Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-02-15 / 7. szám

1940 Február 15. Verhovayak Lapja. 3-ik Oldal FÁY-FISHER ANDOR budapesti szerkesztő Január elsejével minisz­terelnöki rendelettel Ma­gyarországban is bevezették a hustlan napokat. Nem a mi országunk az első a há­borús Európában, mely ezt az intézkedést megtette. Egész sereg országban már jóval előbb tiltották el a hét bizonyos napjain a húsétele­ket. A miniszterelnöki rende­let értelmében az egész or­szág területén hétfőn és pénteken hústalan napot kell tartani s ez alól csak a Gergely naptár szerinti és nemzeti ünnepek kivételek. Külön rendelkezés szabályoz za az országos és hetivásá­rok esetén ezt a tilalmat, amennyiben ha vásár vagy búcsú hústalan napra, azaz hétfőre vagy péntekre esne, akkor a hústalan napot kedden, illetve szombaton kell megtartani. Az ország népe teljes nyu­galommal és megértéssel fo­gadta ezt az intézkedést. Akkor, amikor annyira fe­szült a nemzetközi helyzet, amikor Europa háborús láz­ban ég, mindenki természe­tesnek tartja, hogy az óva­tos előrelátás parancsai sze­rint a magyar életet is hoz­zá kell igazitani a helyzet­hez és eshetőségekhez. Meg kell azonban mon­danom, hogy tengerentúli testvéreinknek ezért a ren­deletért nem kell valami na­gyon sajnálkozni felettünk, mert voltaképpen nem je­lent különösebb lemondást a heti két napos hustilalom. Mert voltaképen a rende­let nem tiltja el teljesen még ezeken a napokon se a húsételeket. Szabad ha­lat, vadat, belső részeket (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, máj, mirigy, hurkát, disznó­sajtot, szalonnát, tepertőt) ezeken a napokon is árusí­tani és a hires magyar sza­­kácsmüvészet már is a ren­delet megjelenése utáni na­pokban pompás uj eledele­ket is kitalált a régiek mel­lett ezekből az anyagokból is. A falusi népeknél különö­sen nem jelent semmi le­mondást a rendelet, mert ők ezeken a napokon eddig se igen ettek hús ételeket, vagy ha ettek is, azt nem vásárolták mészáros üzletek­ben. Senki se ellenőrzi, hogy a falusi asszony fazekába mi fői és aki otthon levő hus­­nemüjéből főz is, annak biz­tosan nem lesz semmi baja. * * * Általában e 1 m ondhatom, hogy a háború ötödik hó­napjában itt még normális az élet, a napi életen alig látni, hogy valami változás is lenne. A főváros éppen olyan ra­gyogó, mint szeptember el­seje előtt volt és igy ne cso­dálja senki, ha a Budapes­ten élő idegenek nem na­gyon akarják a magyar fő­várost elhagyni. December hónap elején például az Egyesült Álla­mok konzulja értesítette az itt levő amerikaiakat, hogy mindenkinek jelen tkeznie kell a konzulátuson útleve­lével, mert december 31 után minden útlevél érvé­nyét veszti. És az Egyesült Államokba való visszatérés­re sürgetett mindenkit, a kit nem hivatása köt most Magyarországhoz. Tanúja voltam az ameri­kai konzulátuson, hogy höl­gyek és urak, ifjabbak és öregebbek, könyörögtek a konzulnak, adjon nekik en­gedélyt a maradásra, tegye érvényessé újra útleveleiket, mert ők nagyon jól érzik magukat Budapesten és nem látják semmi okát, miéri kellene nekik elhagyniok a magyar fővárost. Ismerek amerikaiakat, a leik az őszi forró napokban más európai városokból jöt­tek ide és azóta is itt van nak. Mondom, békés, nyugat más itt az élet január köze­pén és hisszük is, hogy ez igy is marad. * * * Mach Sanyo szlovák poli­tikus a Pozsonyban megje­lenő “Szlovák” cimü lap ha­sábjain közölt cikkében a külföldi nemzetiségi csopor­toknak az anyaállamba való áttelepítésének kérdését veti fel és hangsúlyozza, hogy a szlovákok csak akkor lesz­nek megnyugodva, ha a ma­gyar Alföldön és máshol élő szlovákokat visszatelepitik a szlovák államba. Kiemeli, hogy amikor a szlovákoknak szabad államuk van, köte­lességük törődni, hogy azok a testvéreik, akik szabadon akarnak élni, hazakerülje­nek. Áld a Magy a r országban élő szlovák népet ismeri, az tudja, hogy Mach Sanyo ur aligha az ő óhajaikat, vá­gyaikat fejezte ki. A magyar Alföldön, Bé­késcsabán, Szarvason, Tót­komlóson élő szlovákokból úgy vélem alig lehetne egy tucat olyant találni, akik el akarnák hagyni jelenlegi lakhelyeiket, akik ne érez­nék magukat szabadnak eb­ben az országban és olyan szabadságra vágynának, a­­milyen Szlovákiában várná őket. . A békéscsabai, szarvasi, tótkomlósi és az Alföld más helyein élő szlovák népek összeforrtak ennek az or­szágnak lakosságával, itt­hon érzik ők magukat eb­ben a hazában és dehogy is akarják ők a nagy magyar Alföldet felcserélni Szlová­kia hegyeivel. Mach Sanyo akciója, ha ezt megindítaná, csúfos ku­darccal járna. A szlovák politikus nem beszélt arról, hogy Magyar­­országon kivül Amerikában is élnek szlovákok, még hoz­zá sokkal nagyobb számmal, mint Magyaro rszágban. Arról nem tett emlitést, hogy ezekkel mi a szándéka. Pedig ezek is külföldön élnek, tehát ha azt akarja, hogy a szlovák nép együtt legyen, ezeket is vissza kel­lene telepíteni. Hogy erről hallgatott, an­nak talán köze van ahhoz, hogy az Amerikában élő szlovákok, — akik pedig te­­méntelen pénzt áldoztak Szlovákia függetlenitése ér­dekében — sehogy sincsenek megelégedve azzal az or­szágossal, melyet azok a po­litikusok müveinek, akik most uralmon vannak. Az amerikai szlovákok égé szén másként képzelik el a szlovák nép szabadságát, mint Mach Sanyóék. * * * Egyik tagtársam az iránt érdeklődött nálam, hogy vájjon a szeretet csomagok­ban küldött kávé és tea után kell-e Budapesten vá­mot és a 200%-os illetéket fizetni. Utána jártam a dolognak és a következőket tudtam meg: A pénzügyminisztérium el rendelte, hogy az amerikai magyarok küldeményeiben levő kávéból és teából vám és illetékek nélkül ki lehet adni minden családtag szá­mára fél kiló kávét és ne­gyed kiló teát. Mondjuk va­laki küld egy címre 4 font kávét és 1 font teát. A csa­lád hat személyből áll. Ez a címzett vám és illeték nél­kül megkapja a csomagot. Vám és illeték nélkül azonban csak olyan egyének kaphatják ki csomagjaikat, akik vagyontalansági bizo­nyítvánnyal, — melyet ható ságnak kell kiállítani — iga­zolják, hogy semmi vagyo­nuk nincsen. Aki ilyent nem tud szerezni az csak akkor kapja ki a kávét vagy teát tartalmazó csomagját, ha a vámot és illetékeket is meg­fizeti. A rendelet értelmében ilyen küldeményt egy család csak egyszer egy évben kap­hat vám és illetékmentesen. A rend kedvéért azt is meg kell mondanom, hogy a karácsonyi csomagok e so­rok írásakor január 12-én még nem lettek a címzettek nék kézbesítve, illetőleg a vállalat budavesti megbí­zottja még nem értesítette a címzetteket, hogy a cso­magok itt vannak.------------o----------­IGY TÖRTÉNT Síp' HAJÓZÁS W AMERIKAI f ZÁSZLÓ ALATT EGÉSZ EURÓPÁBA i és vissza 1 GENOA és NÁPOLY Wjßi, érintésével Intézkedjék most, hogy rokonait és barátait kihozassa Ameriká­ba a népszerű amerikai zászlók alatt közlekedő hajókon s. s. MANHATTAN New Yorkból Febr. 24-én (Olaszországból Márc. 11) s. s. WASHINGTON New Yorkból Márc. 9-én (Olaszországból Március 25.) és azontúl kéthetenként Részletekért forduljon utazási ügynökéhez, vagy U. S. Lines 527 Union Trust Bldg. Pittsburgh, Pa. Blumgrund Ezékiel aktí­vabb éveiben hivatásos tanú volt Máramarosban. öregsé­gére — pár évvel ezelőtt — elkerült a fiához Kisvárdára s itt sikerült is megteleped­nie. Felhagyott a régi ipar­ral s csak most állott újra tanúnak a nyíregyházi tör­vényszék elé, egy kisvárdai merkantilista bűnügyben. Már kilenc hitsorsos val­lott és esküdött a vádlott javára, amikor rákerült a sor Ezékielre. A tárgyalásve­zető tanácselnök a nagy ma­gyar világban Máramarosszi­­geten biróskodott s fölismer­te. — Tudja-e, Blumgrund. hogy én magát még Sziget ről ismerem, tehát vigyáz­zon — bővitette az elnök a törvényes figyelmeztetést. — Mondja csak, hogy kerül Ide tanúnak? — Hát, tetszik tudni, mél­­tóságos ur, az ember erre megy, meg arra megy, itt is hall, ott is hall s észre se veszi, egyszer csak tanú lesz belőle. Ezek után Blumgrund Ezé­kiel a lehető legkedvezőbb vallomást tette a vádlott ja vára s esküdött nyugodtan, mint otthon, Máramarosban. Tárgyalás után az elnök a folyosón elfogta. — Mondja csak, Ezékiel, igaz lelkére, hogy a tíz tanú közül hány esküdött itt ha­misan? — Méltóságos ur, ezt ép­pen most nem tudom meg­mondani, de hogy az összes közt én vagyok a legbecsü­letesebb, arról jótállók. “MAGYART A MAGYARNAK!” A magyarság őszinte barátja, J. Mathias, aki 1870 óta készít pálin­kát, lapunk utján szól magyar testvéreihez. Hetven esztendőn keresztül édes­­apánk a legjobb pálinkát tözte s igy természetes, hogy fiai ugyanezt teszik, amikor a lehető legalacso­nyabb árért a legjobb pálinkát ké szitik. Mi vagyunk az elsők ebben az országban, akik a White Eagle Whiskey-t a Pennsylvania State Store-okban elhelyeztük. Azt sze retnők, ha megpróbálna egy pint White Eagle-t. Biztosíthatjuk, hogy a próba után mindig ezt fogja inni. A White Eagle ára: pintje 68 cent. egy négy-ötödös üveg mindössze $1.09. Ha ezt az italt veszi, akkor nemcsak magyart segít, hanem ön­magát is, hiszen minden kvarton 50 centet megtakarít. “MAGYART A MAGYARNAK!” FRY AND MATHIAS Manor, Pa. Rheumatism”»0’“ To relieve torturing pain ot Rheumatism Neuritis, Neuralgia, or Lumbago in a few minutes, get NURITO, the splendid formula used by thousands. Dependable—no opiates Does the work Quickly. Must relieve crue nain, to your satisfaction, in few minutes or your money ^ack. Don’t suffer. Ask youi iruggist today for NURITO on this guarantee QUESTION Which are the only cough drops containing Vitamin A? (CAROTENE)

Next

/
Thumbnails
Contents