalétekre. Néhanapján pedig egyáltalán semmire se harapnak. Egyszerűen be­sztrájkolnak és a halászem­ber bátran kimondhatja ma­ga is az ülősztrájkot. Amikor igy a halak sztráj­kolnak, elgondolkozom, ar­ról, hogy milyen különös az ember, akinek mégis csak lenne esze a gondolkodásra, de vajmi ritkán használja azt tisztes gondolkodásra, hanem inkább kiravaszkodja, hogy miként kerítse horogra, miként csapja be embertár­sát és miként szerezzen il­letéktelen hasznot a más megkárosításával. A halaknak is van vala­melyes ravaszságuk, vagyis inkább ős-ösztönös elővigyá­­zatuk, de már annyira nem mennek, hogy megcsufitsák önmagukban a halakat, mig az ember egyáltalán nem törődik azzal, hogy lealacso­nyítja önmagában az Em­bert. Mindig és minden sza­bad bizonyos embereknél, ha haszon van benne. Minél több, annál jobb. A munka és tőke között lefolyt “negyvenéves hábo­rúdban a sztrájktörők ve­zérei nem törődtek azzal, hogy mennyi szenvedést, bá­natot és veszteséget okoznak napi kenyérért küzdő ember­társaiknak. Sőt egyenesen arra utaztak, hogy minél több emberi szenvedést okoz­zanak, mert igy annál na­gyobb volt a hasznuk. Néhanapján kémeik szí­tották a sztrájkot, vagy a sztrájk kitörése esetén ké­meikkel mérgesitették el, hosszabbították meg az ipari háborúkat, mert minél vé­resebbek és minél tartósab­­bak voltak a sztrájkok, an­nál nagyobb volt az ő ara­tásuk. Már a régebbi időkben is divatos volt az ipari kémek alkalmazása elsősorban olyan célzattal, hogy besurranja­nak a munkások szervezetei­be, ott éveken át adják a hangos “bajtársakat” és ami­kor igazán kenyértörésre ke­rült a dolog, akkor ők vág­ták el a jobb megélhetésért küzdők nyakát. A gép-korszak beálltával és az ipari életben behozott szociális intézkedések követ­keztében megváltozott a helyzet a tőke és a munka között, de csakis a harcmo­dort illetőleg, mert az ipari küzdelem alapokai ugyan­azok maradtak: a tőke maga szeretne minden hasznot, a munkás pedig valami részt vár a munkája révén szer­zett hasznokból. A homokba­­dugott fejű tőke természe­tesen nem hajlandó halad­ni a megváltozott viszonyok­kal és mindenféle eszközt felhasznál a munka jogos óhajtásának legalább ideig­lenes megakadályozására. A mindjobban érvényesülő géperő lassankint kiszorítja a régebben kívánatos emberi erőt. A gépet megvásárló és munkáltató tőke nem veszt, hanem inkább nyer a szép munkája révén, egyedüli vesztes csakis a munkás, akinek munkaerejére nincs többé szükség, akit minden szó és évtizedes munkájáért való ellenszolgáltatás nél­kül egyszerűen kitesznek az utcára és vagy az állam, vagy a köz jótékonyság ke­gyelmére bízzák. A Haladást megállítani nem lehet, a gépek tökéle­tesedése minden esetre csak kívánatos, de már egyszerű­en bűnbe menő könnyelmű­ség, oktalan embertelenség az, hogy az ember jóvoltá­ért és az emberi élet meg­könnyebbítéséért feltalált és tökéletesített Gép: egyszerű­en megegye az Embert. És ha az embernek volt és van annyi esze, hogy feltalálja és tökéletesítse a gépet, ak­kor annyi eszének is lennie kellene, hogy önmagáról is gondoskodjék. A tökéletesített gépek ré­vén még nagyobb hasznot élvező tőkének nem volt annyi józan esze, vagy em­bersége, hogy a megnagyob­bodott haszonból csak vala­mennyire is részesítse a munkást, mert»ha ezt meg­tette volna, akkor nem lé­zengne itt tízmillió ember munka nélkül, akkor nem lennének ülősztrájkok és ak­kor nem kellene évente bil­liókat költeni a mindent lealázó és az egész országot meggyalázó ipari kémrend­szerre. Amikor a nagy embermé­száriás végeztével a “győzte­sek” megcsinálták az újabb háború csiráit tápláló békét, a tönkrement Európa ké­ny értélén népei menedékhe­lyet kerestek a vüágon kü­lönösen is azért, mert a né­pek sokat hangoztatott, ön­rendelkezési jogának egysze­rű felrúgásával: adom-ve­­szem baromként kergették a különféle népeket nekik idegen, sőt ellenséges népek karámjaiba. Az általános kenyértelen­­ség és az embertelen, buta béke ostorcsapásai szétriasz­tották a különféle népek százezreit, sőt millióit a föld­kerekség minden részébe. A legkívánatosabb menedék­hely a hatalmas Amerika lett volna, amely megalapí­tóinak emberséges szándéka szerint a vallási türelmetlen­ség, a politikai gazság és a társadalmi előítéletek mene­kültjeinek nagy kikötőjévé épült, de a kikötő kapuit emberfölösleg címén hama­rosan bezáratták elsősorban azok, akik a háborús hasz­nok révén gépesítették ipar­vállalataikat és akikre nézve akkor már igazán másod­rendű kérdéssé lett a régeb­ben kívánatos ember-erő. A világháborút nyomon követő gazdasági összerop­­panás a munkások mülióit hagyta kenyér nélkül és amikor a géperőre berende­zett iparvállalatok munká­hoz láttak az üzlet fellendü­lésével: többé nem is volt már szükség az utcára ki­tett emberekre, különösen is nem azokra, akik évtizedes, nehéz munkában izmaikat és idegeiket elnyütték gyá­rakban és bányákban. Akik a szólásmondás szerint “meg ették kenyerük javát”, azok­nak nem jutott több kenyér a munkapiacokon. A gép-erőre berendezke­dett iparvállalatok a nemzet virágát, az ifjúságot állítot­ták munkába tökéletesített gépeik mellé és a fiuk elvet­ték a kenyeret az apáktól. Sőt még ez se volt elég a magát biztosítani kívánó tőkének. Az igy szolgálatába sorozott ifjú hadsereget min­denáron karmaiba akarta tartani, nehogy modernebb formában ismétlődjék meg a tőke és munka “negyven­éves háborúja.” A háborút követő nagy, gazdasági letörés után való berendezkedés következtében megváltozott sok minden, de különösen is megváltozott az ipari háborúk harcmodo­ra, mert a gépkorszak mind­jobban függetlenítette a tő­két a munkaerőtől és a tőke birtokában levő gépekre há­rította a munka nagyobb réázének elvégzését. Ezért azután a gépeket etető és gondozó munkásnak azon kellett lennie, hogy követe­Verhovayak Lapja lések esetén ne a régebben szokásos kivonulással, de éppen a bentmaradással, a gépek megállításával és őr­zésével kezdje meg a sztráj­kot. És igy váltotta fel az utóbbvaló idők ülő-sztrájk ja a régebben szokásos ki­vonulásokat. A sztrájktörők fizetett sás­kahadai feleslegesekké vál­tak az újabb sztrájkok letö­résére, mert az ipartelepeket őrző és bentülő sztrájkolok miatt be se mehettek a gyár telepekre, azután pedig a gépesített telepeken nem a nyers munkaerőre volt töb­bé szükség, hanem a gépek kezeléséhez értő gyakorlatra, így azután a tőke is taktikát változtatott és felépített olyan kémrendszert, amely­hez hasonló nem volt és nincs az egész földkereksé­gén. A “szabad és bátor em­berek hazája” átváltozott a kémkedés országává. A tőke védekezésére kiépí­tett kémrendszer elsődleges láncszemei az úgynevezett “Company Unio”-k voltak, amelyek csaknem mindig az iparvállalatok teljes be­folyása és felügyelete alatt állanak. Ezek mellé jöttek az iparvállalatok saját külön kémei és titkos rendőrei, azonkívül pedig az országon végesvégig felburjánzott de­­tektiv-ügynökségek, amiknek száma ezrekre rúg. Ezek a titkos szervek, ezek a kém­rendszerek nemcsak a mun­kást figyelik, nemcsak a munkásszervezeteket tartják állandóan szemmel, hanem egymást is ellenőrzik úgy­­annyira, hogy ma már csak­nem mindenki ellenőriz va­lakit és a “bátor, szabad em­berek hazájában” valóra vált az a régi mondás, amely szarint “mindenki gyanús, aki él.” KIÜRÍTESZ IheumatisnT To relieve torturing pain ot Rheumatism Neuritis, Neuralgia, or Lumbago in a fev minutes, get NURITO, the splendid formula used by thousands. Dependable—no opiates Does the work quickly. Must relieve crue oain, to your satisfaction, in few minutes c your money back. Don’t suffer. Ask you 'ruggist today for NURITO on this guarantee 5-ik Oldal HATALMAS TEREM ÁLL AZ IFJÚSÁG RENDELKEZÉSÉRE DÍJTALANUL A New York és környéki má­sodgenerációs, általában az Ameri­kában született magyar szárma­zású ifjúságnak régóta nem kis gondot okoz a gazdasági válság. Számos magyarlakta kerületben lényegesen csökkenteni voltak kénytelenek a társadalmi megmoz­dulásokat, éppen azért, mert rend­szeres gyűlések, előadások, film­­bemutatók tartásához szükséges te­rembérlet előteremtése is anyagi nehézségekbe ütközött. Több kérelem érkezett a new yorki Hungarian Reference Lib­­raryhoz, hogy hatalmas, 70x30 láb nagyságú nagytermét díjmentesen adja kölcsön az ifjúsági egyletek kulturális célú összejöveteleire. A Hungarian Reference Library vezetősége méltányolva a másod­generációs ifjúság kérelmét, úgy döntött, hogy amikor a nagyte­rem elfoglalva nincsen, szívesen adja azt kölcsön ingyenesen az ifjúságnak. Természetesen az Információs Könyvtár jellege már eleve kizárja, hogy politikai gyűléseket rendez­zenek helységeiben. Viszont elő­adások, hangversenyek, tudomá­nyos és szórakoztató filmbemuta­tók, kiállítások stb. céljaira ki­válóan alkalmas a díjtalanul ren­delkezésre álló nagyterem. Kétségtelenül számos ifjúsági alakulat igénybe fogja venni ezt a ritka alkalmat, hiszen a Hun­garian Reference Library, Manhat­tan szivében levő helységei (19 West 44th Street, közvetlenül a Fifth Avenue mellett) nemcsak az úgynevezett Metropolitan Area, ha­nem a környező magyarlakta vá rosok ijusága részére is könnyen elérhető gyülekezőhely. A Hungarian Reference Library igazgatósága telefonon (Murray Hill 2-6171) is elérhető bármely reggel 9-töl délután 5-ig. ^ritchinfBs For quick relief from itching of eczema, pimples, athlete’s foot, scabies, rashes and other ex­­.emally caused skin troubles, use world-famous, :ooling, antiseptic, liquid D.D. D. Prescription. Greaseless, stainless. Soothes irritation and quickly stops intense itching. 35c trial bottle proves it, or your money back. Ask your ’ruggist today for D. D. D. PRESCRIPTION. STANDARD OFFICE SUPPLY CO. -------- Szives kiszolgálás -------­Atlantic 6717 Renshaw Bldg Pittsburgh, Pa. Irodaszerek — Nyomtatványok Fa és acél iroda bútorok Iratszekrények és polcok Minden tekintetben meg lesz elégedve! KÁLLAY TESTVÉREK 1940-IK ÉVRE SZÓLÓ KERTÉSZETI NAGY KÉPES ÁRJEGYZÉKE SZÉTKÜL­— Ingyen küldjük meg bárkinek! — A Kállay-féle csiraképes konyhakerté szeti és a gazdasági, vető, fii és takarmány­magvaknak sem jóságban, sem tápláló erő ben nincsen párjuk. A Kállay-féle Díszcserjék, Disz és ár­nyékfák, Gyümölcsfák, Szőlő-félék, Magas törzsű és folytonviritó Bokor-rózsák, a leg­nemesebb és a legegészségesebb példányok amelyek a legolcsóbb áron, a legjobb kivi­telben és a legnagyobb választékban kap­hatók. írjon ön is egy ingyenes példányért az alábbi címre: THE KALLAY BROS. CO. B. O. Box 4. PAINESVILLE, OHIO DÉSÉT MEGKEZDTÜK

Next

/
Thumbnails
Contents