Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-12-16 / 51. szám

•8-ik oldal 1937. december 16. OHAZAI RADIO HAVAS TÉLEN — ÖRÖK ZÖLD Hozzánk érkezett egy le­vél s annak olvasásán úgy éreztük, hogy asztalunkra került, a természet minden zordságával dacoló-örökzöld! Örökzöld, amelynek nem árt a zérus alá húzódó hidegség, nem árt a mindent felper­zselő nyári hőség, megma­rad zöldnek — sötét micéli­­ttmmal tele, ragyogó fénylő leveleivel s olyan mintha — dacolva, szembe nézve min­den viszontagsággal — oda­­mosolyogná szemünkbe: “Bennem pedig az örök ter­mészet akarata zöldül s nincs elég erőtök hozzá, hogy az örököt kezemből kiadjam....” Itt a levél: * Verhovay Fraternal Ins. Ass’n. Pittsburgh, Pa. Tisztelt Uraim:— Köszönettel vettem a tegnap hozzám érkezett nov. 18 számú Verhovayak Lapja számát mint bemutatót, amelyet önök bará­tom Steinmetz Albert kérésére tettek, aki erről ingemet már ér­tesített egy előbbi levelében és felhívta figyelmemet az óhazai rövid hullám műsorának terjesz­tése és megfigyelései vagyis ész­revételek tekintetében egy “Ma­gyar Verhovay Rövid Hullám Club” megtervezésére. . Ebben a tekintetben, mint jó magam is, kitartó heti levelezője voltain Budapestnek már két és fél ev óta, es ezen idő lefolyása alatt nagyon kévés Budapesti mű­sor megfigyelést mulasztottam el. Sajnos, jó eredményről, de még “általánosan véve, elégségeset sem kaptunk itten nyugat Kana­dába. Ugyanis Plunkett, Sask. 425 mérföld nyugatra a Can. Pacific Rlwy. vonalán, via York­ion—Saskatoon ágon. És esünk GO mérföldre keletnek Saskatoon­­tól, 125 mérföldre északnak Re­gina, Sask. fővárosától. Az óhazai uj antenna adó itten a mi részünkre nyugat Kanadába nagyon kevéssel javitotta a vételt, ugyan is, valami 20—25% erejű fok emelkedést jelent, és igy is ritkán, a legjobb esetben tudjuk fogni valamennyire értelmesen. Szerintem, mi itten nyugat Ka­nadában, már nem igen lehetünk az irányított sáv szélességébe bele foglalva, csak a szélső hulla­dékokat kapjuk ebből a tekintet­ből is mi nyugat kanadai magya­rok szülő hazánkból. Igaz... mi sokkal kevesebben vagyunk számban itten nyugatra már Winnipegtől mint keleten élő honfitársaink, és jóval szétszóród­­tabban is .. . de, azért nem kell gondolni, bogy mi itten nem va­gyunk lelkes magyar szellemű ér­zéssel élő magyarok . • ., sőt . . . tatán mi itten jobban is esede­zünk magyaros dolgok Iránt mint azon keleten .élő .honfitársaink, akiknek oly sok mód és alkalom adatik a magyar hangos filmeket, szinelőadásokat és hangversenye­ket hallani, hogy néha közömbös­nek is veszik az alkalmat ilyesmik pártolása végett: Mi nekünk itten nyugaton, nem a fent nevezett szórakozásokból, de még óhazai vezető férfiakból is alig, alig jut egy vendége el hozzánk 10 évben egyszer is, én részemről úgy vé­lem mi olyas... “mostoha gyer­mekei” vagyunk szülő hazánknak itten a nagy nyugaton. Mellékelek egy dollárt mint elő­fizetőt az önök lapjára, és szintén itteni megfigyeléseimnek ered­ményét szívesen megadom eset­ről esetre ezen lapnak, kivált kép­­pen, ha a fenti említett elub meg­születik amelynek szívesen leszek tagja és elősegitője innét nyugat kanadából. A cikk íróját ezen Nov. 18-ik szám alatt a club és más ismertetésekre vonatkozólag nem ismerem, ugyanis Markovits Árpád József urat, és azon részét a cikknek amelyben írja, hogy egy bizonyos nagy amerikai magyar sajtó nem is méltatta közölni Steinmetz honfitársunk levelét, vagy annak egy részét is... ezt meghiszem ... mert én is küldtem három levelet a magyar rádió ér­dekében ... és egy- sor válaszra sem érdemesítettek... nagyszerű magyaros szellemű lap kívülről vizsgálva, de a belseje hideg és igy bizony hidegséget áraszt több magyar szive tájára, nem a meleg hazafias, testvéries magyar szel­lemi sugallatot. Én számtalan rádió és lapokat járatok úgy Magyarországból mint más országokból és minden egyes levelét úgy képét láttam Steinmetz honfitársunknak és egy ilyen alkalommal kerestem fel levelemmel egy pár éve. Mi itten Plunkett falujában nem rendel­kezünk 110 voltos árammal és csakis battery áramú rádiót lehet használni. Ezen kisebb szerű vevő­­készülékekkel is nagyszerűen le­het fogni itten kiváltképpen Lon­dont, Berlint is, de az ősz utója óta Berlin itten igen le van törve. A közel múltban is írtam leve­let a magyar rádió vezető embe­reinek és kérem őket arra, hogy figyelmüket Ide nyugat kanadába is terjesszék ki, hiszen .. . min­ket is éppen úgy érdekel a magyar ‘szellemi dolog mint más magyar testvéreinket. Amint tudjuk és ta­pasztaljuk a maikornak a rádió egy médiuma amellyel összponto­sítani lehet egy nemzetnek szét­­szórottan élő fiait és egy anya or­szág valósággal tudja éreztetni szívdobogását, melegségét idegen­ben élő gyermekei iránt. Hazánk­nak elő kell állani ezen tekintet­ből és nagy fontolóra venni ezen dolgot... és én úgy vélem és gondolom, ha anyagi szükségletre is lenne szorulva (mint van is) mi itten Amerikaiak és Kanadaiak MAGYARORSZÁG A NAGYVILÁG SZÍNPADÁN (Első közlemény) Ez az Írás az átlagos olvasónak szól, tekintet nélkül arra, 'hogy van-e hite vagy nincs. N. Sohasem érte oly nagy tisztes­ség Magyarországot az elmúlt ez­redéven át, mint amilyennek a jö­vő évben néz eléje. .......................... A történelemben nincs példa ar­ra, hogy a földkerekség minden tájáról egyazon időben figyelt vol­na Budapest felé a nagyvilág. Legendás hir kering arról, hogy amikor 1095-ben a clernoti zsi­naton főhadvezérnek valót keres­tek Európa egybegyült képviselői a Szentföld felszabadítására szer­vezendő nemzetközi hadsereghez, első választásuk Nagymagyaror­részben ki is vehetnénk magunkat, kivált képen ha a “Telefon Hír­adó és Rádió Részvény Társaság” aminek a tulajdona a rövid hullám állomás; külföldi magyarság ré­szére is bocsátana ki részvényeket. Kérem szives elnézését terjedel­mes levelemért, bár mint 12 éves gyermek kerültem ki a jelenlegi kanadai helyiségre szüleimmel 1910-ben, de azért megőriztem azt a hazaszereteti melegséget, ame­lyet iskolás éveim alatt magyar tanítóim belém oltottak és ami magyar, mindenért rajongok ami hasznos és szellemi hasznot tud hozni honfitársaink javára. A .legjobbakat kivánva és hasz­nos jó munkálkodást. Őszinte ha­zafias tisztelettel: ALBERT FARKAS Jr. Garage tulajdonos Plunkett, Sask. Can. Hát ez az örökzöld. Ez a levél, melynek írója a gyer­mekévekben, 12 éves korá­ban szakadt el szülőföldjéről s oda plántálta az élet, ahol alig csendül magyar szó, ahol a nagy népek szokásai1 hasalnak rá minden közéjük került nemzet-töredékre, — hogy kisajtolják belőlük azt az érzelmet, amelyet az ányatejen keresztül maguk­ba szittak. Farkas Albert testvérünk, aki a levelet irta, szakasztott olyan ős természeti szoká­sokkal megáldott ember, — mint a növény-világ két szi­­küjei között az örökzöld. — Színét, ragyogását megtart­ja hidegbe-fagyba s ha ennek a sártekének zenitjén vagy nadirján folytatná is életét, megmaradna magyarnak — Istenáldotta, jó MAGYAR­NAK! RÁDIÓ MŰSOR DECEMBER 18. SZOMBAT Este: 6-—7-ig. E. S. T. STATION: HAT4 9,125 kcls. 32.88 m. 1. ) Székely-Bertha: “Magyar­rapszódia”. — Kamarazenekar, 2. ) “Nótás Magyarország*' ■— Kodály, Bartos, Lányi, Veress és Farkas dalai és népdalok a Budai Dalárda, az Egyetemi Énekkar, Domány Sári és Sárdy János a m. kir. opera tagjai és Matolcsy Margit előadásában cigányzene kí­sérettel. 3. ) Balázs Gyula zongoraszáma. 4. ) Hírek magyarul. 5. ) Himnusz. szág jeles királyára, Szt. Lászlóra esett. A hozzá menesztett küldött­ség azonban már csak holttestét találta ennek az Európa szerte hi­res keresztény lovagnak. Az is tény, hogy a XIV-ik szá­zad végétől kezdve Magyarország felé fordult Európa figyelme, ami­kor sopánkodva remélték, hogy a magyar majd megmenti őket a tö­rökök előnyomulásától. De mindez eltörpül a jövő év májusára várt nemzetközi felbuz­dulás mellett, amikor majd Buda­pest lesz színhelye a XXXIV-ik Internacionális Eucharisztikus Kongresszusnak. Mellékes az, hogy mit hisz és mit nem e sorok olvasója. Az azonban nem mellékes, hogy az Oltáriszentségbe vetett hit sok százezer embert fog vonzani Bu­dapestre a jövő év nyarán. Széchenyi István, “a legna-DECEMBER 19, VASÁRNAP Reggel 9—10. E. S. T. STATION: HAS 3 15,370 kcls., 19,055 nt. 1. Weiner: “Játszó katonák” «— Operaház zenekara. 2. Országh Tivadart “Hunga­ry«» Svit” (II.) — Operahál ze­nekara. 3. “Liszt XV. rapszódiája” — Zeitinger Jenő zongorán. m-. v 4. "Hirek angolul”. 5. “Csárdás táncok” — Bodán Margit, Kubanyi György és Csor­ba Gyula cigányzenekara, 6. “Mit üzen a Rádió?”-7. Himnusz. DECEMBER 19, VASÁRNAP Este 7—8 E. S. T. STATION: HAT 4. 9,125 kcls. 32,88 m. (A vasárnap reggeli műsor megismétlése.) DECEMBER 22. SZERDA Este 7—8. E. S. T. STATION: HAT 4 9.125 kcls. 32.88 m. 1. Losonczy Dezső: “Kis nyi­tány” — Kamarazenekar. 2. Lányi, Hubay és Polgár: — Dalok** Budanovits Mária opera­énekesnő és Polgár Tibor zongora. 3. “Elfelejtett .'magyar ope­rák” —» .Az operaház .zenekara, Dohnányi Ernő vezetésével. 4. “Mi újság az óhazában”? 5. “Magyar nóták” — Radics Jóska cigányzenekara. 6. Petőfi: — “Téli Versek”. 7. “Magyarország a nagyvilág­ban”. — Külföldi hirek. 8. Himnusz. DECEMBER 25. SZOMBAT Este: 6—7 E. S. T. STATION: HAT 4 9.125 kcls 32.88 m. 1. “Karácsonyi énekek” —— Laskó Emil énekkara, Székelyhidy Ferenc operaénekes és a Kelen­földi Énekkar. 2. “Karácsonyi üdvözlet”- •— Somogyváry Gyula előadása. 3. “Mi újság az óhazában?” —■ Hirek. 4. Kodály: — "Bécsi harangok” — Szatmári Tibor zongorán. 5. “Magyar nóták” — Nyilas Pista cigányzenekara. 6. “Magyarország a nagyvilág­ban** ---- Külföldi hirek. 7. Himnusz. gyobb magyar” mondotta vala­mikor: “Oly kevesen vagyunk mi, ma­gyarok, hogy közülünk még az apagyilkosnak is meg kellene ke­gyelmezni.” E gyönyörű mondás igy is al­kalmazható: Oly keveset tud Magyarország­ról a nagyvilág, hogy nekünk min­den tisztes alkalmat meg kellene ragadnunk, amely szülőhazánk fe­lé tereli a figyelmet. Ily tisztes alkalom a Budapes­ten tartandó XXXIV-ik Interna­­cionális Eucharisztikus Kongresz­­szus. Csernitzky F. István, a 34-ik Nemzetközi Oltárszentsé­­ges Eucharisztukus Kongresszus Amerikai Magyar Bizottságának Ügyvezetője. s KEZÜNKBE KERÜLT az Uj Előre folytatásának (melyet “A- merikai Magyar Világ” elneve­zéssel láttak el) fiókjainkhoz in­tézett körlevele. — Első olvasás­ban a Biblia példáinál egyebet nem látott benne az ember s o­­lyan ügyesen voltak a Könyvek Könyvéből kivett idézetek alkal­mazva, mintha egy ortodox rab­binus festette volna meg azt a keretet, melybe President Roose­­veltnek egyetlen egy mondata be lett göngyölgetve. ---- Végre a kommunisták is megtalálják Le­nin doktrínája mellett a Bibliát és bizonyára a Karácsonynak az á­­hitatával átitatva írták meg elő­fizetési felhívásukat, amelyekkel a Verhovay fiókokat megajándé­kozták. .... Aki elhiszi, hogy a Magyar Világ a vérzivataroktól megmenti ezt a elkeseredett vilá­got, az bizonyára elő is fizet, — de aki azzal is tisztában van, hogy kevés köze lehet az Amerikai Ma­gyar Világnak ahoz a villámhárí­tóhoz, amelyet esetleg a vérziva­tarok villámcsapásai ellen felállí­tanak, azok természetesen nem hallgatnak a “biblia” szavára. Különösen ha tudják, hogy “a kéz Ézsaué ugyan, de a hang Jákobé!” ma még nyílt kérdés, hogy visszakerülnek-e az egykori német gyarmatok a Németbiroda­lomhoz. Megoldása talán a kö­zeli, talán a távoli jövőre vár. Egy azonban máris bizonyos, a németek elérték, hogy a gyarmati kérdés a maga teljes súlyával a világpolitikai napirendjére került és onnan nem kerülhet le többé. A Németbirodalom visszaköveteli egykori gyarmatait, miután a ró­luk való lemondást erőszakkal csikarták ki. — PITTSBURGHBA, az aé^lipar szivébe helyezi át összes irodáit a United States Steel Corp. 1938 január elsején s a világ egyik leghatalmasabb iparvállalatának irányítása innen fog történni. — SZTÁLIN JÓZSEFET az el­múlt hétfőn 90 millió orosz sza< vazó polgár választotta meg is­mét a Szovjet diktátorává. Ez volt az első általános választás a bolsevista forradalom óta. —— SHVOY LAJOS, a közöttünk járt székesfehérvári püspök igen szép beszédet tartott Budapesten a főrendiházban az amerikai ma* gyarságról s felhívta az ország figyelmét arra, hogy gondoskod­jék a kormány arról, miszerint az amerikai magyarság és az óhaza közötti kapcsolat bensőséges, ő­­szinte és szeretetteljes legyen. HA KÉSZÜL AZ ÓHAZÁBA, ne felejtse el, hogy a Ver­hovay hatalmas társasuta­zást rendez 1938-ban! Tart­son velünk!

Next

/
Thumbnails
Contents