Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-11-04 / 45. szám

ft-Hc oldal 1937 november 4 CornerChctí. 'Tticajuc^r 1 ferme» NESZE SEMMI, FOGD MEG JÓL Augusztus 1-én lépett életbe s most hajtják végre a Bankhead- Jones féle “Farm Tenant Law”*t, melyet magyarul hosszúlejáratú, farm-hitel törvénynek lehetne ne­veznünk s — a törvény betűi sze­rint, — mint igénybe vehető sze­mélyi hitelt, csakis farmbérlők kapják, akik kisebb, u.n. “family­­size-farm”-okat óhajtanak vásá­rolni és saját földjükön szeretné­nek gazdálkodni. A törvény értelmében előny­ben részitik azokat, akik család­dal birnak, vagy kiskorú gyerme­keik vannak s akik képesek egy bizonyos összeget lefizetni, vagy azok, akiknek állatállománya vagy farmfelszerése van. CSAK­IS OLY FOLYAMODVÁNYO­KAT VESZNEK FIGYELEMBE, AMELYEKNEK KÉRVÉNYE­ZŐI AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁ­ROK. A folyamodványt a county agenthez (County Agent of Farm Security Administration) kell be­nyújtani. ----Ezeket a kérvénye­ket a mezei bizottság vizsgálja meg, amely bizottság három hely beli farmerből áll. A bizottság megvizsgálja a vásárolandó far­mot és megállapítja, hogy a farm képes lesz-e a farmernek megél­hetést biztosítani. A kölcsönöket negyven évre folyósítják és a le nem törlesztett tőke után 3 százalék évi kamatot számítanak fel. Ez a törvény annál nagyobb ö­­römöt kelt farmerjeink körében, mert a “Farm Tenant törvény” lehetővé teszi, hogy a földmive­­lésügyi miniszter farmereknek, á­­rendás farmereknek és felesbe dolgozóknak ezen kívül még kü­lön kölcsönöket folyósítson FARM FELSZERELÉSEK, FARM ÁL­LATÁLLOMÁNY beszerzésére, vagy kisebb javitások eszközlésé­re, feltéve, hogy az illetők más uton-módon nem képesek a szük­séges kölcsönt beszerezni. Az ilyen szövetségi kölcsönt évi 3 százalékos kamatra adják. Ezt a kölcsönt 5 éven belül kell vissza­fizetni. Az ily összegeket rész­ben a segély alapból merítik és mennyiségét az elnök határozza meg. Eddig nagyon szépen hangzik az egész törvény, de közelebbről nézve, sok, igen sok olyan oldala is van, melyet ha behatóbban vizsgálunk, azt vesszük észre, hogy az amerikai magyar “farm­­tenantM-oknak azokból a nehéz milliókból bizony nagyon kevés, sőt a legtöbb helyen semmi sem fog jutni, családi farm-vásárlásra. Mégis mondjuk, hogy miért? Az ország egyik legtekintélye­sebb mezőgazdasági folyóiratá­nak, a “Pennsylvania Farmeré­nek legutolsó számában ugyanis olvassuk, hogy az államban levő megyék mindegyikében legfeljebb csak 10 és legkevesebb 5 ilyen kérvényező részére lesz egy-egy ilyen kölcsön folyósítva. Az e­­gész országban ez a helyzet. így van ez Ohioban, Michiganban, II- linoisban, Wisconsinban, New Jer­sey, New York és a többi álla­mokban is. Vegyünk egy egyszerű esetet. E sorok Írója a napokban Lisbon­­ban járt, mely az Ohioban levő Columbiana megye székhelye. Co­lumbiana megyében van körülbe­lül 570 olyan farm-bérlő (s közöt­tük vagy 30 olyan amerikai ma­gyar farm-bérlő), akik folya­modhatnak ilyen kölcsönökért, ---­mivel azonban 570 farmer közül (akik között van legalább is 300 “száz-százalékos” a m e r i k a i), CSAK TÍZ KAPHATJA MEG A KÖLCSÖNT s miután az egész or­szágban a helyzet lényegileg ugyanaz, ---- ezt a nagy hűhóval behirdetett uj törvényt, ---- a mi szempontunkból méltán nevezhet­jük ---- “Nesze semmi, fogd meg jól“ törvénynek. Nagyon kevés amerikai-magyar farmert fog az családi farmhoz segíteni. ---­--------0-------­GYÜMÖLCSFÁINK SEBEI “A tulkorán beállt ősz farm­jainkon, illetve gyümölcsöseink­ben az idén, rákényszerit bennün­ket arra, hogy lassan-lassan el­kezdjük majd a téli munkálatokat is,” —— írja a Clevelandban meg­jelenő “The Ohio Farmer.” “A téli munkálatok egyik fon­tos része, a gyümölcsfákon talál­ható sebek kezelése is. Ezek a sebek, amelyek nyáron a lombo­zat miatt részben nem láthatók, keletkezhetnek súrlódásoktól, dör­zsölésektől, szél vagy vihar okoz­ta törésektől, az őszi szelek, na­gyobb hótömegek, sőt maga a fagy is, kis rágcsálók okozta rá­gott sebek, mind most várnak ke­zelésre. Házi gyümölcsösekben kisebb a terület, különösen surló­­dott dörzsölt sebek keletkezhet­nek. Nagyobb gyümölcsökben kocsik, kihajtott háziállatok okoz­hatják a sebeket. Mindezeket or­vosi pontossággal kell kezelni, mert az idők viszontagságán a ke­zeletlen sebeket nagyobbitják, az igy keletkező repedések, üregek, melyek a legfontosabb helyei a rágó kártevőknek, amik ott telel­nek ki. A kezelés főleg a sebek tisztántartásából áll, amelyet az üregek kikaparásával, a törés ál­tal létrejött csonkok egyenesre metszésével érhetünk el.” Természetesen, amennyiben mód van rá, a leghelyesebb a gyümölcsfák sebeinek preventív megelőzése. Utak szélén néhány facölöp, az ut felé eső oldalon a fa elé verve az utón közlekedő jármüvek súrlódásától óvja a gyümölcsfákat. Legelő állatok ellen drótfonat, vagy tüskés sö­vény védi a gyümölcsöst, vagy esetleg egyes fákat is, ügyelve ar­ra, hogy a sövény, vagy drótfo­nat kellő magas legyen. Hideg télen kárt okozhat a déli erős napsugár is, amelynek káros be­folyásától úgy óvhatjuk meg a gyümölcsfákat, hogy mésztejjel húzzuk be a napsugárnak kitett törzseket.” “Nagyobbméretü nyílt sebeket kétszeres gondossággal kell ke­zelni és a gyümölcstermelés gya­korlátában jól bevált takarások­kal, kötözéssel kel! kezelni. Ág­lyukkal bíró üreges fákat sem kell azonnal kivágni, ma már cemen­­tezéssel, a nedvesség levezetésére fúrt nyilasokkal, még ezek is so­káig életben tarthatók.”-----—0-------­MEGKEZDŐDÖTT A VADÁSZATI SZEZÓN (Vadászok tizparancsolata) tuet____, a Anf, E hó elején az egész országban megkezdődött a vadászati idő­szak s az Amerikai Vörös Kereszt nem feledve, hogy a múlt évi va­dászati szezonban balesett követ­keztében 2,000 ember halt meg, tiz jó tanáccsal igyekszik az ilyen balesetek számát csökkenteni. L— A puskát ne huzzuk ki az autóból gondatlanul; segítsük ki, mintha menyasszonyunk volna. 2. — Távolítsuk el a tölténye­ket a puskából, mielőtt puskával a kezünkben kerítésen mászunk át. 3. - Ne a puskával verjük a bokrot, ha azok közül vadat aka­runk kizavarni. Puszta kézzel ki­zavarni nem olyan veszélyes. . .4.— Ne vigyük a puskát felhú­zott ravasszal. A puska csöve hozzánk mindig közelebb van, mint a vadhoz. 5. - Tréfából ne irányítsuk a puskát senkire. A komédiát a tragédiától igen vékony vonal vá­lasztja el. 6. — Ne törtessünk tapasztalat­lan vadászok előtt. Legyünk ud­variasak, engedjük őket előttünk menni. 7. - Ne hagyjuk a puskát olyan helyen, ahol gyermekek kezébe kerülhet. A gyerekek minden fegyvert játékszernek tartanak. 8. — Lakásunkban ne tartsunk töltött fegyvert. Medvék, indiá­nok nem kúsznak be mostanában otthon un kba.--- Ügyeljünk, hogy a puska csövét sár vagy hó el ne dugaszol­­ja. Tisztítsuk a puska csövet, mint a fogunkat. 10-— Azok, akik őzre vagy szarvasra vadásznak, viseljenek vörös kabátot, vagy vörös sapkát, nehogy vaddal tévesszék össze. ---­Sokan agyonlőtték már őznek vagy szarvasnak vélt vadásztár­sukat, vagy vadfelha jtójukat. ——--------O-------­A JUH Amerika juhtenyésztése egyike a legnagyobbaknak az egész világo . Érdekes cikk jelent meg erről és álta­lában a juhok származásáról az “Ohio Farmer” legutolsó számában. A múlt esztendőben csak Ohio állam területéről 65 millió font gyapjú került a gyárakba feldolgozás végett, melyért juhterny észtő far­merjeink másfél millió dol­lárt s egy-egy farmer átlag­ban 8,000 dollárt kapott. 1935-ben egy fontért 22 cen­tet fizettek átlagban, mig a múlt évben már 32 és fél cen­tet. így volt ez a többi álla­mokban is, ami fényesen bi­zonyltja, hogy a juhtenyész­tés igen szép jövedelmi for­rása farmerjeinknek. A száraz statisztikai ada­tok mellett a juhok szárma­zására nézve is igen érdekes dolgokat tudtunk meg. A juh, mint minden házi­állat, valamely vadon élő, de később megszelídített ősé­nek a leszármazottja. Py­­craft, hires angol zoológus szerint ennek a hasznos há­ziállatnak j e 1 e n g i alakjai több, részint Ázsiában élő vadjuhnak kereszteződésé­ből és célszerűségi szempon­tok szerinti kitenyésztéséből keletkeztek. A cölöpépitmények ma­radványai között, melyek időszámításunkat 7000 évvel megelőző kultúra emlékét örökítik meg, juhok kopo­nyái is szerepelnek. A cson­tok és csigák alakja világo­san mutatja, hogy ezek a házi állatok a Szardíniában és Korzikában vadon élő “mufflon”-nal voltak azono­sak. Ugyanerre a szárma­zásra lehet a jelenleg is a Hebridákon és Shetland szigetén élő juhok külalak­jából következtetni. A többi európai^ és később amerikai juhfajta. kitenyész­téséhez történt előtti idők­ben világrészünkre szárma­zott ázsiai állatok, nevezete­sen az “urial” megszeliditett ivadékai járultak hozzá, mely állatok a turke,sztáni nomádnépek utján jutottak Európába, onnan pedig át hozzánk Amerikába. A vadjuh különböző válfa­jai különben az egész föld­gömb északi felének maga­sabb hegységeiben élnek. Ebben a tekintetben Ázsia áll a legelső helyen, ameny­­nyiben a Himalájától Kam­csatkáig, sőt a Beehring szo­rosig ennek a kérődzőnek valamely képviselője min­den magasabb fekvésű vidé­ken található, sőt Amerika havasain is él a vastagszárvu vadjuh, mely Ázsiából szár­mazott ide hosszú évszáza­dakkal ezelőtt. A KUTYÁK VILÁGÁBÓL Kutyák vasúti szolgálatban Most olvassuk, hogy az angol vasúttársaság — a Great Western Railway Co. — igazgatósága engedélyt adott a vonalfelügyelőségnek hogy kutyaállományát újabb huszonöt juhászkutyával ki­­bővitse. Mármost az olvasó jogosan figyelhet fel erre' a híradásra és megkérdezheti, vájjon mire kell a nagytekin­télyű angol vasúttársaság­nak a juhászkutya. A ma­gyarázat igen egyszerű, a vasút vonalfelügyelősége már évek óta megszervezte a vasúti juhászkutya szolgá­latot, mert egyes vonalakon, különösen Newport, Cardiff és Oswestry völgyeiben u juhnyájak legelőket keresve, elkalandoznak a vasúti sí­nekig, sőt gyakran éppen a síneket választják legelő­vagy pihenőhelyül s ezzel bi­zonyos zavarokat okoznak a vasutforgalomban. A kanya­rodóból előbukkanó vonat mozdonyvezetője néha csak az utolsó pillanatban veszi észre, hogy a sínekre béké­sen sütkérező juhnyáj tele­pedett le. A vonat hirtelen való lefékezése pedig kisik­lást is okozhat. Miután több ilyen vasúti szerencsétlenség történt, évekkel ezelőtt' a vonalfelügyelőség megszer­vezte a vasúti juhászkutya szolgálatot. A vasúti juhász­kutya feladata, hogy a vona­lat megtisztítsa az arra csa^ vargó nyájaktól. Az okos és ügyes kutyák elkergetik a juhokat a sínek közeléből, ismerik a lokomotivok min­den füttyjelzését, a szigná­lok jelentését... Legendák keringenek ezekről a juhász­kutyákról, leleményességük­kel és találékonyságukkal sokszor oldottak már meg olyan helyzetet’, aminél úgy látszott, hogy a katasztrófát nem lehet elkerülni. — Az egyik kutya például, amikor látta, hogy a sinek közé lete­lepedett nyájat már semmi­féle ugatással nem lehet el­terelni a közelgő vonat elől, kétszerháromszor végigro­hant a juhok fölött, ugatva­­csaholva úgy megijesztette őket, hogy azok a földre la­pulva, meg sem mertek moz­dulni és igy az egész szerel­vény elrobogott felettük, anélkül, hogy egyiküknek is valami baja esett volna. A vonatfelügyelőség az újab­ban engedélyezett huszonöt kölyök-juhászkutyát most válogatja össze. Amikor tel­jes lesz a csapat, megkezdő­dik a kiképzés. Élénken el tudjuk képzelni, hogy az an­gol kutyatársadalomban mi­lyen marakodás folyik ezért a huszonöt nyugdijképes vas­utas állásért... MEGHALT A “FEHÉR SAS” Gyászdalokat zengenek az Egyesült Államok területén lakó rézbőrü indiánok, mert meghalt a legöregebb és leg­híresebb vörösbőrü törzsfő­nök, Big Chief White Horse Eagle, már-már legendás Fehér Sas, az Osaga törzs főnöke. Fehér Sas 1822-ben született és életrajzi adatai szerint már egész fiatal har­cos korában 89 skalp diszi­­tette ővét, később azonban még, többre szaporodott a megölt elenségek fejbőrének száma. Ötvennégy éves korában, 1876-ban kibékült a nagy törzsfőnök a “sápadtarcu idegenekkel” és öreg wa­shingtoniak még emlékez­nek a Fehér Sas bevonulásá­ra városukba. Hosszú és vé­res harcok után kötött békét a nagy törzsfőnök a fehérek­kel s az -említett esztendő egyik őszi napján harci pari­pája nyergében, teljes harci díszben felesége kíséretében bevonult Washingtonba, fel­kereste a köztársaság elnö­két s ünnepélyesen, hossza­dalmas szertartások köze­pette eltemette a csatabár­dot a fehérek és rézbőrüek között.

Next

/
Thumbnails
Contents