Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-11-04 / 45. szám
J®37 november 4 9-ik oldal 'Wtíseayok^a A SÖTÉTLŐ ŐSZI NAPOKBAN IS LELHETŐ VERÖFÉNY Kedves Fiuk ^s Lányok, Drága Gyöngyfüzők! Legyen bármilyen formában is kedvet szakasztó az ősznek elkomoritó képe, azért sivársága fölött kétségbe ne essünk. Mert hiszen nem takarhatja el a hulló falevél, nem rejtheti el a siirii szürke köd, nem zsugoríthatja semmivé a fagynak zúzmarája azokat az örömöket, amelyeket emlékeinkbe göngyölve, vidámabb idők maradékaiból sziveinkbe behelyeztünk. Beszitálhatnak körülöttünk mindent az ólomszinü fellegeknek siirü csepjei, elbújhat sötét borulásba a didergő napsugár; meleg derüfényes derii virrad ránk, ha szivünk kitárul s előlép abból, az emlékezettől kézen vezetett örök mosolygásu kedves öröm. Tinta helyett Írni lehetne'®’' azzal a megfeketedett siirü HAMBURG-AMERICAN LINE. MNORTH GERMAN LLOYDS 407 Wood Street, Pittsburgh, Pa. csapadékkal, ami hol zuhogva, hol meg csöndes hulldogálással áztatgatja már napokon keresztül Pittsburgh városának amúgy is sötét falait s a villanyok világosságán kívül nincs annyi fény ebben a nevezetes Pittsburghban, amelynek csillogását a jó szemű szarka madár is észre vehetné. A szállingó hirek is elszomorítók. Puskapor szaggal van tele a világ s a jövendőmondók még nagyobb istenitélet időről tesznek jóslatot, mint a közelmúlt világháborúnak vérzivatara volt, — amelybe pedig beleveszett sok millió ártatlan ember. Gyárak kapui záródnak * közbeszéd tárgya, hogy lecsökkent a munkaalkalom. Már pedig rigmusba szedődött közöttünk az ilyen sovány helyzetet jellemző kifejezés s nem egyszer mondtuk el fanyarodott ajkakkal: nincsen munka, nem lesz sonka. Minden külső hatás meg van hát arra, hogy ezeken a búslakodó színekkel bevont őszi mapokon elszontyorodjék az ember s az ecetes ugorkát megszégyenítő savanyúsággal tegye fanyarrá nemcsak a saját, hanem még a mások életét is. Jeges esőtől, záportól, széltől, hidegtől tető alá húzódik az ember s bezárja házának ajtaját előttük, ha a természetnek ezek a külső mostohaságai tájékára jönnek. Én is azt teszem. Behúzódok abba a kis világos meleg fészekbe, ahol a Verhovay Gyöngyfüzők ütöttek tanyát s mig szerető szemmel simogatom a csinos füzéreket, arra sem szakitok időt, hogy fiittyentsek egyet mindazokra a hatásokra, amik ezen a.kis odún kívül vélem kellemetlenkedni igyekszenek. Mert itt minden gyöngyszem ragyogó s meleg minden szó, amibe azok göngyölve vannak. Kendőzetlen üde arcocskájukkal mosolyognak rám azok a levelek, amelyekben megérkeztek hozzám a gyermekek kicsi sziveinek nagy' dobbanásai s gy'öngy azoknak minden szava, azon mód frissen, nedvesen, amint a magyar érzelemnek mélységes tengeréből kihalászódtak. Itt van olvassátok Ti is velem Sztojka Erzsikéhez intézett levelemet s azt a választ, amely Erzsikétől erre jöt: Pittsburgh, Pa. szeptember 28 Kedves Erzsikém! Mire levelem megkapod, akkorra elérted tizenkettedik életévedet s közeledik feléd az éret emberkor. Ezzel egyidejűleg érkezik majd hozzád a megpróbáltatásoknak sok-sok fajtája s velük lesz a Te sima homlokodra ráncokat vonó komolyság. Nehogy kárt tegyenek benned ezek a lélekvirágot szaggató jövevények, megelőzöm őket s mikor születésnapod alkalmával minden jót kívánok Neked, ugyanakkor szeretettől vezérelve a következőket tanácsolom: Örülj ifjú életednek s jó kedveddel vidítsad fel drága Szüléidét! Viselkedjél azonban azokhoz is kedvesen, akik rokoni kötelékben nem állanak veled! Ne feledd, hogy úgy mint Neked, úgy minden élőembernek szive van s az előzékeny viselkedést hálás érzelemmel viszonozza. Légy hát embertársaid bajában megértő s örömeiben osztozó ! Öröklött vallásodról meg ne feledkezzél s azt a nemzetet, amelynek Te is hajtása vagy és amely olyan egyedül áll a népek özönében, mint az erdő harasztjai közül kikéklő ibolya szál — megne tagadd, tiszteld, becsüld ! Ha tanácsaimat követve növekszel, úgy boldog lesz a Te jövőd s megáld az Isten! Mindezeket kívánja Neked szívből Józsi Bácsi . Erzsiké farmon lakik s természetes, hogy gondolatvilágát is az ott lévő körülmények befolyásolják. E- szes leány a mi Erzsikénk s amint az alább közölt levélből kitetszik, sejteni engedi, hogy nem idegen előtte az a feladat, amelyet az élet elénk szab. így ir Erzsiké: Kedves Józsi Bácsi! Elsőben is tisztelem és részére friss jó egészséget kívánok. Levelemmel késtem egy kicsit, mert négy óra után jövök haza az iskolából s mindjárt segítek is a házi munkában vagy ezt, vagy azt Édesanyámnak. Kisvártatva a jószágokat segítek étetni-itatni, annak végeztével a vacsora készítésnél is elkel az én munkám. Az én jó Apám csak szombaton jár haza, mivel gyárban dolgozik s igy ami munka van itthon az mind ránk marad. Olykor vendégek is jönnek, meg az iskolai leckék és időt vesznek, azért maradtam hát el a válasszal. Most azonban nagyon megköszönöm a Józsi Bácsi jókívánságát s azt a sok szép tanitást, amit levelében irt. De sokat átolvastam és még mennyiszer átolvasom azokat a tanácsokat, amelyeket igazán meg is akarok fogadni. Hozzám való jóságát mégegyszer köszönöm és kívánom, hogy friss egészségben éljen Józsi Bácsi. Sztojka Erzsébet Gyöngyfüző Nem tudom, hogy volna más vele, de nekem ez az TÉL FELÉ Irta: MÓRA LÁSZLÓ Busan kérdi a rigó: Hová lett a sok dió? Hová lett a falevél? Tegnap még élt, — ma nem él. . . Miért fehér a rét füve? Téli paplan készül-e? Busan mondja a virág: — Most ion csak a rossz világ! A ruhánkat leveti; Fehér dérrel hefedi. A madárkák fészkibe Beszáll a hópihe. Réten, mezon csend nevet: Kedves nyarat emleget. egy levélolvasás is kideríti az eget s annyira elfeledkezem az ősznek komorságáról, hogy nemzetségemnek szivárványos.szép jövőjénél egyebet sem látok. Ezer esztendőknek sorozata felett ivei el ez a szinpompás látomás, ezer esztendőkön is túl, boldogan élő magyarokra ragyog előttem ez az Isten ígéretétől szinesiilt tünemény. Bizodalmamnak, reménységemnek teljesülését megjosló örömek, sötétben is világoló apró csillagok, Gyöngyfüző gyermekeinknek magyar írásai Ti, köszönöm Nektek, hogy fényetek mellett kikerülhetem a sarat s bizton léphetek arrafelé, ahol nem csúszós az ut. így van Kedves Gyöngyfüzők! A Ti Írásotok mindig örömet, hoz nekem s azokat összegyiijtögetve ott tartogatom a lelkemben esős időre, őszi napokra. Jó az ilyenkor igy ősszel, mikor minden szin sötétbe játszó, mikor ami körülöttünk van minden nyirkos, hideg: jó a lelkűnkből kilövő verőfény! • Nektek is vannak és lesznek örömeitek s igy arra kérlek és intelek benneteket, hogy az életnek ezt a legnagyobb áldását megbecsüljétek, el ne pazaroljátok, hanem emlékeitekbe pólyáivá zárjátok el sziveitekbe. Lesz idő mikor reátok is ólomszinnel borul az ősz s jól esik Nektek is, ha a komor na^ pokba belemosolygatja majd verőfényét a szeretettől ragyogó szív. Sok-sok örömet kiván azért Nektek. JÓZSI BÁCSI-------o-------ADENA, OHIO 73-ik fiók December 12-ikén, a jövő hó második vasárnapján az ügykezelő házánál lesz megtartva rendes havi gyűlése, mely egyúttal tisztviselő választási közgyűlés is lesz. —A tagtársak szíves megjelenését ez utón is kéri a fiók jelenlegi tisztikara. ÉRTESÍTÉS Alberty Lajos, kerületi szervező einte november 10- ikétől bizonytalan ideig: Broadwiew Hotel, East St. Louis, 111. A közeli napokban Decaturban, West Yille-n és Divernon, 111.-ban fog járni. A JÓ BORNAK NEM KELL CÉGÉR — s éppen igy semmi nehézségbe nem ütközik uj tagokat szerezni a legnagyobb magyar egyletbe! Próbálja meg s megfogja látni, hogy igazunk van. Csak egy kis elszánás kell ahoz, hogy tagszerzése révén egy egész életre szóló, feledhetetlen utat biztosítson önmaga vagy szerette számára az óhazába. Lépjen be a Verhovay ha jó jegyes tagszerzési versenybe.
