Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-02-08 / 6. szám

■HHB ........ $m W^W: \-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Február & Magyar este — magyar hajnal A háború kezdete óta még a repülő posta sem száll sólyom szárnyon a tengeren keresztül, a közönséges levél­­forgalom pedig pláne ólomlábon kullog.. Megkésve értesít­hetem tehát én is klubtársaimat a Radio Labor műszaki vezetőségének újévi gratulációjáról. Szerető soraik olvasása annyival is jobban esett, mert újabb bizonyítékát adja annak, hogy nem a magyar rádió személyzetének közöm­bössége az oka a magyar rövidhullámú tengerentúli szó­rások mai siralmas állapotának. Január 14-iki kelettel a következő kedves QSL kártyát kaptuk HAAQ2 állomástól: Kedves Magyar Rádió Testvérünk! Köszönjük szives levelét, melyben közli megfigyeléseit. Hogy leadásaink nem oly tökéletesek, mint szeretnénk, technikai okoknak nevezhetnénk, azonban minden igye­kezetünk azon van, hogy kísérleti munkánk eredménye meghozza a tökéletes közvetítést ez uj esztendőben. Főigazgatónk, Marschalko Béla urunk a felajánlott klub disztagságot nagy örömmel vette s hálás köszönetét tolmácsoljuk a szives figyelemért. Hazafias tisztelettel: Rádió Labor, Budapest. Panaszainkra válaszolva tehát diplomatikusan tech­nikai okokra hivatkoznak, de meg vagyunk győződve, hogy ha a magyar rádiós gárda kezére adják a régóta ígérgetett 50 kilowattos modem leadót, jó lesz a magyar rádió és nem fogunk többé technikai nehézségekről hal­lani. Aki klubtársaim hozzám intézett leveleit olvasgatja, valami furcsa ragályos rádió betegség elterjedésére követ­keztethet belőlük. Úgy rémlik, hogy amerikai magyar rádiósaink készülékei minden rövidhullámú sávon és min­den nyelven jól működnek, de az utóbbi pár hónap alatt a 9125 kc.-on egyszerre fölmondották a szolgálatot, magyar nyelven pedig csak a legritkább esetben szólal­nak már meg értelmesen. Hiszen bárcsak ilyen rádió ra­gályról volna szó. A mi magyarjaink hamar beszereznék a szükséges uj készülékeket s az a sok ezer dollár ismét egy zokszó nélkül vándorolna Amerika nagy rádiógyárosai­nak zsebébe, csakhogy esténként édes magyar nyelvünkön hallhassuk szülőhazánk “jó éjt” kivánatát. Sajnos, nem a felvevő készülék ragályos megbetegedéséről van szó. Saj­nos, csak egyetlen készülék beteg; a mi régi öreg hűséges HAT4 kísérleti állomásunk végelgyengüléssel esik ki a vi­lág versenyéből. “Technikai nehézségek” szégyenkeznek a lojális hivatalos közegek. Vigasztalásképpen mondhatom, hogy a tünetek szerint magyar betegsége van a magyar rádiónak. Petőfi Sándor is irt már erről a betegségről Pató . Pál úrral kapcsolatban s úgy fejezte ki azt minden vers­szak végén, hogy: “Ej, ráérünk arra még.” V ^ ^ Molnár István greensboroi klubtársunk kérdésére újra kijelentem, hogy az 50 cent évi klub tagsági dijat bélye­gekben is be lehet küldeni. Továbbá azt kérdi levelében, érdemes-e a magyar program vételére kizárólagosan rö­vidhullámú rádiót vásárolni. Válaszom az, hogy határozot­tan nem érdemes. A magyar rádió mai helyzete tisztán átmeneti, sőt jelenállapotában tarthatatlan. A világ ha­lad, mi sem maradhatunk; vagy elbukunk, vagy megyünk az élőkkel előre. A kísérleti időszak végnapjaira annyival is inkább nem érdemes speciális rövidhullámú rádiót ven­ni, mert ezt a kis állomást kedvezőtlen viszonyok között semmi készülék be nem hozhatja, ha pedig kedvezőek a körülmények, akkor minden közepes áru stockrádió be­hozza már Budapestet. Aki tehát uj rádiót vesz, vegyen olyan készüléket, amin minden hullámhosszat meg lehet kapni. Végül Molnár István felveti az eszmét, hogy ha ezidő­­szerint már úgysem számíthatunk a tengerentúli magyar rádióra, miért nem létesítünk igazi magyar rádió klubot olyan értelemben, hogy az amerikai nagy magyar egyesü­letek közreműködésével Amerikából szórnánk érdemes ma­gyar programokat. Hadd halljanak gyermekeink érthető magyar szót a rádión keresztül. Hát ez bizony szép gon­dolat. Amerikai magyar programok most is hallhatók itt­­ott, sajnos azonban mind helyi érdeküek és gyakran nem egészen méltó kifejezői az, amerikai magyarságnak. Ennek Arany János egyik gyö­nyörű verse igy kezdődik: “Este van, este van, ki-ki nyugalomra.. A bevándorolt magyarság óriási többsége korban be­esteledett, de a pihenés ide­je is magyar munkára szó­lítja. Gyermekeit jórészben már felnevelte s annyit leg­alább ért angolul, hogy az itt született generációk gye­rek-szavára válaszolni tud­jon. Sokszor hallom, hogy felnőtt gyerekei amerikai be­szédjére magyarul válaszol, de azt már igazán örömmel tapasztalom, mikor az uno­ka “Nagymama” és “Nagy­apó” szeretetét magyar szó­val hálálja m^g. A bevándorolt nemzedék amerikai élftviszonyokhoz alkalmazkodó magyar életet él, vagy legalább is próbál élni, mig azí itt született generációk csak akkor sze­rethetik meg a magyar lelki­világot, ha általunk és ben­nünk beletekinthetnek. Mig a bevándorlás forga­tagában, hogy úgy mond­jam: magunkban éltünk, az amerikai közélet jóakaratu érdeklődését jóformán csak munkánk értékével hívhat­tuk fel. Még akkor nem mu­tatkozunk be az amerikai közvéleménynek, de már ak­kor is ránkmutatott a do­­logbiró tehetség érdeme. Be­­tüt-terjesztő országjárásom­ban többször megesett, hogy nem tudltam rátalálni vala­mely telep első magyar fész­kére és ha nyomra vezetés­ért a rendőrséghez fordul­tam, rendesen ez volt a fe­lelet: “Van itt sok magyar.” Pedig egy-két házravalóná! alig volt ott több belőlünk. Az idegenek tengerében nem volt olyan nemzetiség, amely úgy magára tudta volna for­dítani egy-egy telep figyel­mét, mint a magyar! Az első világháborút kö­vető béke Amerikában felej­tett bennünket. De a beván­dorolt nemzedék sohasem feledkezett meg a leitelepü­-Irta: DR. PÓLYA LÁSZLÓ-léssel járó kötelességekről. Mióta a sző valódi értelmé­ben amerikai magyarok let­tünk, a Fogadotthaza poli­tikai közösségében érvénye­sülésünknek uj, széles ország utjai nyíltak meg. Faji ter­mészetünk, vagy ha úgy tet­szik: természetrajzunk bele­­pászolt a legnagyobb de­mokratikus közösségbe! A magyarság jóhire bánya és gyártelepekből indult ki. Nótánk ellen senki és nó­­tázásunk hangossága ellen a régi világban is csak az talált kifogást, aki az Ame­rikába való tartózkodás ide­jének mértékéhez kötötte a kritika jógáit. A magyar erkölcs tiszta­ságában országszerte egyfor­ma volt minden magyar és a Fogadotthaza is hamar meggyőződött arról, hogy nagy átlagunkra igaz az, amit az egyes telepek a faj­tánkról mondtak. Magyar-Amerika lelki bi­rodalom. Ennek a lelkibiro­dalomnak felépítéséért sokat tett a bevándorolt nemzedék, de csak akkor alkot, mara­dandót, ha a szervezés dol­gát befejezi. A fiatalság csak hírből is­meri azt, amit a bevándo­rolt nemzedék a szülőföldön átélt. Mig az ittszületett fiatalság csak látja azt, hogy a magyar közmunka és egy­házi, egyleti élet javáért a bevándorolt nemzedék hasz­nos munkát fejt ki, nem tudhatja, hogy milyen kö­telességet végzünk, Fogjuk kézen és vezessük közéletünk táborába a fia­talságot. Tegyük a nemes magyar feladatok munkásá­vá, mert csak a közvetlen tapasztalat győzheti meg afelől, hogy az öregek mun­káját érdemes folytatni. Bevándorolt Testvér! Mi­kor asztalodnál a család ösz­­szeül, magyar örömben-bá­­natban, magyar szóban csak akkor egyesülhet, ha a Te szived lángján gyújt a ma­gyar érzés világot!" Érzésünk, szavunk a szájá­persze gazdasági okai vannak, mert a programokat vala­kinek finanszíroznia kell. Személyes hírek közléséből, sör és miegymás hirdetéséből kell megélnie minden ilyen ma­gánvállalkozásnak; vagy pedig Molnár István uram taná­csa szerint a nagy magyar egyesületeknek kell megoldani a pénzes zacskó zsinegét. Ha az ilyen program fontossá­gát az amerikai magyar köztudatba tudjuk ültetni s az egyesületek tagjai követelni kezdik a magyar méltóság színvonalán álló programot, az egyesületek saját érdekük­ben meg is fogják azt valósítani. Mennyi hires művészünk, tudósunk, színészünk, költőnk, szónokunk él Amerikában. Az ilyen hatalmas lavinának megindítása azonban felül­múlja egy ember erejét. Ebben mindnyájunknak apostol­­kodnia kell. Tessék hozzáfogni, tessék hozzászólni. A Ver­­hovay Rövidhullámú Rádió Klub minden észszerű ajánla­tot örömmel fog fölkarolni és támogatni. Markovits Árpád József. “MAGYART A MAGYARNAK!” A magyarság őszinte barátja, J, Mathias, aki 1870 óta készít pálin­kát, lapunk utján szól magyar testvéreihez. Hetven esztendőn keresztül édes­­apánk a legjobb pálinkát főzte s igy természetes, hogy fiai ugyanezt teszik, amikor a lehető legalacso­nyabb árért a legjobb pálinkát k4 szitik. Mi vagyunk az elsők ebben a* országban, akik a White Eagle Whiskey-t a Pennsylvania State Store-okban elhelyeztük. Azt sz» retnők, ha megpróbálna egy pint White Eagle-t. Biztosíthatjuk, hogy a próba után mindig ezt fogja inni A White Eagle ára: pintje 68 cent, egy négy-ötödös üveg mindössze $1.09. Ha ezt az italt veszi, akkor nemcsak magyart segit, hanem ön­magát is, hiszen minden kvarton 50 centet megtakarít,. “MAGYART A MAGYARNAK!” FRY AND MATHIAS Manor, Pa. ra csókolt ima szárnyán be­lerepül a gyerek szivébe. Gondoskodjunk arról, hogy a gondtalan élet szeretetben mosolygó kincseit megtartsa akkor is, mikor gondolkodni tud, sőt még akkor is, ami­kor már nehéz gondja van. Az amerikai magyar nem­zedékeknek szivünkön a he­lye. Tanítsuk meg őket arra9 hogy összetartás nélkül nincs siker. Mikor az összetartás erejé­ről beszélünk, az öregeknek is van mivel dicsekedni! Szövetkezeti életünk fun­damentumát az elhagyatott­­ság tudata ásta meg. És nézzétek csak, milyen or­szágnak, világnak tetsző “felhőkarcoló” épült fel ezen a fundamentomon! Csak az a hiba, hogy bele­való költözködés helyett, bár dicsérő szóval, még ma is te­mérdek magyai" megy él mellette. Szövetkezeti életünk biz­tonságára és biztosságára az amerikai törvény és köz­vélemény is ráütötte a hiva­talos pecsétet. Szövetkezeti életünk, nem csak az anyagi támogatás­nak, de a magyar érzésnek is bőséges forrása. Nagysz©« rü fejlettségében erős vár® az összetartásnak. Jellege, jelleme, szive, lel­ke szerint maradandó em­lékoszlopa a bevándorolt nemzedéknek. Az esiti pihe­nőt szenteljük magyar mun­kára. Sorozzuk be a gye­reksereget és a fiatalságot a testvérsegités országos tá­borába! fíetítw Itch Fast orNongfat ^Scratching For quick relief from itching of eczema, pimples«; athlete’s foot, scabies, rashes and other ex­­;emally caused skin troubles, use world-famous^ :ooling, antiseptic, liquid D.D. D. Prescription* Greaseless, stainless. Soothes irritation an<8 quickly stops intense itching. 35c trial bottle proves it, or your money back. Ask your druggist today lor 19,■ PRESCRIPTIONS •-> " L&.A,.

Next

/
Thumbnails
Contents