Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-07-15 / 29. szám
8-ik oldal 1937 Iuliu« IS: : Vfrhooayakjgp/a ■■ AZ EGYIPTOMI NŐK HELYZETE ÖTEZER ÉVVEL EZELŐTT (Angol eredetiből.) SIR GALAHAD, a világhírű “Holy Grail” (“Szent Kehely”) kitűnő írója és nagynevű angol diplomata, a napokban inkognitóban Amerikában járt, mégis az amerikai világlapok szemfüles riporterei meginterjuolták és Sir Galahad, --- aki jelenleg az ókori nőkről ir tanulmányt, mely már most óriási érdeklődést kelt előkelő amerikai és angol körökben, --a riporterek kérdéseire --- összefoglalva --- a következőket mondotta: Krdekes volna hallani, liogy mit szólna az ókor, vagy a középkor asszonya a mai asszonyokhoz, különösen az amerikai nőkhöz. “Felfordult világ!” — ez volna biztosan a régi Egyp* tom asszonyának első megállapítása. — ‘'Otthon nálunk. Memphisben, ötezer évvel ezelőtt egészen más állapotok voltak!” És teljes mértékben igaza is volna. A mai lánynak íokróhfokra kell elérni azt. hogy'férje el tart >a őt, mert férje vagyonának mindig csak kis részét kaphatja kézhez; ezzel szemben az ősi Egyiptomban a vőlegény minden vagyonát menyasszonya ne* vére íratta. A házassági szerződés értelmében az asz* szonv jóga volt a válás, aki aztán férjét — ezt a kiváltságos vendéget — minden ellenszolgáltatás nélkül egyszerűen kidobhatta, most már az ő nevére irt házból és vagyon élvezetből. A házassági szerződés fontos záradé ka volt a férj fogadalma, a mely szerint feleségének “mindig és mindenben engedelmességgel tartozik." — De hát akkor, az ördögbe is, — kérdezheti egy mai férfi — az az egyiptomi fajankó miért egyezett ebbe bele? Az anyaság joga miatt! Ez volt egyike a legfontosabb és legtiszteltebb jogoknak mindaddig, amíg később az apa joga háttérbe nem szorította. Érvényben volt az ősi Egyiptom ötezeréves története alatt, egészen a birodalom bukásáig: Krisztus születéséig. A legritkább anyaság joga, amely a természet törvényein alapult, előtérbe helyezte a nőural-! mat, amely aztán a gyermek születésének egyetlen fontos szereplőjét az anyában látta. A “származás-fa” ennek következtében kizárólag a nőt említi meg; a “törvényes” és “törvénytelen" gyermek fogalma ismeretlen, minden gyermek az anya nevét viseli j és örökhagyó is csak az anya lehet. Szegén}- egyiptomi férj és férfi, az utódaival még csak rokonságban sem lehetett, nemhogy örökségben részesíthette volna őket. Csak azt kaphatták • az ő gyermekei,, amit anyjuk még életében nekik ajándékozott, hacsak mindent el nem pazarolt a saját kedvteléseire. Gyérmektelenség esetében pedig á — nővére gyermekei örököltek mindent. Ahol a férfi nem alapíthat családot, ott ő kénytelen az asszony kedvében járni. Ennek következtében a természet is egészen átformálta az ókori Egyiptom férfiadnak lelkiiletét. Az egyiptomi férfi legokosabban tette, ha a saját nővérét vette feleségül, akkor legalább az ő gyermekei lettek az örökösök. Ezenfelül több felesége is lehetett, mint ahogy az asszonynak is több férje, a válás pedig teljesen magánügy volt. A testvérházasságok voltak a "legkorrektebbek”, különösen a királyi családoknál, amellyel “isteni" származásukat védelmezni akarták. Ezért van az, hogy az egyiptomi fáraók és az angol verseny-paripák a világ legtisztább fajú teremtményei. Es a legszebbek is. (Egyébről ne beszéljünk!) Nagyon természetes, hogy ennek következtében az egyiptomi nő udvarolt a férfinek és ő kérte meg a kezét. Egy II. Ramses korában élt költőnő például igy ir szerelméhez : — Ó, én szép if jam! Legfőbb vágyam, hogy a hitvesed és vagyonod birtokosa legyek! Az egyiptomi nő -—- valljuk be ! — sokkal modernebb és előrehaladottabb volt, mint a ma nője. Minden pálya nyitva állt előtte. Papnő is lehetett, ami érseki, sőt bibornoki jövedelmet és méltóságot jelentett számára. Ismeretes egy négy és félezer év előtti fiatal lány teljes élettörténete, aki szegény családból származva, hivatalnok leány lett apja üzletében; később állami szolgálatba lépett s Fajúm tartomány helytartója lett, majd a keleti haderők legfőbb parancsnoka. Aztán Kynopolis főkormányzója és a birodal°m keleti felének teljhatalmú úrnője, Mindezt a legrövidebb idő alatt és egyéni képességeivel érte el. A csecsemők természete-! sen azonnal a férfiak gondozása alá kerültek, akik nagy- j szerűen tudták betölteni a ! “r.urse”-i hivatást. A dajkaság, különösen a királyi udvarnál, kizárólag férfi foglalkozás volt. A férfi legnagyobb kitüntetése az újszülött hercegek és herceg-kisasszonyok fölnevelése. A férfiak mostak, takarítottak, főztek és ők voltak a női szépség ápolói. Görögország, ahol a klasz* szikus ókorban férfiuralom volt, gúnyosan csodálta Egyiptomot: a nők országát. Herodotos, a klasszikus történet iró, “megfordított' világiról beszél és Suphokles, a drámairó, igy ir: — íme, az egyiptomi erkölcsök és szokások menynyire átformálják az életet! Ott a férfi végzi a házimunkát és a nő keresi a kenyeret! Az egyiptomi férfi valóságos rabszolga volt a nőnek. — Meghajtok a te asszonyi jogaid előtt — szólt az egyik dokumentum. :— A mai naptól kezdve egyetlen szóval sem fogok ellentmondani neked. Elismerem, — hogy a feleségem vagy, de nincs jogom azt mondani; te vagy a feleségem. — Én vagyok a te férjed: ezt is csak te mondhatod. — Bárhova jogod van egyedül menni. A mai naptól kezdve semmi önálló kívánságon} nem lehet. Mindenemet neked adom, fitt következett a vagyon részletes felsorolása). Minden jogomat reád ruházom. Ha a jövőben is bárhonnan kapok pénzt, az mind téged illet. Ennek következtében az asszony ruházta és öltöztette a — férjét. Beláthatjuk ezek után, AMERIKAI BÖLCSELKEDÉS — A CSŐKRŐL hogy a mai nő hosszú esztendők alatt kivívott jogai még mindig jelentéktelenek az egyiptomi nő “természetes” jogaihoz viszonyítva, amelyeket az ókori törvények támasztották alá. Még csak az ókori egyiptomi bölcsességről akarunk néhány szót említeni. A világ talán legrégibb könyvében, a Kr. előtti 3200. évben élt Ptak- Hotep bölcselkedő maximáiban találjuk a következő sorokat: — Ha bölcs férfi vagy, vigyázz otthonodra, szeresd feleségedet és ne veszekedj vele! Tápláld őt, ékesitsd fel őt és kend még illatos olajokkal! Kedveskedjél neki és teljesítsd minden kívánságát, amíg csak élsz, mert ő a te legigazibb vagyonod, amely nagy hasznot hoz. Vigyázz arra, mi a vágya és merreíelé hajlanak az érzései ! Mert csak igy érheted el, hogy meghódítod és megtartod a magad szániára! Ha azonban ellenszegülsz neki, saját magadat is tönkre teszed! Mindenesetre leszögezhetjük, hogy a férfinak és a férjnek nem volt valami pa-' radicsomi élete az ősrégi Egyiptomban. ZSUZSI NÉNI POSTÁJA SZERETETTEL térek vissza olvasóinkhoz többhetes betegségem és vakációm után. És mindenek előtt bocsánatot kérek uz* ért, hogy --- a most említett okok miatt --- néhány levelet eddig elintézetlenül hagytam. Igyekszem jóvátenni a dolgot azonnal. Tehát: M. J.-né Penninsula, O. --Férjének érdekes írásaira megérkezett a “szakvélemény”. Egy elismert írónk bírálta meg és az a véleménye, bogy — megfelelő gyakorlati átdolgozás után--minden figyelmet megérdemel. Legokosabb tehát, ha igy cselekszik és hivatásos iróemberre bízza a különben igazán nagyon érdekes és eredeti ötletek feldolgozását. írásait már postára is adtam, hogy mielőbb kezébe jusson férjének. Meleg üdvözlet. AGGÓDÓ. --- Nincs oka aggodalomra. Nem hiszem, hogy komolyabb természetű lenne a baj. De: forduljon orvoshoz. Ez a legegyenesebb és legtermészetesebb ut arra, hogy megtalálja a gyógyulást és a vigasztalást. 26-IK UTAS. --- Ha elég gyorsan szerzi be az írásait, akkor m«g együtt mehet a Verhovay követekkel, akik --- tudvalevőleg —• július hó 24-én utaznak el New Yorkból az Európa nevű hajóval. Na gy örömet fog önnek okozni, ha velük mehet, az azonban nem valószínű, hogy Ön lesz a 26-ik utas, mert a 25 követen kívül már is százak jelentkeztek erre az útra. A bucsuvacsora Julius 23-án lesz New Yorkban, az East 69-ik uccai református magyar egyház nagytermében. Legyen ott. U. I. N. Y. --- Bizony némelyik ember számára nagy gond a cipőkérdés. Vannak rendkívül érzékeny lábak, amik nem szenvedhetik el az úgynevezett “bolti cipőt'* akármilyen finomak és könnyűek legyenek is azok. A~ ilyen emberek, persze a nők is, legokosabban teszik, ha felkeresnek egy európai “susztert” és külön csináltatják meg a cipőiket. “Méret szerint”, mert a bajnak rendesen az az oka, hogy a láb nem egyezik egyetlen “számszerinti” mérettel FÁRADT ASSZONY. — Hogy hová menjen nyaralni? Szinte mellékes a hely. Az a fő, hogy temérdek dolga, gondja után valahol megpihenhessen. Legjobb, ha vala mi egészen csendes, szép, kellemes elvonultságban tölti a nyarat. TÖBB LEVÉLRE jövő számunkban válaszol Zsuzsi néni. A csók a szerelem fájának legédesebb gyümölcse. Minél többször szakítják le annál dusabban nő. * * A csók olyan valami, ami egy emberre nézve értéktelen, kettő szemében, azonban a legdrágább kincs. * * A csók: a gyermek joga, a szerelmes — kiváltsága, a szülők--áldása és a képmutató .--- álarca. * * A csók olyan valami, amit nem adhatsz úgy, hogy te is ne kapnál és nem kaphatsz úgy, hogy te is ne adjál. * * A csókra is igaz az a közmondás, hogy két fej többet ér, mint --- egy. * A csók: kevés egynek, nagyon sok háromnak, de éppen elegendő: kettőnek. * * A csők: a béke lobogója a házastársak kis harcaiban. ■ * * A csók: a kérdőjel a szerelem regényében. Édesség, amely mégis csillapítja a szív éhségét. GYAR0RSZA6BA JULIUS 24-ÉN Ezen a napon indul New Yorkból a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET NAGY TÁRSASUTAZÁSA ÉS AZ AMERIKAI MAGYAR UJ NEMZEDÉK ZARÁNDOKLATA BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRÁHOZ a North German Lloyd EUROPA nevit gyorshajóján A bremerhaveni kikötőből, közvetlenül a hajó mellől induló “Verhovay Gyorsvonat” szállítja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesülnek AMERIKAI POLGÁROKNAK NEM KELL MAGYAR VIZŰM Váltsa meg hajójegyét azonnal, a helyi ügynökségnél, vagy Ir HAMBURG-AMERICAN LINE jjg INORTHl IGERMAN I IllovdJ "Sp-I NORTH GERMAN LLOYD "**■■ ! 407 Wood Street — Pittsburgh, Pa.
