Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-07-22 / 30. szám
10-ik oldal 1937. Julius 22. A VERHOVAY ZARÁNDOKOKHOZ! Irta: KASSAY KÁLMÁN (Verhovay tag, 937 Windsor, O.) Öreg tagtestvérek s azoknak fiai, Akik tengert jártok testvért látogatni, Messze útra szálltok, túl a félvilágon S, ha örömkönny csillan majd a szempillákon, Mikor Szülőhazánk határához értek, Tudjátok-e, hogyan, mivel köszöntsétek? Kalapot emelve nézzetek az Égre, Könnyes szemmel szóló szép magyar beszédre, Amiben zokogva ragyog fel a lélek, Amikor az ősi magyar földre léptek. És köszöntéstekben légyen benne minden, Amit szivetekbe vésett be az Isten, Amit lelketekre fodrozott az orkán Vándorbottal járó bus magyarok sorsán. Legyen benne minden: vándor-sziv verése, Minden öreg magyar esti köszöntése. Minden fiainknak reggeli imája, « A vándormagyarok mind a két hazája. I És Ti, egyletünknek ifjú nemzedéke, Szent fogadalommal nézzetek az Égre, Hogy amit a csonka-haza földjén láttok. Magyar cselekvéssel majd meg is áldjátok. Hiszen Tiétek is apáitok háza. Amint miénk is a fiaink hazája. Szeressétek Ti is, ahogy mi szeretjük, Ahogy sziveinket mi is megfeleztük. AZ UJ HÁBORÚ RÉMEI (Katonai szakértők véleménye szerint) Végre a könyvpiacon illegje 1 e n t egy érdekfeszitő könyv, melyet Mawrizio (laremoris ezredes irt, a spanyol háború hadászati tapasztalatairól. Mindnyájan bizonyos ellenszenvvel veszünk kezünkbe ilyen könyvet, pedig a hadászati lehetőségekkel, — bármily borzalmasak is, — meg kell barátkoznunk a nyomdabetük ólom barázdáin keresztül. Lrre most van az alkalom. VÉRES SZÍNJÁTÉK ma is és lesz a jövőben is a háború s az irtózatos főpróbák pontos képet adnak arról, milyen lesz az igazi? Ila végig olvassuk ('laremoris angol fordításban most megjelent könyvét, kevés újat olvasunk ki belőle. Az uj háború olyan lesz, mint a régi: lesz benne lövészárok és sorban állás élelmiszerjegyekkel az üzletek előtt, lesz benne jótékonysági hangverseny és papirtalpgváros, lesznek benne hősök és névtelen áldozatok milliói, lesznek stréberei és ingyenélői, tankjai és gázbiztos mozijai ... és minden lesz, ami volt. (laremoris ezredes hadászati tapasztalatait ezekben a fejezetekben siiritve írja le: A Tankok A spanyol harcokból megint kiderült, hogy a védelem helyzete hasonlíthatatlanul előnyösebb, mint a támadók helyzete. A gépesített hadsereg nem halad gyorsabban előre, mint régebben a gyalogos és lovas hadsereg. A tankok tökéletesen megbuktak. A tankellenes gépfegyverek megsemmisitették a könnyű tankokat; az orosz nehéz tankokat, nagyon gyakran gyalogosok tartóztatták fel. A tankok oly kevéssé “szolidak,” hogy nincs többé komoly hadászati jelentőségük. Megfutamodott sereg üldözésére lehet csak használni e szörnyeket; de a lovasság ilyen helyzetekben eredményesebben üldözött. A Hadi Gépek A gép, szárazföldön, nem sokat ér a háborúban. Franco csapatainak negyven napra volt szükségük, atnig háromszáz kilométert előrehaladtak. A német jobbszárny •1914-ben hasonlíthatatlanul gyorsabban haladt előre. Az olasz szakértő szerint Spanyolország félelmesen alkalmas haditelep a “mozgó háború” esélyei s különösen olyan harci mozdulatok számára, amilyent Napoleon és Nagy Frigyes szerettek. De a gépesített hadsereg sokkal inkább rabja és áldozata a terepnek és a íjépnek, mint volt a régi. Hadihajók még tudnak valamennyire védekezni a légi támadás ellen; a kikötők partvédő ágyúi nem érnek semmit. A Gás és a Bombavetők Milyen lesz? Olyan, a hogy ismertük, plusz gáz. A spanyol háborúban. Istennek hála, nem “alkalmaztak” \ Z^rhovayehJopja gázt. A repülőgépek igazi hatását és jelentőségét csak a gáz támadásokon lehet megmérni. A bombavető, lokálisan pusztít, morális és ijesztő hatása nagy, de gyakorlati kár, melyet emberben és épületben okoz, nem döntheti el egy hadihelyzet sorsát. Mindenesetre kiderült ax spanyol háborúból, hogy a repülőgépek gyorsasága a döntő. A nemzetiek, irja Claremoris ezredes, tehetetlenek az oroszok Mar t hrbomba ve tői vei szemben. A Repülőgépek A “levegő uralma” nem egyértelmű valamelyik hatalom repülőgép-készletének fölényével. A sok gép nem ér annyit, mint a kevés, de minőségben elsőrendű és villámgyors gép. Általában az uj háború sokkal ipkább “minőségi háború” lesz, mint hiszik. Yégiil is az győz, aki intelligensebb, fegyelmezettebb, gyorsabb. A TITOKZATOS LIDÉRCFÉNY Régi, évszázados babona szerint azok a halvány, ideoda imbolygó titokzatos lángocskák, melyek éjnek ide-' jén mocsaras vidékek felett, erdőkben, temetőkben, vagy a fák csúcsán, hegyek, templomtornyok felett szoktak feltünedezni, megrémítve az utazókat és a nép egyszerű fiait, elhaltak nyugtalanul bolyongó lelkei, vagy gonosz szellemek, akik rossz útra terelik az éj vándorát, hogy eltévedjen, mocsárba, ingoványba kerüljön. — A természetkutató, aki a józan tudomány szemüvegén keresztül nézi a dolgokat, természetesen túl teszi magát mindenféle babonán és a lidércfényben sem Iát mást mint, a természet egy megnyilvánulását. Kétségtelen, hogy nem is egyéb természeti tüneménynél, de a tudósok ó* ' szintén bevallják, hogy ennél a megállapításnál ma még nem jutottak sokkal messzebb. Ezideig ugyanis — bármily hihetetlenül tűnjék is — még nem sikerült minden kétséget kizáróan kikutatni és beigazolni'a lidércfény mibenlétét. Elmélet, — igaz — van rá bőven, ám ezeket az elméleteket aránylag kevés gyakorlati megfigyelés támogatja. Az a tény, hogy lidérc" fényt többnyire mocsaras helyen észlelnek, ahol nagymennyiségű szerves anyag bomlik, valószínűvé teszi, hogy a bomlási folyamatokból keletkező mocsárgáz — tudományos néven methán — fellobbanás okozza a lángokat. De hogyan gyulladhat meg magától ilyen felszálló gázoszlop? —- Annál is inkább mert vegyi elemzéssel kimutatták, hogy a I mocsarakból feltörő gázokban sok a szénsav, ami a meggyuladást megnehezíti. Próbálták a dolgot öngyulladást előidéző folyamatokkal megmagyarázni. Ez a természetben éppenséggel nem ritka jelenség, mégis ebben az esetben nehezen fogadható el magyarázat gy .liánt. Vagy talán súrlódás gyújtja meg a gázt ? Avagy villamos behatás? Egyik megokolás sem bizonyult kielégítőnek. Pedig nyilvánvaló, hogy a rothadási gá’zoknak van valami közük a dologhoz. Egy ízben, egy kis falusi tóban, mely tele volt állati hullával és más rothadó anyaggal, fényes nappal megfigyelték, amint nagy buborékok szállnak fel a vízből és szétpattanásukat sárgás-kékes láng kisérte. Nem villámszerű felvillanás volt ez, hanem másodpercekig tartó nyugodt égés. Hasonló . tüneményt észleltek évtizedekkel ezelőtt Lille közelében. LTgy látszik, hogy a bomlási folyamatokban szereplő baktériumok tevékenysége folytán a fejlődő gáz valamiképpen mégis meggyulladhat magától, de hogy miként, nem tudjuk. Nehéz megmagyarázni azt is, hogy egyegy helyben feltörő gázoszlop miként vándorolhat egyik helyről a másikra, mert gyakran tapasztalták, hogy a lidérclángok néha tekintélyes utakat tesznek meg a levegőben lebegve. Némely kutató pedig, aki oly szerencsés volt. hogy közvetlen közelébe juthatott egy ilyen titokzatos lángocskának, belémarkolt, megragadta és a lángot hidegnek találta. Erről biztosit Knorr fizikus is, aki egy Ízben negyedóráig tartotta sétabotját egy imbolygó lidérclángha, anélkül, hogy. az akár csak fel is melegedett volna.' Ezt is meglehet azonban magyarázni. Hiszen jól ismerjük a szentjánosbogarakat és azokat a világitó baktériumokat, melyek rothadó fán, halmaradékon s hasonlé> anyagokon szoktak megtelepedni, kékes fehéren vi-j lágló, hideg fényt árasztva maguk körül. Nem lehetetlen, hogy a felcsapó gázsugár ilyen világitó baktériumokból álló rajt sodor magával, amely aztán, a szél szárnyé“ ide-oda libben. Tagadhatatlan azonban, hogy némely lidérctüneményt, aminő pl. a tornyok csúcsán felvillanó u.n. Szent Elmo-tiiz, jobban meglehet magyarázni elektromos kisüléssel, mint akár gázok égésével, akár világitó baktériumokkal. Aztán az is felettébb valószínű, hogy sok fényjelenség, amit avatatlanok idérctiiznek néztek, ártatlan szent jánosbogárkák fenje volt. Balgaság volna azonban azt állítani, hogy a lidércfény ma már elvesztette titokzatosságát. Senkinek sem sikerült eddig az elméletek bármelyikét is kísérletileg igazolni és sok olyan esetet is megfigyeltek, amit semmiképpen sem lehet az eddig ismert természeti jelenségek kaptafájára huzni. Még sok kutató munka vár a tudósokra, amig végkép lehull majd a lepel a lidércfény rejtélyéről. MEGHALT MAX ÁDLER A tudományos szocializmusnak nagy gyásza van. Max Adler bécsi egyetemi tanár, történetfilozófus, a szociológiának ismert elméleti munkása. Becsben meghalt. Max Adler Ausztria határain túl js ismertté tette nevét tudományos munkásságával, 1918-ban nevezték ki tanárnak a bécsi egyetem székére. Széleskörű tudományos munkásságot fejtett ki, Különösen sokat találkozott az ifjúság nevelésével, szocialista szellemének kialakításával. Kritikus elme volt, aki különös érdemeket szerzett magának az uj Kantianizmus fejlesztésével. Ebben a marxizmust és kanti ismeretelméletet hozta egymáshoz közelebb. Az ifjúság számára irt néhány érdekes és értékes füzetet és könyvet szicólogiai és világnézeti kérdésekről, a történelmi materializmusról, a szocializmus fejlődéséről, a társadalmi mozgalmak és eszmeáramlatok lényegéről. Sokszor hívták meg előadónak Németországba a német egyetemekre és munkásfőiskolákra. Legutóbb jelent meg értékes szociológiai munkája, mely itt Amerikában is nagy feltűnést keltett s melynek cinre: “A társadalom rejtélyéről.” Halála hirtelen következett be és mély részvétet kelt mindenütt, ahol társadalmi, szociológiai és filozófiai kérdésekkel foglalkoznak és [ahol nevét és munkáságát ismerték. HALÁLOS BALESETEK A National Safety Council becslése szerint 1936-ban Egyesült Államokban különböző tipusu balesetek 111,- 000 ember áldozatot követeltek és 3,700 millió dollár kárt okoztak. 1935‘ben az áldozatok száma 99,967 volt. Az évi jelentés megállapítja, hogy az elmúlt év minden harmadik másodpercére jutott egy személy megsérülése. Összesen 10 millió 730 ezer sérülés történt, melyből 400 ezer személy örökre munkaképtelenné vált, mig a szerencsétlenségek követ keztébenf halálesetekből minden öt percre jutott egy! / —.
