Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-07-08 / 28. szám
&-ik oldal 1937. Julius 3, lynfmqakjgpja-ÉLETTANI ISMERETEK MIT TUD A MODERN ORVOS TUDOMÁNY SZIVÜNKRŐL ÉS A SZÍVBAJRÓL? ... Mi az “angina pectoris?” . . . (Ismerteti egy Yerhovay Orvos) Halmos Ján&s, Chicago egyik legkiválóbb kórházi főorvosa, aki évek óta végez érdekes szivkisérleteket, nemrég igen érdekes tanulmányt irt, melyben összehasonlította a vadállatok és háziállatok szivét s abból kiindulva, a szív titkos kamráit ismerteti. — Ma, a szívbajok nagyon elterjedtek s igy kénytelenek vagyunk egyre többet foglalkozni a szivükkel s igy Halmos belgyógyász professzorunk kitűnő megállapításai bizonyára érdekelni fogják olvasóinkat. A háziállatok szive kicsi, a szabadban magukra utalt állatok, madarak szive, aránylag nagy. A versenyló szive nagyobb mint a parádéslóé. A létfenntartásért küzdelmet folytató mezei nyúl szive háromszor akkora, mint a házinyulé. A .szerző érdekes alapgondolata tehát, hogy a sziv eh változásai nem tekinthetők betegségnek, éppen ellenkezőleg, az alkalmazkodóképesség diadalának. Ebből a felismerésből folyik aztán az a logikus következtetés, hogy beteg szívvel ugyanolyan hosszú ideig lehet élni. mint egészséges szívvel, ha nemcsak a szív alkalmazkodik hozzánk, hanem mi is a szivünkhöz. Vagyis életmódunkban igyekszünk minél kevesebb terhet rakni megbetegedett, de kötelességtudóan tovább robotoló szivünkre. Vájjon csakugyan egyszerű pumpa-e a szivünk? Vájjon ez az ökölnagyságu izomcsomó egyszerűen csak a szivattyú szerepét játsza a szervezetben és nincs-e más kötelessége, mint érrendszerünkön keresztül préselni a szerves életet tápláló vért? Határozottan nem, A modern orvostudomány tárgyilagosan bebizonyította, hogy érzelmi életünk és szivünk között szoros összefüggés van. Nem véletlen, hogy olyan sokszor használjuk a szivet, jelképes értelemben. Hányszor mondjuk, hogy “fáj a szivünk valakiért,” vagy “vérzik a szivünk/’ vagy akár “repes a szivünk örömében?” A,szív érzi az életbéli fakadó ingereket, és pontosan reagál az idegéletre. A sziv feljegyzi - életünk minden örömét és megrázkódtatását. Gondosan ■ megőrzi lelkiéletünk minden percének emléket, a gondot, a bánatot, boldogtalanságot, ép úgy, mint az örömet. A sziv a szivizomzat>an jegyzi fel az élet esemé-nyeit, őrzi az ingerek emlékét. A szivizomzat naplója pontosabb és megbizhatóbb a legőszintébb emberi vallomásnál. A Halmos könyvek egy másik rendkívül érdekes alapmotivuma az a fejtegetés, amelyben a szerző magyarázatot ad az egyre emelkedő szivhalálozások okáról. A sziv megbetegedései, amelyek legnagyobb részben az érrendszer elmeszedésének következményei, többnyire élemedett korban támadják meg a szervezetet. Kezdetlegesebb egészségügyi viszonyok mellett az emberiségnek lényegesen kisebb százaléka jutott abba az életkorba, amikor a szívbaj veszélyes. Az emberek tuberkulózisban és más fertőző betegségekben haltak meg, lényegesen csökkentve az átlagos életkor színvonalát. Fejlettebb közegészségügyi viszonyok mellett, az átlag életkor színvonalának emelkedésével a szervezetnek egyszerűen ideje van ahoz, hogy az életkorral járó kopások, tehát az érrendszer elmeszesedésének következményeit szenvedje. Magasabbrendii életviszonyok között tehát mindig és mindenkor emelkedni fog a szivhalálozások száma. A szerző leszámol még egy balhiedelemmel, az angina pectoris fenyegető rémével. Ez a hirdetté vált szívbaj, korunknak divatos betegsége, de lényegéről a legtöbben tájékozatlanok, — s igy é helyen megismertetjük azt olvasóinkal. Az angina pectoris fájdalmat jelent, mely a szívben székel s innen sugárzik a karba, hátba, nyelvbe, sőt a gyomorba is. Fájdalmat jelent', de nem betegséget, mint ahogyan sokan hiszik. Igaz, régente az orvostudomány is betegségnek tekintette és angina pektorison a szivet tápláló koszorúserek elmeszesedését értette. A laikus közönség mai napság is a/t érti. A szorgos orvosi kutatás azonban kiderítette, hogy angina pectorist, tehát a szivnek fájdalmát, a köszörűsének elmeszedésén kívül más betegségek is kiválthatnak: az aortának, testünk legnagyobb verőerének gyulladása; nagyfokú vérszegénység, súlyos szívbajok; sőt kövér emberek túlságos bő étkezése is. Létrejöttében a kor is szerepet játszik. Negyvenéves kor előtt a koszoruserek elváltozásán alapuló angina pectoris nem fordul elő. A fiatal szerelmesek szívfájdalma tehát, nem angina pec-A “KACAGÓ ELNÖK” Felvétel Jefferson Islandról, ahol — tudvalevőleg — nagy “demokrata jamboree” volt a közel múltban. Roosevelt elnök Farley postaügyi miniszternek egyik nagyon sikerült viccén nevet. (A vicc nem közölhető.) toris. Akármilyen nagy csalódás vagy boldogtalanság ér is valakit és bár mily nagy is a szívfájdalma. Az ilyen szívfájdalom: szividegesség (szivneurozis). Ha jól megfigyel jük, a szividegességben szenvedőknek nem is a szivük, hanem a sziv tája fáj. A fájdalom fészke a sziv határán kívül esik, a szivcsucshoz közel, ujjmegynyi területen. Ezzel szemben az anginás beteg fájdalma, szivfekvésének megfelelően, nagyobb területet foglal el. A sziv neurozisos fájdalom, a dolgok jórafordultával, ■ megnyugtató felvilágosítással, csakhamar meg is szűnik. Az orvos igazi angina pectorisnak azt a fájdalmat nevezi, amely azáltal áll elő, hogy a sziv izomzata nem kap elég oxigént, más szóval : elegendő mennyiségű vért, hiszen a vér hivatása az oxigén szállítása. Hogyan következik ez be? A szivizomzat vérellátása szenved, ha a tápláló koszoruserek érelmeszesedés vagy falaiknak görcse révén összesztjr külnek. Csökken a vérellátás akkor is, ha a szervezetnek nincs elegendő vérkészlete, szállító eszköze az oxigén tovavitelére (vérszegénység). — A fájdalom kezdetben járáskor, vagy munkavégzéskor lép fel. Ilyenkor a sziv izomzatának táplálékszükséglete fokozódik, több Arérre van szüksége, de a beszűkült koszoruserek ennek a fokozott szükségletnek kielégítésére képtelenek. A sziv izomzatában oxigén hiány támad es ez az oxigénhiány okozza az angina pectorisnak nevezett fájdalmat. A fájdalom a beteget megállásra kényszeríti. A nyugalmi állapot kevesebb vérmennyiséget kíván. Ezt a. mennyiséget a megbetegedett erek is tudják szállítani, tehát az oxigénhiány, valamint a fájdalom is megszűnik. Az érszükitő folyamat előrehaladásával már nyugalmi állapotban sem kapja meg a sziv a maga oxigénjét, tehát már fekvéskor is jelentkezik a fájdalom. Eddigelé, ha a beteg megállt vagy lefeküdt, a fájdalom megszűnt. Most már a pi‘ henés sem segít. Gógyszerre van tehát szükség. A fájdalom gyors megszüntetésének legkiválóbb szere a nitroglicerin, ugyanaz a szer, melyet robbanószerek gyártására is használnak. A nitroglicerint Solr rero fedezte fel 1847-ben, gyárilag először Nobel állította elő 1862-ben és húsz év múlva William Murell angol orvos az angina pectorist gyógyította vele. Murell kutató ember volt, aki az akkoriban nagy számmal feltalált szereket próbálgatta a gyógyítás szolgálatába szegődtetni. Egyik munkatársa angina pectorisban szenvedett és ez azt vette észre, hogy valahányszor nitroglicerinnel foglalkozott, rohamai mindég megszűntek. így került a nitroglicerin az orvostudományba. A nitroglicerin a szivnek és a test felső részének ereit tágítja, a koszorusér görcse két percen belül megszűnik. .Idejében bevéve, a roham kifejlődését megakadályozza. Valóságos csodaszer. Áldott hatásáért a betegek nem győznek eléggé hálálkodni. A nitroglicerint a nyelven kell eldörzsölni; egy másik szer: az anylnitrit, belégzés utján hat. Kitünően csillapítja a fájdalmat még a morfium-injekció is. A fájdalomcsillapító rohamoldó szerek mellett számos oly kiváló szerünk van, amelyek a lcoszorusereket tágítják és a roham fellépését megakadályozzák. Szóval: gyógyszereink száma eléggé tekintélyes. Miért hát oly félelmetes ez a betegség a laikusok szemében? Először is, mert váratlanul lép fel. A tegnap még életerős ember mára súlyos beteggé vált. Másodszor, mert oly korban lép fel, amely az ember életének a legproduktivabb időszaka. És végül, mert mindegyik roham végzetes lehet. Meg kell azonban állapítanunk, hogy igen sokan magas kort is elérnek vele. Ijedelemre tehát nincs több ok, mint más betegségnél. , Az angina pectoris megelőzésének útja a helyes életmód. Mértékletesség minden téren. Mértékletesség a munkában és a pihenésben, szórakozásban és élvezetekben, nevezetesen dohányzásban és ivásban. A friss levegőn való tartózkodás, a “C” ^vitaminban gazdag táplálkozás: kitűnő éleferősitő. Egy német tudós azt mondotta, hogy mindenkinek folyattok az erei, amilyeneket megérdemel. Éljünk tehát úgy, hogy jó erekre legyünk érdemesek. AZ OSZTALÉKRÓL Egyesületünk ebben az esztenbőben is osztalékot fizet minden egyes tagjának, aki 1936. decemberi zárlattal három—három éves tag volt, azaz kötvénye múlt év utolsó napjáig már 36 havidiját befizette. Osztalékban azonban csak azok a tagok részesülnek, akik szeptemberi zárlattal nem lesznek hátralékba. Már most jóelőre figyelmeztetjük tagjainkat, hogy ezeket a feltételeket vegyék figyelembe s mielőbb rendezzék elmaradott havidijaikat. Osztalék címén minden egyes — arra jogosult tag — kötvénye 1936. december 31-i tartalékának 2%-t, azaz kettő százalékát fogja kapni, kivéve azokat a tagokat, akiknek kötvényén 1924. január Ti keletű kötvény teher van. Az osztalék kiutalására október hó második felében kerül sor, amint a szeptemberi havijelentők könyvelése és a havi zárlat elkészül. VERY OFTEN WHEN YOU NEED LIFE INSURANCE YOU CANNOT GET IT YOU NEVER KNOW WHEN YOU MAY LOSE YOUR HEALTH MEGHÍVÓ A VERHOVAY SEGÉLYEGYLET 14. SZ. FIÓKJA 1937 JULIUS 18-ÁN, VASÁRNAP reggel 8 órától kezdve NAGYSZABÁSÚ NYÁRI MULATSÁGOT £ Ii 1 i te ite te $I te ii te te $ $te rendez az AGGMENHÁZI (volt Lukács féle) Lander Roadon FARMON: a Kitűnő zene, műsor, társasjáték — este pedig pompás moziképek lesznek bemutatva A piknik szalonnasütéssel kezdődik. Akiknek nincsen automobiljuk, azokat társaskocsikon visszük ki a farmra. Az első ilyen bus indul d. e. 10 órakor a Verhovay Otthontól: 8637 Buckeye Rd. s az utolsó este 10 órakor indul vissza. Az oda- és visszaszállítás ingyenes! — Eső esetén a mulatság a Verhovay Otthonban lesz megtartva. — Belépti jegy csak 25 cent. — Gyermekek 15 éves korukig nem fizetnek! VERHOVAY PIKNIK BIZOTTSÁG
