Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-10-07 / 41. szám

16-ik oldal 1937 október 7. Verhovayak-Japja Ő HATLANDÓ! » x Állandó heti szeretetcsomag akció egész éven át LOS ONCZ Y főmérnök által SZEMÉLYEgEN VEZETETT ŐSZI, KARÁCSONYI ÉS ÚJÉVI SZERETETCSOMAGOK SZÁLLÍTMÁNYAI EXPRESS HAJÓKKAL INDULNAK j, OKTÓBER 10-én, 25-én, NOVEMBER 3-án, 10-én, n 21-én, DECEMBER 3-án, 10-én, 15-én. 20 fontos vagy kisebb súlyú csomag szállítási dJO dija a főraktártól a címzettig «Pä.UU Húsz fonton felül minden további fontja 10 cent Csomagok küldhetők Magyarországba, Csehslovákiába, Auszt­riába, Jugoszláviába. Az óhazában semmiféle más összeg kol­­lektálva nem lesz. Minden csomag teljes elveszés esetére 25 dollárra van biztosítva, ^csomag tartalma tiszta használt ru­hanemű, kevés uj is lehet és vegyes élelmiszerek nemsok. Luxus tárgyak küldése tilos! Csehslovakiaba és Jugosláviába csakis használt ruhanemüek küldhetők. — Jugosláviába 20 fontig $3.00, 30 fontig $4.00, 40 ofntig $6.00 Newarki gyűjtő állomás: Hellkigell and Son. 498-18th Avenue Newbruns wick gyűjtő állomás: Mich. Wallner 6 Scott Street Vidékekre a csomagot a Railway Expressei a new yorki főirodá­ba kell küldeni, ugyanakkor a check vagy Money .Order is beküldendő Mindenféle Óhazai, pénzküldési és mérnöki ügyekben forduljon bizalommal hozzánk! NEW YORKI FŐIRODA CÍME: £ KROBOTH & CO. 1541-3rd Ave. 86 és 87 St. között J Telefon SAcramento 2-5924 gr, ;? — Hozzám jön-e? — sür­gette György. Vilma megcsókolta ke­zét, mielőtt megakadályoz­hatta volna. Ennél többet mondó "igen”-t kevés férfi kapott életében. György per­sze azon melegében vissza­adta a kézcsókot s majdnem magához ölelte, de még ide­jében észbe kapott, hogy • egy szálloda halijában ül­nek. — Menjünk jeggyürüt venni, kis menyasszonyom? — súgta. — Menjünk . .. haza. Mit fog szólni a mama? Nem az a csüggedt lány lépett ki a forgó-ajtón, aki bejött. Fejét öntudatlanul egyenesen tartotta, mint a virágot, mikor eső után ki­süt a nap. Bátrabban lépett, nem osont a.fal mellett, mint az árnyék. Nem volt többé a megalázott, űzött, hajszolt, visszautasított munkásnő, csak tizenhétéves leány volt, aki megtetszett egy férfinek, akibe első látásra beleszere­tett, aki első szerelme volt. Csak őt látta, pedig sürgőit a nép a Rákóczi utón. A Thököly utón már karonfog­va mentek. — Mi lesz velem, ha nem adják hozzám? — kérdezte György. — Akkor is magával me­gyek ... — suttogta Vilma. Az igézet egészen a Bos­­nyák utcáig tartott. Mikor oda befordultak, már nem volt ez az eljegyzés olyan gyönyörű, természetes, ma­gától értetődő. Vilma kihúz­ta kezét György karjából, elkomolyodott.' György nem kérdezte miért? Rajta is bor­zongás futott keresztül. Ke­gyetlen az élet, ami egyik­nek öröm, a másiknak bánat, ő, az egészséges, fiatal, kénytelen két beteget rájuk nézve súlyos döntésre bírni. Kevesebb bátorság kell ah­hoz, hogy az ember neki­menjen akármilyen veszede­lemnek, minthogy tehetetlen beteg szülőktől elkérje egyetlen támaszukat. Novákné lila gyapjuken­­dőjébe burkolózva ült szobá­juk egyetlen ablakánál. Ezt a sált csak ő látta lilának, aminő újkorában volt, pom­pás, puha, hosszurojtu, — most fakó volt, itt ott sár­gás, másutt szürke, némely helyen rojtja rövidre szakadt el, több helyen nem is volt. A kendő, úgy mint gazdája, az évek során elvesztette szép színét s formáját, de még mindig puhán Ölelte körül viselőjét s az első anya­ság boldogságát juttatta eszé­be. Akkok vette neki az ura, szép fiatal szerelmes ura.... Nováknénak ilyenkor szó kott emelkédni a láza, — de azért foldoz. Kétségbeejtő münka 1 Oly ritka már a fér­fiing vászna, elszakad az öl­tés mellett. A háta nyilallik, a melle fájt, csodálkozik, hi­szen nem is olyan magas lá­zak gyötrik, 38, 37.5 — mi­kor méri. Nem tudja, hogy ezek a “kis” lázak ássák a tüdőbajosok sírját. Novák az asztal mellett ül s narancsot hámoz. Hall­gat, fejét egyre rázza, mint­ha tagadná saját gondolata­it s mindent, ami valaha volt és lesz. Gerezdekre szedi a narancsot s feleségének nyújtja cukrászdái kis papír­tálcán. — Köszönöm, még nem teszem le a varrást, — edd meg te! — Nyisd ki a szádat! Egyenként eteti a narancs­szeletekkel. Még mindig sze­reti ezt a beteg asszonyt, akinek életét tűrhetetlenné teszi veszekedésével. Most jó ember — mig nem éhezik s van cigarettája. — Hol vannak a lányok? — Irén a második emeleti cukorkaárusné elsőosztályos lányát tanítja. — És Vilma? — Munka után jár, mint mindig. Úgy reszketek érte, nem éri-e valami baj ? — Ne reszkess. Elég idős már, tud vigyázni magára. Novákné tűnődve nézett maga elé. Megmondja? Ne mondja? Megmondja, most lehet vele nyugodtan beszél­ni, megkéri, bánjon vele csínján .. . — Nem balesettől féltem! Tudod, az a lány nagyon ér­zékeny ... Kopogtattak. — Novákné összehúzta magán kendőjét, Novák felállt. — Szabad! — Ah! Kedves Faluvégi ur ... milyen kellemes meg­lepetés ! — örvendezett s közben tagadólag rázta fe­jét. Szervusz Vilma, te is megjöttél ?- Kissé zavartan köszöntek mind a ketten s egymástól lehetőleg messziről ültek le. György elsősorban Novákné egészségi állapotát tudakol­ta, köhögés elleni mézcukrot hozott neki. Novákot szivar­ral kínálta. — Csupa kedves figyelem irántunk kedves Faluvégi. .. — dicsérte Novákné. A beszélgetés valahogy nehezen indult meg. Vilma hol felállt, hol leült, majd anyja mellé ült egy zsámoly­ra s két kezébe rejtette ar­cát. — Sokat lábatlankodok — kezdte György, — de mán nem sokáig tartózkodhatom Magyarországon, felhaszná­lom az időt, mig ráérek. Annyival is inkább, mert a legközelebbi napokban sok elintézni valóm lessz. — Ugyanis megfogadtam a nagyságos asszony tanácsát s mégis csak megházasodok itthon. — Nagy újság! Szivemből gratulálok, — lelkendezett Novákné. — Gratulálok ... — vissz­hangozta Novák. — Valami régi szerelem, ugy-e? — Hirtelen szerelem. Olyan váratlanul virágzott ki, mint az akácvirág fürtje meleg tavaszon. Novákné megérintette tit­kon Vilma vállát, figyelmez­tetésül, hogy gratuláljon ő is. Megérezte, hogy reszket s bajsejtelem fogta el. György tovább beszélt. — Persze, csak az esetben házasodom, ha tervem dugá­ba nem dől. — Nincs még tisztában választottjával? — érdeklő­dött Novákné. — Vele igen ... 6 hajlan­dó, csak azt nem tudom még, ideadják-e szülei? — Szülei! Mit számíta­nak ma a szülők? — patto­gott Novák. — Mejyik lány hallgat ma szüleire? És... feltéve, hogy nem gazdag lányt vesz el, — ma a leg­jobb szülők is örülnek, ha egy kenyérpusztitóval keve­sebb van a háznál. Hová va­ló a választottja? — Budapesti. Mit tagad­jam Novák ur? Vilmácská­ról van szó. őt kérem fele­ségül. — Vilmát?! A Novák házaspár egy­szerre kiáltott fel. Az apa megbotránkozott hangon, az anya szinte sikoltozva, mint az anyamadár, midőn fióká­ját készül fészkéből kiemel­ni egy kéz. “Ő hajlandó” — zúgott, forgott Novákné fejében Györgynek ez a két szava. Köhögési roham fogta el. — Novák megmerevedett, még a feje -sem mozdult. Szavai olyan szárazon pat­togtak, mint a parázsra szórt dióhéj j. (Folytatjuk.) MEGHÍVÓ A Verhovay Segély Egylet 361-ik számú női osztálya Október 13-án Szerda este 8 órai kezdettel Nagy estélyt rendez 8637 BUCKEYE ROAD-I szép Klub termében, melyre tisz­telettel meghívjuk tagjainkat s egyben felkérünk mindenkit, hoz­zák magukkal ismerőseiket és ba­rátaikat. Belépti dij nincsen! Ételekről és italokról gondoskod­va van. Mindenki jól fog szórakozni! Tisztelettel a RENDEZŐSÉG 100^ MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK! “MOZI VILÁG” HANGOS HETI HÍRADÓ A PITTSBURGHI GRAND SZÍNHÁZBAN (4909 Second Ave.) Október 13 és 14 Szerdán és csütortök-'ón Délután 2-től folytatólagosan Belépődíj d. v. 25c és 10c, este fél 6-tól 30c és 10c I0KAI Man ftBCrNYC FILM6H ARANY SZÍVVEL KE iZÜlT ARANYOS MES« A MAGYAR FILM* AZ “ARANYEMBER” A PITTSBURGHI GRAND SZÍNHÁZBAN OKT. 13 és 14-ÉN Jókai hires regénye filmen Először történt meg Ameriká­ban, hogy egy magyar filmet a milliós ' példányban megjelenő Daily News 3 és fél csilagos ki­tüntetésben részesitett és aki is­meri ennek a világlapnak szigorú tárgyilagosságát, az megérti, — hogy /milyen nagy esemény, ha ez a lap megállapítja, hogy az ide­­gennyelvü filmek közül jogosan viszi el a pálmát a Jókai “Arany­­ember”-ének filmváltozata. A New York Times viszont azt ajánlja olvasóinak, hogy ne mu­lassza el megnézni senki ezt a valójában klasszikus szépségű filmremeket. Nap-nap után nemcsak a ma­gyarok, de az amerikai müveit kö­zönség nagy tömegei élvezik a New York-i magyar színházban azt a kivételes lelki gyönyörűsé­get, amit ennek a nagy képnek a megtekintése jelent. Felejthetet­len élmény Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Egry Mária, Uray Tivadar, Mezey Mária és Kormos Mária játéka és a zsúfolt nézőterek fel­villanyozott és megindult sokasá­ga igazolja, hogy a magyar és amerikai sajtó beszámolói helytál­­lottak és olyan filmremeket pre­zentál a Danubii Magyar filmvál­lalat a Hazelwood-i Grand szín­házban, Pittsburghban, amelyre minden magyar joggal lehet büsz­ke. Nem szabad egyetlen magyar­nak sem elmulasztani az “Arany­ember” Pittsburgh-i megtekinté­sét. A szinmagyar film rövid an­gol filmprologgal van ellátva, úgy hogy annak meséjét még a magya­rul nem értők is élvezhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents