Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-02-29 / 9. szám

T " •; W-W-'-n’-, r~~-r‘ - .-ír........—, *rr!*T- •- ---------------r-r-----^—7"^—­;.a i.-----------------------------—rr,—-—— 4-ik Oldal Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave Detroit, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOSEPH DARAGO, Főszerkesztő Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN. Szerkesztők Editor’s Office — Szerkesztőség: 345 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 315 FOURTH AVE.. PITTSBURGH. PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTO ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE.. PITTSBURGH. PA. KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit Michigan, under the Act of March 3. 1879. 1INNEN IS... f INNAN IS... AZ IPARI BÉKE létrehozatala és állandósítása egyike országunk legsúlyosabb problémáinak. Sokan próbál­ták már feltörni a diót, de mindenkor nagyon keménynek bizonyult. A múlt héten a munkástörvény megalkotója, Robert Wagner, new yorki szenátor uj törvényjavaslatot terjesztett a szövetségi szenátus elé, mely végre hivatva volna a problémát némiképen megoldani. Elgondolása egé­szen helyes. A szenátor ugyanis azt javasolja, hogy az elnök nevezzen ki háromtagú békéltető tanácsot, amelynek “United States Mediation Board” legyen a neve. Ez a tanács, mint az “Országos Munkaviszony Rendező Tanács” fontos ügyosztálya, nagy hiányt töltene be; a meglevő Munkatanácsnak ugyanis nincs felhatalmazása arra, hogy az alkalmazottak és a vállalat vitás ügyeiben békéltetni próbáljon. Meg kell elégednie tehát azzal, hogy a munkás­ság unió utján való szerződési jogát biztositja. A legtöbb sztrájk az elmúlt esztendőkben az uniók el nem ismerése miatt támadt, de fellángolt az nem egyszer az unió elis­merése után is. Ilyen eseteknek akarja Wagner szenátor elejét venni, anélkül, hogy csorbítaná a munkásságnak jussát a sztrájkhoz. A javaslat szerint ez a Board szintén a Munkaügyi Minisztérium szerve lenne. “A Tanács feladata az volna, hogy meggyőzze a vi­tázó feleket arról, hogy a vitás kérdéseket békés utón is el lehet intézni. Amit elérne, az a két fél önként való beleegyezésével történnék”, — mondja Wagner szenátor. — “Lényeges lépés lenne törvényjavaslatom abban az irányban, hogy az amerikai rendszer keretében elérhető legnagyobb ipari béke megteremtésére kifejlesszük a szö­vetségi gépezetet.” Wagner szenátor szerint az Országos Munkaviszony Rendező Tanács munkája folytán 15 millióval kevesebb munkanap veszett el sztrájkok következtében 1938-ban és 1939-ben, mint az ezeket megelőző két évben. * * * AZ ELMÚLT VASÁRNAP a “Rex" olasz uszópalotán Nápolyba érke­zett SUMMER WELLES, államtitkár és Roosevelt elnök rend­kívüli követe: MYRON C. TAYLOR, akik személyesen vitték át az elnök üzenetét s azonnal elkezdték a béke érdekében tanácskozásukat Mussolinivel és Galeazo Ciano gróf olasz külügyminiszterrel. Másnap felkereste Mr. Taylor XII. Pius pápát is, hogy a Szent Atyával meg­vitassa a béke kérdését . . . Hogy a kilátások kietlenek, azon nem csodálkozhatunk, hiszen a hómezökön egymással farkasszemet néző nagyhatalmak reprezentánsai megátalkodottan már nem egyszer le­szögezték azt, hogy “az igazi háború még el sem kezdődött s ha nincs háború, minek a béke?’’ Mr. Welles ennek dacára mégis bizakodó re­ménységgel keresi fel majd Európa négy fővárosát (Moszkvának, Szovjetoroszország fővárosának a meglátogatása nincsen a program­jában) és mindent el fog követni, hogy misszióját siker koronázhassa. Mr. Welles köztársasági elnökünk iskolatársa volt s mindenfelé mint kiváló diplomatát emlegetik. Igazi “story-book diplomat” ő, aki sok diplomáciai kérdésben megoldotta már a gordiusi csomót Tokyoban, Buenos Airesben és Cubában. Pán-amerikai álmát valóra válthatta már s az alig 47 éves diplomata kiküldetésének simább végrehajtását elc­­mozditja az is, hogy az angol nyelven kívül teljesen folyékonyan be­széli az olasz, francia és német nyelvet is (amerikai napilapok írják, hogy hét nyelven beszél kifogástalanul) és így Mussolinival, Daladier­­val és Hitlerrel saját anyanyelvükön fog tárgyalni. Verhovayalc Lapja______________ Úgy Mr. Welles, mint Mr. Taylor kiküldetéséről jóindulattal ir az európai sajtó, kivéve a Szovjet sajtóorgánumát, a “Pravda”-t, mely a kapitalisták kopóinak nevezi őket, “akik csak csúfos kudarccal térhetnek majd hamarosan vissza Amerikába s kiküldetésükkel elő­mozdítják a kommunizmus diadalát az egész világon, mely egymaga is meg fogja védeni saját erejével és tekintélyének nagy súlyával a civilizációt az amerikai “war-profiteer”-ektől, a háború hiénáitól!” 4= * * AZ EURÓPAI HÁBORÚ katonai frontjain és a front­mögötti, polgári élet arcvonalain még mindég néma csapatszemlét tart az a hatalmas hadvezér, mely a tör­ténelem során már nem egyszer avatkozott be eredmé­nyesen a hadviselésbe és sokszor el is döntötte a háborús vállalkozások sorsát. Ez a néma hadvezér A TÉL. Londonból, Párisból és Berlinből minden vasárnap este részletes jelentést kapunk a,rádión s ezen hirekből tisztán megállapítható, hogy Londonban nagy a szén­­hiány, a francia lapok tele vannak a szénmizériák miatt zsörtölődő franciákat vigasztaló cikkekkel, Berlinben pedig ,a hét legtöbb napján megszüntették a bérházakban a központi fűtést, a melegviz-szolgáltatást s újabban kor­látozzák a gáz és petróleumfütést is. Külön fejezetet le­hetne írni Finnországról, hol a hideg egyszerűen elkép­zelhetetlen, fűtésről pedig alig esik szó. Egybenhangzóan meg is állapítja úgy a sajtó, mint a rádió, hogy a dértől és fagytól vörösorru, zsörtölődő, didergő Európa az első háborús telet meglehetős nehezen és panaszosan viselte el. * * * A FINN HÓMEZŐKÖN az elmúlt héten is változatlan erővel dúlt a harc s a finnek több és súlyos veszteségük dacára is rettent­hetetlen bátorsággal és szívóssággal verik vissza az egyre kegyetle­nebb erővel tomboló erős orosz támadásokat minden arvonalszakaszon. A finnek csodás sikereit a katonai szakértők világszerte tárgyal­ják és MANNERHEIM FINN TÁBORNAGYOT úgy jellemzik, mint napjaink egyik legnagyobb hadvezérét. “Mannerheim igazi nagy és vérbeli katona, aki Turenne és Napoleon művészetében messze ki­magaslik az átlag hadvezérek közül. A külföldi szakértők megállapítása szerint a finn tábornagy nagyon jól bevált stratégiájának alapgondolata a GAZDÁLKODÁS AZ ERŐKKEL. Ezt fejti ki a New York Times a hozzánk érkezett leg­újabb számában. A kareliai földszorost, Finnország délkeleti bejáratát a tábor­nagyról elnevezett vonal zárja el. Itt az ellenség aránylag kis erőkkel Feltartóztatható. A Lagoda-tótól északra fekvő erdős vidéken, ahol most a nagy harcok folynak, a természeti akadályok mellett mestersé­ges akadályok is vannak, mint kiépitett védelmi vonalak, aknák, stb. Innen északra egy, a maga nemében páratlan természeti akadály: jég­korszakbeli kőtörmeléksánc védi az országot vagy 900 kilométer hosz­­szuságban. Ez a rész nagyon csekély erőkkel tartható. Mannerheim stratégiájának alapgondolata — a New York Times szerint — a kitűnő, mozgékony védelmi rendszer, mely az ország sa­játságos földrajzi viszonyaihoz teljesen alkalmazkodik. A katonai szakértők véleménye mellett mi azonban mégis azt hisszük, hogy eddig a legkitűnőbb fegyvertársa volt a finneknek a TÉL, mely mint láttuk, nemcsak néma, hanem nagyon is zajos és fé­lelmetes hadvezér is lehet. A földrajzi könyveink pedig azt írják, hogy Finnországban a téli félelmetes hófergetegek és ki-kiujuló fagyhullámok rendszerint eltartanak április végéig is. Az pedig még kissé messze van s a finnek azt remélik, hogy addig egyrészről jelentékeny külföldi segítséget kap­nak, másrészt pedig az orosz offenziva ereje megtörik, mert az után­pótlás szállítása súlyos akadályokba ütközik . . . Pedig az oroszok csak a Viborg ((Viipuri) e’leni támadásuk alkalmával az elmúlt 25 nap alatt az ideérkezett legfrissebb jelentések szerint csak HALOT­TAKBAN 86 EZER EMBERT VESZÍTETTEK. * * 4= MINDEN ÁLDOTT ESZTENDŐBEN valahányszor bekö­szönt a március, Kossuth Lajosra, a magyar szabad­ság lánglelkü apostolára gondolunk. Százhárom eszten­dővel ezelőtt: 1837 március elsején, éjszaka fogták el őt a gyászosemlékü osztrák kamarilla emberei újságcikkei miatt. Elzárták és a hétszemélyes tábla négy esztendei fogságra ítélte a magyar függetlenség nagy harcosát. így lett a legcsunyább politikai üldözés egyik fejezetének dá­tuma a mai nap: MÁRCIUS ELSEJE. Kossuthot a fogság nemhogy megtörte volna, hanem éppen ellenkezőleg: az elkövetkezendő 1848-as nagy küz­delmek vezérférfia a külvilágtól való elzártság ez eszten­deiben tanult, tanult és készült a küldetése hibátlanul való ellátására. Az erőszak, a terror nem győzedelmeskedhetett rajta. Metternichék ezután hizelkedéssel, megkörnyékezés­sel akarták a maga kijelölte úttól eltántorítani. De aki eljegyezte magát hazája függetlenségének, az emberies­ségért, a szabadságért, a jogokért való küzdelmek gon­dolatával, az csak nevetett a hatalom embereinek erő­szakán, komisz terrorján és komisz fifikáin. A börtön kapuit egyszer csak meg kellett nyitni előtte. És a tollat sem lehetett már kiütni a kezéből. És a sajtó alól egymás­után kerültek ki a hírlapok, amelyeket Kossuth szerkesz­tett, bennük a vezércikkek, amelyeket Kossuth irt. Báto­rításra irta azokat, a küzdelem megszervezésére, a küz­delem folyamatosságára. Ezekben a vezércikkekben emel-1940 Február 29 o • I MULATSÁGOK Y NAPTÁRA ÁPRILIS 17, SZERDA. — Pitts­burgh, Pa. — Bartók Béla világ­hírű magyar zeneszerző és Ará­nyi Ferenc hegedűművész hang­versenye a Schenley Hotelben. MÁJUS 30, CSÜTÖRTÖK. — Trenton, N. J. — A 13-ik fiók harmincötéves jubileuma. MÁRCIUS 30, SZOMBAT. — Gary W. Va. — A 32, 208 és 293-ik fiókok közös táncmulatsága s No. 4-en a magyar rádió óra ja' vára. ÁPRILIS 6, SZOMBAT. — Cora opolis, Pa. — A 352-ik fiók tánc­­mulatsága a Magyar Otthonban MÁJUS 26, VASÁRNAP. — Chi­cago, III. — A 37-ik fiók zászló­szentelése a Burnside-i Magyai Házban. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: I. MOLNÁR LAJOS, 242 E 71st StM New York, N. Y. II. CHER FERENC, 300 Wil liam St., Trenton, N. J. III. CIBOLYA JÓZSEF, 42f Main St., Dickson, Pa. IV. CINCEL LAJOS, 1408 Mifflin St., Homestead Pa. V. FÜLŐP JÁNOS, 240 Lang ley Ave., P.O. Box 6352, Pittsburgh, Pa. VI. KARL ALBERT, 8637 Buckeye Road, Cleveland Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 115 Hall Heights Ave., Young stown, Ohio. Vili. SIMÓ MIHÁLY, South Li berty St., Alliance, Ohio. IX. ALBERTY LAJOS, Bo> 12, Sta. B., 416 N. Conover St., Dayton, Ohio. X. GYULAY SÁNDOR, 2445 S. Liddesdale Ave., Det­roit, Mich. XI. TÓTH GYÖRGY, 1436 Sunnymede Ave, SoutK Be^H. Ind. , XII. GYŐRFFY LÓRÁNT, 925' I > v jj wirotfj »ve. ü cagof III. STEELTON, PA, 111-ik fiók MEGVÁLASZTOTTA tiszt­viselőit a folyó évre, akik a következők: Elnök: Csonka János, ügykezelő: Schuldeisz János, a kettős bizottság tagjai: Jakab József és Sza­bó Pál. Beteglátogató: Hosz­­szu János, delegátus: Cson­ka János, tagszerző: Vük János. Tagtársi tisztelettel Schuldeisz János, titkár. kedett a legmasabbra Kos­suth kortársai közül és fog­lalta el az első helyet azok között, akik hazájuknak és a nagyvilágnak demokráciát akartak!

Next

/
Thumbnails
Contents