Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-07-22 / 30. szám

/ &-ik oldal F ARMTUDÓSIT ÓNK ÜZENETEI KÉRJÜK ÉRDEKLŐDŐ TAGTÁRSAINK SZIVES TÜRELMÉT, MERT LAPUNKBAN CSAK EGY OL­DALT SZENTELHETÜNK FARMERJEINK ÁLTAL FELVETETT TÉMÁK TÁRGYALÁSÁRA ÉS LEVE­LEIK ELINTÉZÉSÉRE. — ÍGY AKIK VÁLASZT MÉG NEM KAPTAK, LEGKÖZELEBB EBBEN A ROVATBAN MEGTALÁLJÁK MINDAZT AMIT TUDNI AKARTAK! Háziállataink Veszettsége: —Kovács Imre, detroit-vidé* ki Yerhovay kisgazda kér minket, hogy' Írjunk ezen fontos tárgyról, mert a fel­lépett hőség következtében igen sok a veszettség, főként a kutyák között. I agtár­­sunk kérdéseire a követke­zőket közöljük. A veszettség fertőző be­tegség, melyet veszett állat harapása idéz elő és amely mindig halálos. Minden fa­jú állat és az ember is fogé­kony iránta. A betegség tünetei állat­fajok szerint részben ktilönr bözők. A veszett kutya kezdetben kedvtelen, nyugtalan, sze-' szélves. szívesen bujkál, in gerlékeny. a feléje nyújtott kéz vagy tárgy után kap és rendes eleség helyett leülöm* böző idegen tárgyakat, u. m.: rongyot, szalmát, szőrt, fadarabot rág és lenyel, mi­közben nézése alattomas és szájából folyik a nyál. Szí­vesen elkóborol s e közben az útjába kerülő ebet, más állatot vagy az embert is hangtalanul megtámadja és megmarja. Megkötve, vagy ketrecbe zárva szabadulni i* gyekszik s időnkint dühön­­gési rohamot kap, tépi vagy rágja a feléje nyújtott tár­gyat, később nehezen nyel, rekedten és kettőzötten ugat és vonyit. állkapcsát lelógat­ja, dühöngve jár, végül már egyáltalában nem tud felkel­ni és lesoványodva 3—8 na­pi betegség után elpusztul. Némely veszett kutya kez­dettől fpgva tompult, nem ugat, nem harap, nem dir hön<r és bénulás tünetei közt 3----1 nap alatt elhull (“csendes veszettség”). Macskán a tünetek nagy­jából hasonlók, de a macska sokat nyávog, szeret a szem­be kerülő embernek, álla­toknak arcába ugrani, hogy összekarmolja és marja. Ké­sőbb hangja rekedt és kiáltó. Szarvasmarha nyugtalan, a szarvával túrja a földet, vagy a láncáról szabadulni igyekszik, felső ajkát felhúz­za, sokat bőg, rekedten és elnvujtottan, feléje közeledő kutyát dühösen megtámad. Kezdetben gyakran űrit bél­sarat és vizeletet, hasa fel­fúvódott, végül pedig test­része megbénul. Némely beteg nem izgatott, csak ne­hezen nyel, mérsékeltén fel­fúvódik és a testének hátul* só részében megbénul. A betegség- 3 — 6 napig tart. Juhon és kecskéken a tü­netek hasonlók, de a juhon izgatottság ritka. Ló izgatott, ijedős, lábai­val kapar, felső ajkát felhúz­za. a jászlat és a megmart testrészt harapdálja, olyan­kor embert és állatot meg­támad, az elébe tartott tár­gyat görcsösen a fogak kö­zé szorítja, rekedten nyerit végül szintén megbénul. A disznó izgatott, ide-oda szaladgál, hevesen túrja a földet,* rekedten röfög, tár­sait harapdálja, idegen tár­gyakat felszed és lenyel, em­bert állatot megtámad, majd nehezen nyel, folyatja a nyá­lát, végül megbénul. Ma­lacok néha körben forognak vagy térdelve vagy hason csúsznak a földön. A betegség többnyire 3 — 4, esetleg 5 — 6 nap alatt ve­zet elhullásra. A betegségre gyanús az olyan állat, melyen a felso­rolt tünetek egyike-másika mutatkozik , különösen ha tudni róla, hogy pár hét e* lőtt kutya vagy macska meg­harapta. Fertőzésre gyártom az olyan állat, amely veszett vagy ve* szetségre gyanús állattal é* rintkezett, különösen pedig az olyan, melyet veszett ál­lat megmart, továbbá az együtt tartott közösen ete­tett, itatott vagy legeltetett állatok, ha köztük a veszet* ség megállapittatott, végül az olyan állatcsoport, mely­ben veszett vagy veszetség* re gyanús marakodó állat­járt'. Elhullott (vagy leölt) ál­lat hulláján nincsen jellemző elváltozás. A hulla felbontása után gyanút kelt veszettségre, ha a húsevő állat gyomrában. VérhovQyükJgpjQ 1937. Julius 22* MARCONI MEGHALT A világhírű olasz tudóst 63 éves korában szívroham ölte meg Guglielmo Marconi, a szikratávíró feltalálója hirtelen meghalt. A vi­­lághirii feltaláló már két év óta betegeskedett. Végül erős szívrohamot j kapott, ami megölte. Marconi életét Olasz­ország két leghíresebb j orvosa sietett megmen­teni. de amikorra beteg- I ágyához értek, a nagy j olasz már kiszenvedett. ♦-------------—--------------------------------------­esetleg nyelőcsövében vagy beleiben emészthetetlen ide­gen tárgyak vannak. Előd L. R. I. — Salem, O. — A közönséges fejést köny­­nyebb megcsinálni, mint le­írni, de kívánságának eleget teszünk. Több szabályai a következők: Fejes előtt a tehén tőgyét vízzel mossuk meg és puha ruhával törül­jük szárazra. A fejő ruhá­ja tiszta legyen, kezét fejés előtt szapan.ial mossa meg és törölje szárazra. — A tő­­gyet mindig az utolsó csep­pig ki kell fejni, mert a leg­utolsó tej a legzsirosabb, (abban van a legtöbb cream) tehát a legértéke­sebb. A rendesen ki nem fejt tőgy elapaszt. A leg­jobb tejelő tőgyet is el szok­ták itt Amerikában rontani azáltal, hogy nem törődnek farmereink ezzel a fontos szabállyal, pedig odaát a legegyszerűbb fejős asszony is tudja, hogy a gyenge te* jelőtőgy is megjavul a jó fe­jés által. Ez különösen az első borjazás után fontos a fiatal teheneknél. A fejős állatokkal szelíden kell bán­ni. A tejet ne engedjük az istállóban állani, 'inert kel­lemetlen szagot kap. Fejésnél a csecsbimbókat ne 1 fejjük húzogatva, vagy bütyökkel, hanem száraz marokkal. A tej nagyrésze a fejés alatt képződik a tőgy­ben. Ügyes fejőknek ezért ad a tehén több tejet. Napjában kétszer-három* szor, de mindig ugyanabban az órában kell fejni. Há­romszori fejésnél többet ad a tehén, ezért a bőven teje­lő teheneket, hacsak lehet, fejjük háromszor napjában. Az egyes fejesek között meg­közelítőleg egyenlő időkö­zök legyenek. Legjobb, ha reggel 4 órakor (most nyár közepén, délben fél 12 óra­kor és este 7 órakor fejünk. Tgazán nincs mit szégyen­kezni azon, hogy felesége nem ért a fejéshez, mikor Ön meg jól érti azt, s ha még ezt a nehány most megírt szabályt is szigorúan szem előtt tartja, mester lesz a fejésben! — Többeknek. — A gyógy­növényekről és a halászat­ról külön cikkekben számo­lunk be legközelebb s igy a* zokban ama kérdésekre is mind választ fognak találni tagtársaink, akik felvilágosí­tásért hozzánk fordultak. Nagy Elek. — Ha takar­mánynövényeket szénává a* karjuk szárítani, úgy azok kaszálásának ideje a teljes virágzásban lesz. — Ha en­nél korábban kaszálunk jobb minőségűt, de kevesebbet :— míg későbbi kaszálás esetén rosszabb minőségűt, de töb­bet nyerünk. Kivételt ké­pez a lucerna, melyét bim­bózáskor a legjobb kaszálni. K. T. Alma Center, Wis. — A cséplőgépnél arra kell ügyelni, hogy ne legyen túl­terhelve, mert a túlterhelt gép nem veri ki a szemet és almiak sokszor negyedré­sze is a szalmában marad. A siettetés, a munkagyorsi­­tás nincs helyén a cséplésnél, tehát kárára van a gazdá­nak. Ezenkívül jegyezzük meg jól azt is, hogy soha­sem csépeljünk nedves ga­bonát, mert azt a legjobb gép sem veri ki. — A szal­mát pedig rendesen rakjuk össze, hogy be ne ázzék. — Levelében csupán ezekre volt kiváncsi, de ha bő in­formációt óhajt, kaphat egy kitűnő ismeretterjesztő fü­zetet Washingtonból a föld* mivelésiigyi minisztérium­tól ha a füzetért 5 centet póstabélyegben csatol leve­léhez. — Cim: — U.S. De­partment of Agriculture, Publications Office of Infor­mation, Washington, D. C. — A füzet neve: “Wheat Growing.” (Búzatermelés az Egyesült Államokban.) HALLÓ... HALLÓ! MEGJELENT A MAGYAR RÁDIÓUJSÁG — Az amerikai magyar Sajtó tör­ténetében egészen újszerű sajtó­termék jelent meg: a “MAGYAR RÁDIÓ ÚJSÁG.” Amint lapoz­gatjuk az eddig megjelent szá­mokat : a gazdag és változatos tar­talom mellett az tűnik fel legin­kább, hogy a lap máris egy új­szerű irodalmat: “rádió irodal­mat” teremtette meg. Történe­tei, közlései, editoreljei, versei, költeményei: majdnem kivétel nélkül “rádiós” jelegöek. Sőt egyes számokban még nagyon jóízű “rádió humort” is találunk. A lapban a következő érdekes ro­vatok vannak: ÁLTALÁNOS JÓ­NAPOT . . . ÜZEN AZ ÉTHER: — RÁDIÓ AZ ÖN BARÁTJA . . .: — KIT ÜDVÖZÖLT A RÁDIÓ? — BEMUTATJUK ... (a ma­gyarság vezetőit, kiemelendöbb egyéniségeit.) ILLIK TUDNI; — UJ MAGYAR DALOK; — HASZ­NOS TANÁCSADÓ; — HUMOR stb. Azonkívül igen sok alkalmi híradás (személyi hírek, művé­szi beszámolók) alkalmi költemé­nyek, főzőrovat szerkesztői üze­netek. Ennek a lapnak legna­gyobb előnye az, hogy nem helyi jellegű újság. Mert érdekeltsé­gi szférája- épen úgy, mint a Rá­dió Broadcast, kiterjed az egész U. S. területére. És ugyanak­kor, mint egészen különálló sajtó­termék, — nem zavarja egyetlen más sajtótermék érdekszféráját sem ... A MAGYAR RÁDIÓ ÚJ­SÁG szerkesztői: KOVACH J. FERENC chicagói “Hungarian Broadcast” igazgatója és SZE­­GEDY LÁSZLÓ, az ismert nevű magyar iró. A lap minden szer­dán jelenik meg. Egy évi elő­fizetési ára EGY DOLLÁR. Min­­dc . levél és előfizetési összeg er­re a. címre küldendő be: HUN­GARIAN BROADCAST, 817 E. 92nd Street, Chicago 111. 7 NAP ALATT Magyarországba az express hajókon BREMEN EUROPA A bremerhaveni kikötőből, köz­vetlen a Bremen és Európa ha­jók mellől gyorsvonat indul, amely kényelmes utazást bizto­sit Budapestig Vagy utazzék a népszerű gyorshajókon: COLUMBUS HANSA HAMBURG NEW YORK DEUTSCHLAND Kitűnő vasúti összekötetés Brémából vagy Hamburgból. Segítségére leszünk európai ro­konainak bevándorlási vagy lá­togatói vízum beszerzésénél Felvilágosítást nyújt a helyi ügynök Hamburg-American Line North German Lloyd 407 Wood St., Pittsburgh, Pa. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents