Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-02-15 / 7. szám
1940 Február 15. Verhovayak Lapja. 3-ik Oldal FÁY-FISHER ANDOR budapesti szerkesztő Január elsejével miniszterelnöki rendelettel Magyarországban is bevezették a hustlan napokat. Nem a mi országunk az első a háborús Európában, mely ezt az intézkedést megtette. Egész sereg országban már jóval előbb tiltották el a hét bizonyos napjain a húsételeket. A miniszterelnöki rendelet értelmében az egész ország területén hétfőn és pénteken hústalan napot kell tartani s ez alól csak a Gergely naptár szerinti és nemzeti ünnepek kivételek. Külön rendelkezés szabályoz za az országos és hetivásárok esetén ezt a tilalmat, amennyiben ha vásár vagy búcsú hústalan napra, azaz hétfőre vagy péntekre esne, akkor a hústalan napot kedden, illetve szombaton kell megtartani. Az ország népe teljes nyugalommal és megértéssel fogadta ezt az intézkedést. Akkor, amikor annyira feszült a nemzetközi helyzet, amikor Europa háborús lázban ég, mindenki természetesnek tartja, hogy az óvatos előrelátás parancsai szerint a magyar életet is hozzá kell igazitani a helyzethez és eshetőségekhez. Meg kell azonban mondanom, hogy tengerentúli testvéreinknek ezért a rendeletért nem kell valami nagyon sajnálkozni felettünk, mert voltaképpen nem jelent különösebb lemondást a heti két napos hustilalom. Mert voltaképen a rendelet nem tiltja el teljesen még ezeken a napokon se a húsételeket. Szabad halat, vadat, belső részeket (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, máj, mirigy, hurkát, disznósajtot, szalonnát, tepertőt) ezeken a napokon is árusítani és a hires magyar szakácsmüvészet már is a rendelet megjelenése utáni napokban pompás uj eledeleket is kitalált a régiek mellett ezekből az anyagokból is. A falusi népeknél különösen nem jelent semmi lemondást a rendelet, mert ők ezeken a napokon eddig se igen ettek hús ételeket, vagy ha ettek is, azt nem vásárolták mészáros üzletekben. Senki se ellenőrzi, hogy a falusi asszony fazekába mi fői és aki otthon levő husnemüjéből főz is, annak biztosan nem lesz semmi baja. * * * Általában e 1 m ondhatom, hogy a háború ötödik hónapjában itt még normális az élet, a napi életen alig látni, hogy valami változás is lenne. A főváros éppen olyan ragyogó, mint szeptember elseje előtt volt és igy ne csodálja senki, ha a Budapesten élő idegenek nem nagyon akarják a magyar fővárost elhagyni. December hónap elején például az Egyesült Államok konzulja értesítette az itt levő amerikaiakat, hogy mindenkinek jelen tkeznie kell a konzulátuson útlevelével, mert december 31 után minden útlevél érvényét veszti. És az Egyesült Államokba való visszatérésre sürgetett mindenkit, a kit nem hivatása köt most Magyarországhoz. Tanúja voltam az amerikai konzulátuson, hogy hölgyek és urak, ifjabbak és öregebbek, könyörögtek a konzulnak, adjon nekik engedélyt a maradásra, tegye érvényessé újra útleveleiket, mert ők nagyon jól érzik magukat Budapesten és nem látják semmi okát, miéri kellene nekik elhagyniok a magyar fővárost. Ismerek amerikaiakat, a leik az őszi forró napokban más európai városokból jöttek ide és azóta is itt van nak. Mondom, békés, nyugat más itt az élet január közepén és hisszük is, hogy ez igy is marad. * * * Mach Sanyo szlovák politikus a Pozsonyban megjelenő “Szlovák” cimü lap hasábjain közölt cikkében a külföldi nemzetiségi csoportoknak az anyaállamba való áttelepítésének kérdését veti fel és hangsúlyozza, hogy a szlovákok csak akkor lesznek megnyugodva, ha a magyar Alföldön és máshol élő szlovákokat visszatelepitik a szlovák államba. Kiemeli, hogy amikor a szlovákoknak szabad államuk van, kötelességük törődni, hogy azok a testvéreik, akik szabadon akarnak élni, hazakerüljenek. Áld a Magy a r országban élő szlovák népet ismeri, az tudja, hogy Mach Sanyo ur aligha az ő óhajaikat, vágyaikat fejezte ki. A magyar Alföldön, Békéscsabán, Szarvason, Tótkomlóson élő szlovákokból úgy vélem alig lehetne egy tucat olyant találni, akik el akarnák hagyni jelenlegi lakhelyeiket, akik ne éreznék magukat szabadnak ebben az országban és olyan szabadságra vágynának, amilyen Szlovákiában várná őket. . A békéscsabai, szarvasi, tótkomlósi és az Alföld más helyein élő szlovák népek összeforrtak ennek az országnak lakosságával, itthon érzik ők magukat ebben a hazában és dehogy is akarják ők a nagy magyar Alföldet felcserélni Szlovákia hegyeivel. Mach Sanyo akciója, ha ezt megindítaná, csúfos kudarccal járna. A szlovák politikus nem beszélt arról, hogy Magyarországon kivül Amerikában is élnek szlovákok, még hozzá sokkal nagyobb számmal, mint Magyaro rszágban. Arról nem tett emlitést, hogy ezekkel mi a szándéka. Pedig ezek is külföldön élnek, tehát ha azt akarja, hogy a szlovák nép együtt legyen, ezeket is vissza kellene telepíteni. Hogy erről hallgatott, annak talán köze van ahhoz, hogy az Amerikában élő szlovákok, — akik pedig teméntelen pénzt áldoztak Szlovákia függetlenitése érdekében — sehogy sincsenek megelégedve azzal az országossal, melyet azok a politikusok müveinek, akik most uralmon vannak. Az amerikai szlovákok égé szén másként képzelik el a szlovák nép szabadságát, mint Mach Sanyóék. * * * Egyik tagtársam az iránt érdeklődött nálam, hogy vájjon a szeretet csomagokban küldött kávé és tea után kell-e Budapesten vámot és a 200%-os illetéket fizetni. Utána jártam a dolognak és a következőket tudtam meg: A pénzügyminisztérium el rendelte, hogy az amerikai magyarok küldeményeiben levő kávéból és teából vám és illetékek nélkül ki lehet adni minden családtag számára fél kiló kávét és negyed kiló teát. Mondjuk valaki küld egy címre 4 font kávét és 1 font teát. A család hat személyből áll. Ez a címzett vám és illeték nélkül megkapja a csomagot. Vám és illeték nélkül azonban csak olyan egyének kaphatják ki csomagjaikat, akik vagyontalansági bizonyítvánnyal, — melyet ható ságnak kell kiállítani — igazolják, hogy semmi vagyonuk nincsen. Aki ilyent nem tud szerezni az csak akkor kapja ki a kávét vagy teát tartalmazó csomagját, ha a vámot és illetékeket is megfizeti. A rendelet értelmében ilyen küldeményt egy család csak egyszer egy évben kaphat vám és illetékmentesen. A rend kedvéért azt is meg kell mondanom, hogy a karácsonyi csomagok e sorok írásakor január 12-én még nem lettek a címzettek nék kézbesítve, illetőleg a vállalat budavesti megbízottja még nem értesítette a címzetteket, hogy a csomagok itt vannak.------------o----------IGY TÖRTÉNT Síp' HAJÓZÁS W AMERIKAI f ZÁSZLÓ ALATT EGÉSZ EURÓPÁBA i és vissza 1 GENOA és NÁPOLY Wjßi, érintésével Intézkedjék most, hogy rokonait és barátait kihozassa Amerikába a népszerű amerikai zászlók alatt közlekedő hajókon s. s. MANHATTAN New Yorkból Febr. 24-én (Olaszországból Márc. 11) s. s. WASHINGTON New Yorkból Márc. 9-én (Olaszországból Március 25.) és azontúl kéthetenként Részletekért forduljon utazási ügynökéhez, vagy U. S. Lines 527 Union Trust Bldg. Pittsburgh, Pa. Blumgrund Ezékiel aktívabb éveiben hivatásos tanú volt Máramarosban. öregségére — pár évvel ezelőtt — elkerült a fiához Kisvárdára s itt sikerült is megtelepednie. Felhagyott a régi iparral s csak most állott újra tanúnak a nyíregyházi törvényszék elé, egy kisvárdai merkantilista bűnügyben. Már kilenc hitsorsos vallott és esküdött a vádlott javára, amikor rákerült a sor Ezékielre. A tárgyalásvezető tanácselnök a nagy magyar világban Máramarosszigeten biróskodott s fölismerte. — Tudja-e, Blumgrund. hogy én magát még Sziget ről ismerem, tehát vigyázzon — bővitette az elnök a törvényes figyelmeztetést. — Mondja csak, hogy kerül Ide tanúnak? — Hát, tetszik tudni, méltóságos ur, az ember erre megy, meg arra megy, itt is hall, ott is hall s észre se veszi, egyszer csak tanú lesz belőle. Ezek után Blumgrund Ezékiel a lehető legkedvezőbb vallomást tette a vádlott ja vára s esküdött nyugodtan, mint otthon, Máramarosban. Tárgyalás után az elnök a folyosón elfogta. — Mondja csak, Ezékiel, igaz lelkére, hogy a tíz tanú közül hány esküdött itt hamisan? — Méltóságos ur, ezt éppen most nem tudom megmondani, de hogy az összes közt én vagyok a legbecsületesebb, arról jótállók. “MAGYART A MAGYARNAK!” A magyarság őszinte barátja, J. Mathias, aki 1870 óta készít pálinkát, lapunk utján szól magyar testvéreihez. Hetven esztendőn keresztül édesapánk a legjobb pálinkát tözte s igy természetes, hogy fiai ugyanezt teszik, amikor a lehető legalacsonyabb árért a legjobb pálinkát ké szitik. Mi vagyunk az elsők ebben az országban, akik a White Eagle Whiskey-t a Pennsylvania State Store-okban elhelyeztük. Azt sze retnők, ha megpróbálna egy pint White Eagle-t. Biztosíthatjuk, hogy a próba után mindig ezt fogja inni. A White Eagle ára: pintje 68 cent. egy négy-ötödös üveg mindössze $1.09. Ha ezt az italt veszi, akkor nemcsak magyart segít, hanem önmagát is, hiszen minden kvarton 50 centet megtakarít. “MAGYART A MAGYARNAK!” FRY AND MATHIAS Manor, Pa. Rheumatism”»0’“ To relieve torturing pain ot Rheumatism Neuritis, Neuralgia, or Lumbago in a few minutes, get NURITO, the splendid formula used by thousands. Dependable—no opiates Does the work Quickly. Must relieve crue nain, to your satisfaction, in few minutes or your money ^ack. Don’t suffer. Ask youi iruggist today for NURITO on this guarantee QUESTION Which are the only cough drops containing Vitamin A? (CAROTENE)