Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-02-29 / 9. szám
1940 Február 29. 15-ik Oldal Verhovayak Lapja SOUTH BEND, IND. 132-ik fiók Évi gyűlésünk határozata folytán értesítjük tagtársainkat, miszerint a 132-ik fiók tisztikara megállapította a fiók részére szóló HIVATALOS órákat az egylet iroda helyiségében, következőleg: A 132-ik fiók gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján délután 2 órakor, 1024 W. Indiana Ave. levő saját Otthonában. Hivatalos órák az Egylet helyiségében: Minden hétfőn este 6—9, szerdán este 6—8, pénteken este 6—9 és minden szombaton délután 2-től 7 óráig, ahol a tagság mindenféle ügyeit elintézik. Minden havidijat a hónapnak húszadikáig be kell fizetni. Húszadika után fizetett havidnak csak a következe hónapra könyveltetnek el. És az abból eredő hibákért avagy károkért a fiók felelősséget nem vállal, ha a tagnak havidij hátralékából kára származik. Éppen ezért tisztelettel ktri a fiók vezetősége a tagt'vsakat, hogy a havidijaikat a titkár lakásán ne fizessék ezután, mivel azt a titkár az évi gyűlés határozata értelmében el nem fog elhatja. Olyan havidijak befizetéséért sem vállal felelősséget a fiók, ámelyet nem a fiók arra megválasztott titkár-pénztárosához fizetnek be, mert abból több kellemetlenségek származtak a múltban és azt a jövőben nem kívánjuk folytatni. Tisztelt tagtársak! Egy kis jóakarat kell és minden ügymenetünk a legszebb test vériség jegyében fog haladni. Kérjük tehát tagtársainkat a fentiek betartására és vagyunk tagtársi szeretettel Hesler Gyula, elnök, Nyers István, titkár.--------------O-------------CALIFORNIA, PA. 442-ik fiók ÉRTESÍTI a fiók össztagságát, hogy a legközelebbi rendes havi gyűlését március 10-én, délután 2 órai kezdettel tartja meg a “Young Men’s Club Hall”ban. Igen fontos ügyek lesznek letárgyalva, miért is kívánatos volna, hogy mindenki megjelenjék ezen a gyűlésen. Tagtársi tisztelettel Medve D. András, elnök. Zuró István, titkár. DETROIT, MICH. 443-ik fiók A TAGSZERZÉSRE vonatkozólag lapunkban felhivá-st tettem közzé, melyet most megismétlek. Kérve kérem tagtársaimat, hogy hozzon be mindenki csak egyetlen egy tagot s akkor máris eleget tett Egyletével szemben elvárható kötelességének. A biztosítás ma olyan nélkülözhetetlen, mint a mindennapi kenyér. Ezen kívül kérem tagtársaimat: vegyék ki a részüket a nagy Verhovay versenyből is. Érdeklődők forduljanak hozzám bizalommal, vagy Gyulay Sándor úrhoz, a kerületi szervezőhöz. Mi minden felvilágosítást megadunk. Tagtársi tisztelettel Szabó József, titkár.--------------O-------------HARRISBURGH, PA. 336-ik fiók FELHÍVJA az össztagság figyelmét a fiók labdázó csapatára, melynek javára KORCSOLYA DÉLUTÁNOKAT fog tartani délután 2 órai kezdettel a Hagy’s-féle nagy korcsolyázó teremben. Ezek a korcsolyadélutánok: február 25-én, március 10- én és 24-én lesznek megtartva. A jegyek ára 25c. Bővebb felvilágosításért forduljanak az érdeklődők az uj Verhovay Otthon vezetőségéhez. 510 S. Camaren Street. Tagtársi tisztelettel: A RENDEZŐSÉG.-----------o----------CHICAGO, ILL 37-ik fiók 1940 május 26-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel nagy ünnepségek között amerikai zászló avatási ünnepélyt rendez a 817 E. 92d Streeten levő Burnside Magyar Házban. A zenét a hires Sepessy’s union orchestra fogja adni. Belépti jegy személyenként 35 cent, a banket jegy 45c. A Rendezőség kéri a Chicago és környéki egyleteket és az összes környékbeli Verhovay fiókokat, hogy ezen a napon ha lehetséges, ne tartsanak mulatságot. Az ünnepély szép programmal lesz összekötve, amelyre már most felkérjük és szeretettel meghívjuk az összes Chicago és vidéki egyházak és egyletek és az összes környékbeli Verhovay fiókok tisztikarát és össztagságát. A Rendezőség. ÉRDEKES ELŐADÁS Február 22-én, csütörtökön este a pittsburhi Webster Hallban nagy érdekességü előadást tartott Countess Listowel, angol lord neje. A magyai' származású angol grófné — leánykori nevén Márffy Mantuano Judith — A Foreign Policy Association vendégeként jelent meg a közönség; előtt s előadásában a most folyó háború kihatásait a balkán államokra ismertette. Az előadás során, majd az azt követő “open forum” közben alkalmat talált többször arra is, hogy igazán szimpatikusán emlékezzék meg Magyarország szerepéről. A nagyérdekességü estnek számos magyar résztvevője is volt, akik jól eső érzéssel látták és hallották, hogy a szépszámú amerikai közönség előtt helyes megvilágítást kapott szülőhazánk jelenlegi nehéz helyzete s bizonyos tekintetben történelmi múltja. Az előadás után szívesen elbeszélgetett a megjelent magyarokkal Countess Listowel s igaz örömének adott kifejezést, hogy honfitársaival találkozhatott. 32 MAGYAROK CSILLAGA szemmel, — maradj a ház körül. Beszélünk erről a dologról ma... Csak ketten ... Boncshoz lépett: — Nó, gazda, a leányunokád kedvéért, két napot... De a katonák itt maradnak... Meg ne bomolj vén létedre, hogy ellépj te is ... Azért... Osztán *ma később indulok vissza... s te gondolkodj! ... Megfordult, hetyke léptekkel ment le a dereglyéhez. Bones lehorgadt fejjel meredt utána: • — Gondolkodjak! ... — mormogta magában. — Mi a fenét? ... Megmondta tisztán, mi kell neki... S nincs is egyéb! ... Ment a háznak, ott látta Bogárkát, kikerekedett szemekkel, gyötrődve bámulni a tiszt után. — Bé! — dörrent reá. Utána robbant, bevágta az ajtót, megmarkolta a haját s térdre nyomta: — Mit tettél, vizibornyu? ... Vele, velem s magaddal? ... Mit? — Üssön agyon, üssön ked! -— zokogott Bogárka. Jobb is úgy! ... De kiadta már a mérgét bapó. Elengedte s otthagyta a földreomolva. Maga a padkára zökkent, kezeibe temette fejét, úgy dörmögte: — Katonákkal őriztet... S aztán tömlöc, vagy karó! ... Ezt megcsináltátok, taknyos! — Nem hagyom... Nem hagyom! — fuldokolt Bogárka, könnyeit nyeldesve. Inkább engem öljön meg! Bones parázsló szemmel nézett föl. Ez az, gondolta. Csak máskép. — Nem akar megölni téged, ne félj... Mást akar. S te tán megmenthetsz engem s Dölit is... Egyedül csakis te ... — Én? — rebegte Bogárka. — Értem, — dideregte aztán. — Gondolja, bapó? — Van szemem. Csakis érted csinálja... Talán, ha te jó lennél hozzája... MAGYAROK CSILLAGA 29 — S mi a nyavalyát mondjak, he? — Hogy ... maga küldte... hogy visszajő ... hogy , tudom is én. Csak egy hétig huzza valahogy, lelkem bapókám... amig odaér, ahová akar... Osztán mondhatja, hogy né, nem jött vissza, megszökött... s maga nem tehet róla ... — Ezt hát kitaláltad! — dohogott az öreg. — De elhiszi-é? .... Az én fejem, az semmi, ugye? ... Bogárka a nyakába borult, magához húzta a bozontos öreg koponyát, könnyeivel öntözte, csókolgatta, cirógatta durva üstökét s szócskák szakadoztak ki a szivéből: — Bapó ... bapókám ... mentse meg ... — Jó-jó, — dörmögte az öreg ellágyulva s közben nyersen rázta le magáról Bogárkát. — De felképelem én azt a te veszett bolondodat, ha elémkerül valaha! Alkonyaikor megint ott volt Győr, a katonáival. Bones ezúttal teljesen készen várta már a szatyorba rakott hallal. Sajnos, keveset fogtak ma, nem volt szerencséjük. Hiányzott Dőli, erősen. Bogárka, akármennyire kerülni akarta is Győrt, mégis mint a fecske, ott csapongott a közelben. Odabüvölte a Döliért való rettegés. Amint várni lehetett, Győr káromkodott éktelenül. — Ezt a semmiséget vigyem át? — dörrent Boncsra. — Az udvarbiró már a tegnapit is kévéséi te. Azt üzenteha dögöltök s nem dolgoztok, az Urnák fog szólni. — Rogyásig dolgoznak az enyimek, uram, — dörmögte Beő szelíden. — Hány embered van? — csapott le rá Győr hirtelen. Boncsot, mintha mellbevágták volna, megdobbant. Félve s gyanakodva pislantott szemöldöke seprője alól a tisztre... Mi a fene ez? ... Csak nem?... — H... tizenkettő, uram — nyögte ki. — Hívd ide őket! — parancsolta Győr, kőarccal. Hallotta, ahogy Bogárka, melléből halk sikoly reb-
