Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-02-15 / 7. szám

4-ik Oldal Verhovayak Lapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave Detroit, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOSEPH DARAGO, Főszerkesztő Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN. Szerkesztők Editor’s Office — Szerkesztőség: 345 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH, PA. AU articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH. PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTO ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE.. PITTSBURGH PA. KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ti.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan, under the Act of March 3. 1879. INNEN IS... ANNAN IS... LINCOLN ÁBRAHÁMRÓL olyan sokat Írtak már, hogy egész hatalmas könyvtárat tenne ki az a hatalmas anyag, amelyet feldolgoztak neves írók, történettudósok és jellemrajzirók... Bámulatos is volt az a “lincolni kor­szak” ... Az Egyesült Államoknak nem volt még soha­sem és nem is lesz talán sohasem olyan elnöke, akit saját népének milliói olyan nagyon szerettek és olyan elkese­redetten gyűlöltek volna, mint éppen Lincoln Ábrahámot. Évekig tartott a véres polgárháború s abban nem­csak az állami jogok, hanem az emberi szabadságjogok is, amiket az amerikai alkotmány, a Bill of Rights bizto­sított, véreztek el... Lincoln könyörtelen volt azokkal szemben, akik más véleményen voltak... Erélyes és kö­nyörtelen intézkedések nélkül neki sohasem sikerült volna legyőznie és kordában tartani azokat, akik ragaszkodtak a rabszolgaság intézményéhez, akik fenn akarták azt tartani és mindazt, amit ez a politikai, gazdasági és szo­ciális rendszer jelentett. Két oldalról szokták megvilágí­tani a nagy mártirelnököt. Lincoln a könyörtelenség és a véreskezü diktatúra szimbóluma volt a déli államok né­peinek nagy része előtt; Lincoln, a korszak legnagyobb humanistája, a legmelegebbszivü ideálistája, a szabad eszmék és a demokrácia nagy harcosa volt a másik ol­dalon. Ezért lehet róla könyveket írni. * * * HA VISSZAEMLÉKEZÜNK az 1914-ben kitört világháború sajtójának uszítására és gyalázkodására, amikor az európai tömeghangulatot a féktelen, a vad gyűlölet jellemezte, szinte meglepetten vesszük észre, hogy most egészen másképpen van minden Európában, mint volt huszonöt évvel ezelőtt. Ma, amikor a propagandának soha nem álmodott, soha nem sej­tett eszközei állanak a hadviselő felek rendelkezésére, — mikor saj­tóban, rádióban, dróttal és drót nélkül piszkolhatnák egymást a nem­zetek, — semmi kedvűk nincs Európa népeinek egymás lebecsüléséhez. Németországban erősen birálják Anglia politikai erkölcseit, — de senki nem bírálja az angol népet, az angol katonát, — a franciákról Is a német lapok őszinte tisztelettel beszélnek és írnak. S ugyanígy a franciák és angolok: minden alkalmat megragadnak, hogy hangsú­lyozzák a német nép nagy szerepét Európában; megemlékeznek a né­metek erényeiről és képességeiről, melyek ezt a népet Európa nagy családjában az öt megillető helyre emelték ... A vezérek, a főkolom­posok természetesen más elbírálás alá esnek . . . ¥ 45 * SOKSZOR OLVASSUK mostanság, hogy a német-francia­­angol fronton minden csendes. Pedig öt sebből vér­zik ez idő szerint Európa, hol emberek milliói állanak egymással szemközt, állig fegyverben, gyűlölet, becsmér­lés, lekicsinyelés nélkül. Félelmetes és tragikus helyzet ez! Az operáló orvosra gondolunk, aki késsel a kezében csak annyit mond a betegnek: “Túl kell esni rajta, — aztán meg kell gyógyulni...” Európában is embermilliók készek arra, hogy “túlessenek” a háború minden bor­zalmain, vállalják a végső pusztulás és halál kockázatát — gyűlölet nélkül. A ma háborújának minden borzalma talán ebben a négy szóban nyer kifejezést: “túl kell esni rajta!” Nem lehet ellene semmit, de semmit sem tenni, csak túl kell esni rajta. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: 1. ALBERTY LAJOS, Box 12, Station B., Dayton, Ohio. 2. CSER J. FERENC, 300 Wil Ham St., Trenton, N. J. 3. CIBOLYA JÓZSEF. 426 Main Street. Dickson City. Pa. 4. CINCEL LAJOS. 1408 Miff­lin Street, Homestead, Pa. 5. FÜLÖP JÁNOS. 240 Lang ley Ave.. Pittsburgh. Pa. 6. GYŐRFFY LÓRÁNT 9255 Cottage Grove A. Chicago, III 7. GYULAY SÁNDOR, 2449 So Liddesdale. Detroit. Mich. 8. KARL E. ALBERT, 8637 Buckeye Rd., Cleveland, O. 9. MOLNÁR LAJOS. 242 E. 71st St, New York. N. Y. 10. SIMÓ MIHÁLY South Li­berty St.. Alliance, Ohio. 11. TAKÁCS MIKLÓS, 118 Hall Heights Ave, Youngstown, O. 12. TÓTH GYÖRGY 1436 Sunny mede Ave. South Bend. Ind. V E K O V A \ MULATSÁGOK NAPTÁRA FEBRUÁR 17, SZOMBAT. — As toria, L. I. — A 453. fiók disznó­toros vacsorája a Wagner-Kucik Hallban. FEBRUÁR 18, VASÁRNAP. — Cle­veland, Ohio. — A 361-Ik fiók kártyapartija a Verhovay Ott­honban. Kezdete este 6 órakor. MÁRCIUS 2, SZOMBAT. — Chi­cago, III. — A 164-ik fiók disznó­torral egybekötött táncvigalma a Dr. Herzl Hallban. ÁPRILIS 17, SZERDA. — Pitts­burgh, Pa. — Bartók Béla világ­hírű magyar zeneszerző és Ará­nyi Ferenc hegedűművész hang­versenye a Schenley Hotelben. MÁJUS 30, CSÜTÖRTÖK. — Trenton, N. J. — A 13-ik fiók harmincötéves Jubileuma.--------------o-------------­A FRANCIA HATÁRON. Vámtiszt az utazóhoz, aki roppant bőröndöt cipel: — Van a bőröndben vala­mi vámolni való? — Nem gondolnám. Csak bombák vannak benne. CSABAI JÓZSEF TAG­TÁRSAM, FORDS, N. J. — Levelében ön nem irja meg mindazt, amit tudnom kell, hogy aggkori nyugdíj ügyé­ben kimerítő választ adhas­sak. ön azt írja, hogy már betöltötte a 65-ik életévét (hogy MIKOR töltötte be, azt nem irja meg!), de en­nek ellenére 1936 decembere óta dolgozott egy keveset és néhány centet (nem mondja meg, hogy HOL, KIK és MENNYIT?) le is vontak az ön béréből. Tudni szeretné tehát, hogy jogosult-e az aggkori segélyre? Ha ön be lett jelentve a törvény, az úgynevezett So­cial Security Act alapján s volt rendes kártyája is, me­lyen rajta volt a lajstromo­zási száma (account num­ber-e) s a rendes dijak, az úgynevezett 1%-os old age benefit le is lettek öntől von­va s munkaadója is befizet­te a reá eső részt, akkor ter­mészetesen jogosan kérheti az aggkori nyugdíj kiutalá­sát, feltéve, ha most már nem dolgozik. Sajnos, felesége ügye már egészen másképpen áll. Ház­tartási alkalmazott lévén, eddig még nem lehetett tag­ja ama nagy nyugdíjintéz­ménynek, mert a törvény ed­dig a háztartási alkalmazot­takról nem intézkedett s igy sem felesége, sem munkaadó­ja nem is fizetett be semmi­féle adót (1%-os old agc benefit-et), igényjogosultsa­­ga tehát nincsen, vagyis fe­lesége ez időszerint semmi­féle aggkori nyugdíjra saját személye után nem számít­hat, ellenben ha az ön igény­jogosultsága el lesz ismerve és felesége is már betölti a 65-ik életévét, ön után jár az asszonynak is nyugdíj. Szívesen megírjuk azt is. DETROITBAN S. L. Marshall ismert amerikai katonai szakértő a rádión pompás beszédet tartott, melynek szokatlan, de végtelen igazságos hangja mély hatással lesz magyarságunkra odaát is. Mr. Marshall Romániának Magyarországgal szemben tanúsított impertlnens magatartását Ítélte el, mely felboríthatja most a békét az egész Bal­kánon. A többek között leszögezte beszédében a következőket: “Semmi sem olyan végzetes a békére nézve, mint Romániának 1919-ben történt tultömése. Ennek az országnak azelőtt sohasem volt kompetens katonasága, az egész világháború folyamán sohasem ara­tott győzelmet és területét, valamint lakosságát mégis megduplázták. Ezt annak idején azzal indokolták, hogy Romániának megvédhető ha­tárokra van szüksége, de ezzel a magyarázattal az államférfiak csak ravaszságukat és bűnüket takargatták. Ezek a “megvédhető határok” fél Európát fogják lángragyujtani, de ha a nagy próba ideje eljön, megint be fog bizonyosodni, hogy az erődítések ereje a mögöttük álló emberek szellemétől függ!” 1940 Február 15. hogy mennyi lesz az, ha is­merjük az ön személyi ada­tait, melyeket, mint fent em­lítettem, csak hiányosan kö­zölt velem. R. J., ALLIANCE, OHIO. - A dohányzásról irt és vers­nek látszó írását átolvastam, de sajnálatomra meg kell üzennem, hogy annak közzé­tételét lapunkban meg nem engedhetem, mert az nem is vers és nem is üti meg tá­volról sem a mértéket. Kár ilyenekre az idejét elpazarol­nia, melyet sokkal haszno­sabb dolgokra is fordíthatna, ESTER NEMO, R. D. 3., TABERG, N. Y. — Nem ér­zem jussosnak magamat ar­ra, hogy beleszóljak, Asszo­nyom, az ön elég szomorú dolgába. Egyesületünk meg­tette a magáét tisztességgel, mint ön azt levelében el is ismeri s ezzel nekünk le kel­lett zárnunk az ön ügyét. A Szövetségi Kormány közse­gélyezési irodáival mi nem vagyunk összeköttetésben és nem állunk levelezésben sem. Ajánlatokat nem tehetünk, mert arra minket fel nem kértek s őket mi sem terhel­hetjük meg olyan ügyekkel és olyan kérésekkel, me­lyeknek elintézése nem érint minket és nem hozzánk tar­tozik. Leghelyesebben cse­lekszik, ha bemegy Rome, N. Y.-ba s felkeresi a Vete­ran Relief Office No. 126. irodát s ott előadja kérését. Csakis ott tudnak segíteni az ön és gyermekei sorsán. A férjének hadi rokkantságára vonatkozó összes iratokat vi­gye magával, hogy igazol­hassa állításainak valódisá­gát. TÖBBEKNEK.— Lapunk­ban már többször megírtuk, hogy az amerikai légi ex­press levelekre és küldemé­nyekre nézve a háború eddig gátló hatást csak annyiban gyakorolt, hogy az angolok jogtalanul megcenzurázták és feltartóztatták az ame­rikai postát. Most már — tudtommal — azt sem teszik, mert a washingtoni szövet­ségi kormány beleszólt a kár­tyájukba s igy a forgalom most már ismét szabad az Egyesült Államok és Ma­gyarország között is. A Ma­gyarországból jövő levelek feltartóztatásnak eddig sem voltak kitéve. A Magyar Ki­vándorlókat és Visszaván­­dorlókat Védő Iroda (VIII-, Fiumei ut 4. sz., Budapest, Hungary) közlése szerint Budapest-Lissabon (Portu­gália) és Amerika között hetenként kétszer van repü­lőjárat. Budapestről indul hétfőn és csütörtökön.

Next

/
Thumbnails
Contents