Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-08-12 / 33. szám
1937 augusztus 12 11 -ilc oldal JELIGÉNK érdeklődésünk e héten, hogy a magyar reviziót sürgető olasz kormány mikor adja vissza Magyarországnak Fiúmét? — No, koma, az I. W. O. nemsokára lefőzi a Verhovayt — Hogyhogy? —Úgy hírlik, hogy ők is kisegítenek egy hajórakomány magyart az óceánra. És nem csupán 25 követtel,, mint a Verhovay, hanem kerek nyócezerrel, merhogy ... . — Merhogy? — Merhogy alighanem deportálják az I. W. O. stemplivel igazolt kommunistákat. A CSODAGYEREK Piperke ur, a szomszédom, ma reggel különösen sápadt volt, amikor találkoztam vele. — Mi baja 'Piperke ur? Csak nem beteg? — kérdeztem udvarias megdöbbenéssel.----Nem vagyok beteg. Dehogy vagyok. Csak egész éjjel nem aludtam. — Talán a foga fájt? — Dehogy fájt, dehogy fájt. Nem volt semmi bajom. — Akkor hát dolgozott? — Dehogy dolgoztam, dehogy ... — Hát mit csinált, hogy ilyen gyűrötten néz ki? — Képzelje kérem : tanultam ! — Tanult? Talán valami vizsgára készül ? — Ugyan kérem, vizsgára az én időmben ?! Sokkal rosszabbra. Sokkal nehezebb dologra. Holnap hazajön a fiam a nagynénjétől. Ezért tanulok, neki tanulok. — Nem értem. A kis fiának tanul? — Igen. Egy év óta egyebet sem csinálok, mint tanulok. Amikor az utolsó vizsgámat letettem, azt hittem, hogy többé soha sem kell könyvet venni a kezembe. — De tévedtem. Most kell csak tanulnom igazán. — Hát ön maga tanítja a fiacskáját ?------ Dehogy tanítom, dehogy tanítom, iszen még csak ötéves a fiam. •— Hát akkor mi az ördögöt tanul? Mondja már meg! Mire Piperke ur siránkozó hangon magyarázza: — Tetszik tudni, a fiam roppant okos gyerek. Nyilteszii, eleven lurkó. De egy csúnya szenvedélye van ... — Máris? — Igen már egy év óta. — És mi a szenvedélye? — Folyton kérdez. — Alit kérdez? — A legkülönbözőbb dolgokat kérdezi és nekem felelnem kell. ...— Nagyon természetes, ön az apja. —Úgy van, de azért kérdezhetne az anyjától is néha valamit. De nem. Mindig csak engem kérdez és olyan dolgokat kérdez, hogy a hajam is az égnek áll. Természetesen ez azért van, mert engem tisztel a legjobban. Nekem van a legnagyobb respektusom előtte. És azt gondolja, hogy én mindent tudok. Piperke ur elkeseredetten csóválta meg a fejét. — Rettenetes dolog ez, uram. Rettenetes! Sose gondoltam én, hogy mint családapa tanulással fogom tölteni az éjszakáimat. De csak nem mondhatom a fiamnak, ha -kérdez valamit, hogy: nem tudom. —És miket szokott kérdezni a fiacskája? • — Oh, a legkülönösebb dolgokat. A múltkor azt kérdezte, hogy mért visel az ember csak a lábán cipőt és mért nem visel a kezén is?.. Na hát feleljen erre!... — Nyomban utána azt kérdezte hogy mennyi kétszer kettő. Zavaromban alig tudtam megmondani. De végre meg mondtam : négy . . . Miért négy? — kérdezte a fiam. Na hát feljen erre! Amikor elkezdett a gyermek beszélni nap-nap után a legkinosabb perceket éltem át. Kisült, hogy nem tudok semmit. Akkor az apai tekintély érdekében elkezdtem tanulni. És azóta folyton tanulok. — Alost mit tanul? — Alost anatómiát és szülészettant. / — Ne mondja. — Igen. Holnap itt lesz a gyerek és nem telik bele egy óra, meg fogja kérdezni, hogy mi az az embrió, vagy hogy miért van a halnak ikrája és miért nincs az embernek ikrája ... És amikor én előre befogom tanulni a feleletet, akkor egészen más dolgokat fog kérdezni. Piperke ur megtörölte a verejtékes homlokát és sóhajtva búcsúzott el tőlem! — Rettenetes ez uram! Rettenetes! Csak tudnám mit fog kérdezni. ÖNFELÁLDOZÓ APA JÓSZÍVŰ HÖLGY: Azt mondja, hogy beteg felesége és hét éhező gyermeke van. Hát miért nem dolgozik? KOLDUS: (Zokogva.) Alikor dolgozzak tisztelt miszisz, mikor egész nap kenyeret köll keresnem a családom számára ?! RIPORT AZ ŐSLÉNYRŐL Az őslénytani intézetből sétálni ment az őslelet, az őslelet, emly diluvialis címet viselt és jelleget, sétálni ment és ---- elveszett. Az eljárást megindították, a rendőrség az nyomozott, harminc detektív s próba-rendőr jár városszerte s nyomoz ott, estére már nyomot hozott? Az őslénytani ősi csontváz históriája szomorú: mert sétakőzben észrevette és vacsorára hazavitte egy W.P.A. férfiú. EMLÉK — Maradt lábtörésedből valami keleinetlenség viszsza ? — Sajnos. — Ali? — A feleségem. Az ápolónőmet vettem el. A HÉT LEGROSSZABB KÁRTYAVICCE -Sáfrány ur römizik a kávéházban. . — Romi! — mondja és diadalmasan kiteriti lapjait. — Ali az? — válaszolják a partnerek. — Itt van még egy hetes! Mire Sáfrány ur leveszi a gallérját és igy szól: — Ez az egy hetes és a gallérom kéthetes, az Összesen három hetes. VÉNSÉG — Ne ve^d el a lányt. — Miért ne? — Nagyon öreg. Olyan öreg, hogy mindjárt unokáid születnek tőle. A RENDŐRBIRŐ: ATegjegyezte legalább a gázoló autó számát? AZ ÁLDOZAT aki egy hölgy: A számot nem láttam, de a hölgy, aki az autóban ült beige-sapkát és tweedköpenyt viselt szarvasbőr: kesztyűvel, husszin harisnyát és kigyóbőr cipőt. Elefáncsontutánzatu lánc volt a nyakában, a haja és a fülcimpái festve voltak, a kiborotvált szemöldök pedig igen finoman utána volt huzva. NÉPGYÜLÉSEN ■— Alit prézmitál ez, h^gy ne igyunk alkoholt? Hászen bort, sört, meg pájinkát iszok én, de ijen idegen italokat eddig se ittam . .. A KÖLCSÖN — Ön öt dollárt kért kölcsön tőlem, pedig én önt nem is ismerem. — Éppen azért. Ha ismerne, úgyse adna. — Apukám, adj egy dájmot, oda akarom adni egy szegény asszonynak. — Hol van az a szegény asszony? — kérdi az apa meghatva« — A mozipénztárban. TANÁCS — Mit csináljak, a főnököm azt mondja, hogy beszámíthatatlan idióta vagyok. — Rögtön vidd el a pénztárt ha ilyen tekintélyes ember álitja ki rólad ezt a bizonyítványt, nincs biró, aki elitéljen. CSIP-KE AZT MONDJÁK a politikusok, hogy ma Amerikában nem lehet egy platformon álló, miliós egység-tábort összehozni. Hát már ebben a gondolatban is megfeledkeznek a munkanélküliekről? ..„FARLEY postaügyi miniszter, állitólag, faképnél hagyja a postát. Hát ki fogja majd a Verhovayak hetilapját szétpostázni? A KATALÁNOK kétszázezer harcost küldtek a loyalisták segítségére és már is erősen ostromolják Hueskát. Nemszeretjük a szóvicceket, de azt hisszük, hogy igy aztán ka-talán győzni is fognak a “loyálok”. BERLINBEN nagy tüntetések voltak a vizsgálat alatt levő Niemöller lelkész mellett. Ez a hir. A Tótágas azonban azt hiszi, hogy a nép nem annyira Niemöller mellet tüneteit, mint Hitler ellen. UJ “MAGYAR” napilap alapepekövét akarják lerakni New Yorkban. Nem az Ujelőre akar benne poraiból megéledni? A NEW YORK állambeli gyárak nem hajlandók többé 40 éven felüli munkásokat foglalkoztatni. Jó, de kezdjék talán ezt az uj rendszert az igazgató urakon. A HŐS — Uram, imponáló volt, ahogy a szirtről ruhástól a fuldokló után vetette magát. . — Igen, igen . .. csak azt szeretném tudni, ki lökött meg hátulról? BALESET BIZTOSÍTÁS Julius elsejével életbe lépett a Verhovaynál egy újabb biztosítási forma. Minden tagunk, akinek életbiztosítása van — kivéve azokat akik a “Veszélyes Foglakozások” csoportjába sorol A- lapszabályunk — megkaphatják ezt a kedvezményt, amely balesetből bekövetkező halál esetén a biztositás összegét megemeli. Ha tehát valakinek jelenleg ezer dolláros biztosítása van és julius elsejétől tagjává válik, havi 25 cent fizetése ellenében annak az osztálynak és balesetből kifolyólag hal el, az örököse egyezer dollár helyett kettőezer dollárra lesz jogos. Már meglévő tagjaink is beléphetnek ebbe az osztályba, ha a megkívánt felvételi ivet kitöltik s eljuttatják a kpi hivatalba. A julius elsejével belépő uj tagok, pedig felvételük alkalmával kérjék ezt a biztosítási formát is. —.mmm MMMHW
