Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-11-04 / 45. szám
ft-Hc oldal 1937 november 4 CornerChctí. 'Tticajuc^r 1 ferme» NESZE SEMMI, FOGD MEG JÓL Augusztus 1-én lépett életbe s most hajtják végre a Bankhead- Jones féle “Farm Tenant Law”*t, melyet magyarul hosszúlejáratú, farm-hitel törvénynek lehetne neveznünk s — a törvény betűi szerint, — mint igénybe vehető személyi hitelt, csakis farmbérlők kapják, akik kisebb, u.n. “familysize-farm”-okat óhajtanak vásárolni és saját földjükön szeretnének gazdálkodni. A törvény értelmében előnyben részitik azokat, akik családdal birnak, vagy kiskorú gyermekeik vannak s akik képesek egy bizonyos összeget lefizetni, vagy azok, akiknek állatállománya vagy farmfelszerése van. CSAKIS OLY FOLYAMODVÁNYOKAT VESZNEK FIGYELEMBE, AMELYEKNEK KÉRVÉNYEZŐI AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁROK. A folyamodványt a county agenthez (County Agent of Farm Security Administration) kell benyújtani. ----Ezeket a kérvényeket a mezei bizottság vizsgálja meg, amely bizottság három hely beli farmerből áll. A bizottság megvizsgálja a vásárolandó farmot és megállapítja, hogy a farm képes lesz-e a farmernek megélhetést biztosítani. A kölcsönöket negyven évre folyósítják és a le nem törlesztett tőke után 3 százalék évi kamatot számítanak fel. Ez a törvény annál nagyobb örömöt kelt farmerjeink körében, mert a “Farm Tenant törvény” lehetővé teszi, hogy a földmivelésügyi miniszter farmereknek, árendás farmereknek és felesbe dolgozóknak ezen kívül még külön kölcsönöket folyósítson FARM FELSZERELÉSEK, FARM ÁLLATÁLLOMÁNY beszerzésére, vagy kisebb javitások eszközlésére, feltéve, hogy az illetők más uton-módon nem képesek a szükséges kölcsönt beszerezni. Az ilyen szövetségi kölcsönt évi 3 százalékos kamatra adják. Ezt a kölcsönt 5 éven belül kell visszafizetni. Az ily összegeket részben a segély alapból merítik és mennyiségét az elnök határozza meg. Eddig nagyon szépen hangzik az egész törvény, de közelebbről nézve, sok, igen sok olyan oldala is van, melyet ha behatóbban vizsgálunk, azt vesszük észre, hogy az amerikai magyar “farmtenantM-oknak azokból a nehéz milliókból bizony nagyon kevés, sőt a legtöbb helyen semmi sem fog jutni, családi farm-vásárlásra. Mégis mondjuk, hogy miért? Az ország egyik legtekintélyesebb mezőgazdasági folyóiratának, a “Pennsylvania Farmerének legutolsó számában ugyanis olvassuk, hogy az államban levő megyék mindegyikében legfeljebb csak 10 és legkevesebb 5 ilyen kérvényező részére lesz egy-egy ilyen kölcsön folyósítva. Az egész országban ez a helyzet. így van ez Ohioban, Michiganban, II- linoisban, Wisconsinban, New Jersey, New York és a többi államokban is. Vegyünk egy egyszerű esetet. E sorok Írója a napokban Lisbonban járt, mely az Ohioban levő Columbiana megye székhelye. Columbiana megyében van körülbelül 570 olyan farm-bérlő (s közöttük vagy 30 olyan amerikai magyar farm-bérlő), akik folyamodhatnak ilyen kölcsönökért, ---mivel azonban 570 farmer közül (akik között van legalább is 300 “száz-százalékos” a m e r i k a i), CSAK TÍZ KAPHATJA MEG A KÖLCSÖNT s miután az egész országban a helyzet lényegileg ugyanaz, ---- ezt a nagy hűhóval behirdetett uj törvényt, ---- a mi szempontunkból méltán nevezhetjük ---- “Nesze semmi, fogd meg jól“ törvénynek. Nagyon kevés amerikai-magyar farmert fog az családi farmhoz segíteni. -----------0-------GYÜMÖLCSFÁINK SEBEI “A tulkorán beállt ősz farmjainkon, illetve gyümölcsöseinkben az idén, rákényszerit bennünket arra, hogy lassan-lassan elkezdjük majd a téli munkálatokat is,” —— írja a Clevelandban megjelenő “The Ohio Farmer.” “A téli munkálatok egyik fontos része, a gyümölcsfákon található sebek kezelése is. Ezek a sebek, amelyek nyáron a lombozat miatt részben nem láthatók, keletkezhetnek súrlódásoktól, dörzsölésektől, szél vagy vihar okozta törésektől, az őszi szelek, nagyobb hótömegek, sőt maga a fagy is, kis rágcsálók okozta rágott sebek, mind most várnak kezelésre. Házi gyümölcsösekben kisebb a terület, különösen surlódott dörzsölt sebek keletkezhetnek. Nagyobb gyümölcsökben kocsik, kihajtott háziállatok okozhatják a sebeket. Mindezeket orvosi pontossággal kell kezelni, mert az idők viszontagságán a kezeletlen sebeket nagyobbitják, az igy keletkező repedések, üregek, melyek a legfontosabb helyei a rágó kártevőknek, amik ott telelnek ki. A kezelés főleg a sebek tisztántartásából áll, amelyet az üregek kikaparásával, a törés által létrejött csonkok egyenesre metszésével érhetünk el.” Természetesen, amennyiben mód van rá, a leghelyesebb a gyümölcsfák sebeinek preventív megelőzése. Utak szélén néhány facölöp, az ut felé eső oldalon a fa elé verve az utón közlekedő jármüvek súrlódásától óvja a gyümölcsfákat. Legelő állatok ellen drótfonat, vagy tüskés sövény védi a gyümölcsöst, vagy esetleg egyes fákat is, ügyelve arra, hogy a sövény, vagy drótfonat kellő magas legyen. Hideg télen kárt okozhat a déli erős napsugár is, amelynek káros befolyásától úgy óvhatjuk meg a gyümölcsfákat, hogy mésztejjel húzzuk be a napsugárnak kitett törzseket.” “Nagyobbméretü nyílt sebeket kétszeres gondossággal kell kezelni és a gyümölcstermelés gyakorlátában jól bevált takarásokkal, kötözéssel kel! kezelni. Áglyukkal bíró üreges fákat sem kell azonnal kivágni, ma már cementezéssel, a nedvesség levezetésére fúrt nyilasokkal, még ezek is sokáig életben tarthatók.”-----—0-------MEGKEZDŐDÖTT A VADÁSZATI SZEZÓN (Vadászok tizparancsolata) tuet____, a Anf, E hó elején az egész országban megkezdődött a vadászati időszak s az Amerikai Vörös Kereszt nem feledve, hogy a múlt évi vadászati szezonban balesett következtében 2,000 ember halt meg, tiz jó tanáccsal igyekszik az ilyen balesetek számát csökkenteni. L— A puskát ne huzzuk ki az autóból gondatlanul; segítsük ki, mintha menyasszonyunk volna. 2. — Távolítsuk el a töltényeket a puskából, mielőtt puskával a kezünkben kerítésen mászunk át. 3. - Ne a puskával verjük a bokrot, ha azok közül vadat akarunk kizavarni. Puszta kézzel kizavarni nem olyan veszélyes. . .4.— Ne vigyük a puskát felhúzott ravasszal. A puska csöve hozzánk mindig közelebb van, mint a vadhoz. 5. - Tréfából ne irányítsuk a puskát senkire. A komédiát a tragédiától igen vékony vonal választja el. 6. — Ne törtessünk tapasztalatlan vadászok előtt. Legyünk udvariasak, engedjük őket előttünk menni. 7. - Ne hagyjuk a puskát olyan helyen, ahol gyermekek kezébe kerülhet. A gyerekek minden fegyvert játékszernek tartanak. 8. — Lakásunkban ne tartsunk töltött fegyvert. Medvék, indiánok nem kúsznak be mostanában otthon un kba.--- Ügyeljünk, hogy a puska csövét sár vagy hó el ne dugaszolja. Tisztítsuk a puska csövet, mint a fogunkat. 10-— Azok, akik őzre vagy szarvasra vadásznak, viseljenek vörös kabátot, vagy vörös sapkát, nehogy vaddal tévesszék össze. ---Sokan agyonlőtték már őznek vagy szarvasnak vélt vadásztársukat, vagy vadfelha jtójukat. ——--------O-------A JUH Amerika juhtenyésztése egyike a legnagyobbaknak az egész világo . Érdekes cikk jelent meg erről és általában a juhok származásáról az “Ohio Farmer” legutolsó számában. A múlt esztendőben csak Ohio állam területéről 65 millió font gyapjú került a gyárakba feldolgozás végett, melyért juhterny észtő farmerjeink másfél millió dollárt s egy-egy farmer átlagban 8,000 dollárt kapott. 1935-ben egy fontért 22 centet fizettek átlagban, mig a múlt évben már 32 és fél centet. így volt ez a többi államokban is, ami fényesen bizonyltja, hogy a juhtenyésztés igen szép jövedelmi forrása farmerjeinknek. A száraz statisztikai adatok mellett a juhok származására nézve is igen érdekes dolgokat tudtunk meg. A juh, mint minden háziállat, valamely vadon élő, de később megszelídített ősének a leszármazottja. Pycraft, hires angol zoológus szerint ennek a hasznos háziállatnak j e 1 e n g i alakjai több, részint Ázsiában élő vadjuhnak kereszteződéséből és célszerűségi szempontok szerinti kitenyésztéséből keletkeztek. A cölöpépitmények maradványai között, melyek időszámításunkat 7000 évvel megelőző kultúra emlékét örökítik meg, juhok koponyái is szerepelnek. A csontok és csigák alakja világosan mutatja, hogy ezek a házi állatok a Szardíniában és Korzikában vadon élő “mufflon”-nal voltak azonosak. Ugyanerre a származásra lehet a jelenleg is a Hebridákon és Shetland szigetén élő juhok külalakjából következtetni. A többi európai^ és később amerikai juhfajta. kitenyésztéséhez történt előtti időkben világrészünkre származott ázsiai állatok, nevezetesen az “urial” megszeliditett ivadékai járultak hozzá, mely állatok a turke,sztáni nomádnépek utján jutottak Európába, onnan pedig át hozzánk Amerikába. A vadjuh különböző válfajai különben az egész földgömb északi felének magasabb hegységeiben élnek. Ebben a tekintetben Ázsia áll a legelső helyen, amenynyiben a Himalájától Kamcsatkáig, sőt a Beehring szorosig ennek a kérődzőnek valamely képviselője minden magasabb fekvésű vidéken található, sőt Amerika havasain is él a vastagszárvu vadjuh, mely Ázsiából származott ide hosszú évszázadakkal ezelőtt. A KUTYÁK VILÁGÁBÓL Kutyák vasúti szolgálatban Most olvassuk, hogy az angol vasúttársaság — a Great Western Railway Co. — igazgatósága engedélyt adott a vonalfelügyelőségnek hogy kutyaállományát újabb huszonöt juhászkutyával kibővitse. Mármost az olvasó jogosan figyelhet fel erre' a híradásra és megkérdezheti, vájjon mire kell a nagytekintélyű angol vasúttársaságnak a juhászkutya. A magyarázat igen egyszerű, a vasút vonalfelügyelősége már évek óta megszervezte a vasúti juhászkutya szolgálatot, mert egyes vonalakon, különösen Newport, Cardiff és Oswestry völgyeiben u juhnyájak legelőket keresve, elkalandoznak a vasúti sínekig, sőt gyakran éppen a síneket választják legelővagy pihenőhelyül s ezzel bizonyos zavarokat okoznak a vasutforgalomban. A kanyarodóból előbukkanó vonat mozdonyvezetője néha csak az utolsó pillanatban veszi észre, hogy a sínekre békésen sütkérező juhnyáj telepedett le. A vonat hirtelen való lefékezése pedig kisiklást is okozhat. Miután több ilyen vasúti szerencsétlenség történt, évekkel ezelőtt' a vonalfelügyelőség megszervezte a vasúti juhászkutya szolgálatot. A vasúti juhászkutya feladata, hogy a vonalat megtisztítsa az arra csa^ vargó nyájaktól. Az okos és ügyes kutyák elkergetik a juhokat a sínek közeléből, ismerik a lokomotivok minden füttyjelzését, a szignálok jelentését... Legendák keringenek ezekről a juhászkutyákról, leleményességükkel és találékonyságukkal sokszor oldottak már meg olyan helyzetet’, aminél úgy látszott, hogy a katasztrófát nem lehet elkerülni. — Az egyik kutya például, amikor látta, hogy a sinek közé letelepedett nyájat már semmiféle ugatással nem lehet elterelni a közelgő vonat elől, kétszerháromszor végigrohant a juhok fölött, ugatvacsaholva úgy megijesztette őket, hogy azok a földre lapulva, meg sem mertek mozdulni és igy az egész szerelvény elrobogott felettük, anélkül, hogy egyiküknek is valami baja esett volna. A vonatfelügyelőség az újabban engedélyezett huszonöt kölyök-juhászkutyát most válogatja össze. Amikor teljes lesz a csapat, megkezdődik a kiképzés. Élénken el tudjuk képzelni, hogy az angol kutyatársadalomban milyen marakodás folyik ezért a huszonöt nyugdijképes vasutas állásért... MEGHALT A “FEHÉR SAS” Gyászdalokat zengenek az Egyesült Államok területén lakó rézbőrü indiánok, mert meghalt a legöregebb és leghíresebb vörösbőrü törzsfőnök, Big Chief White Horse Eagle, már-már legendás Fehér Sas, az Osaga törzs főnöke. Fehér Sas 1822-ben született és életrajzi adatai szerint már egész fiatal harcos korában 89 skalp diszitette ővét, később azonban még, többre szaporodott a megölt elenségek fejbőrének száma. Ötvennégy éves korában, 1876-ban kibékült a nagy törzsfőnök a “sápadtarcu idegenekkel” és öreg washingtoniak még emlékeznek a Fehér Sas bevonulására városukba. Hosszú és véres harcok után kötött békét a nagy törzsfőnök a fehérekkel s az -említett esztendő egyik őszi napján harci paripája nyergében, teljes harci díszben felesége kíséretében bevonult Washingtonba, felkereste a köztársaság elnökét s ünnepélyesen, hosszadalmas szertartások közepette eltemette a csatabárdot a fehérek és rézbőrüek között.
