Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-09-09 / 37. szám
1937. Szeptember 9. VfrhoDoyakJgp/a ÚJABB IDEGEN ELLENES GYÜLÖLETHULLÁM csapott fel az ország keleti részeiben. — Harry R. Halloran, WPA. igazgatója e hó elsején 800 bevándorolt munkást a WPA munkáiról és fizetési listájáról letett és helyükbe benszülött amerikai polgárokat vett fel. — Egyidőben kapjuk most a hirt Buffaloból, hogy ott augusztus 31-én a külföldi háborúkban résztvett amerikai veteránok megtartották 38-ik évi nagy konvenciójukat, s azon határozatikig kimondották, hogy minden befolyásukat latba vetve kényszeríteni fogják a kongresszust, hogy törvény által történjék meg a közel jövőben az országba törvénytelenül bejött idegenek nek a deportálása és a jelenlegi bevándorlási törvényeknek a megszigoritása addig, mig minden amerikai polgárnak nincsen munkája. Másodsorban pedig azoknak az idegeneknek a deportálása és azoknak az amerikaiaknak a szigorú megbüntetése, akik az amerikai kormányzati rendszer megváltoztatását sürgetik, vagy akik erővel, vagy erőszakkal törnek az ország intézményei ellen. A NATIONAL SAFETY COUNCIL (a nemzetbiztonsági tanács) szeptember elesején kiadott jelentése szerint az autóbalesetek folytán történt halálozások száma az 1937-ik év első hét hónapjában ijesztően felszökött és a halottak száma 2270-el volt több, mint a múlt esztendő ugyanezen hét hónapjában, sőt ez év júliusában nem kevesebb, mint 3420 forgalmi szerencsétlenség történt. Legtöbb autóbaleset halottja Chicagónak volt az első hat hónapban, de júliusban már New York került a legelső helyre. A szövetségi kormány, az egyes városok közigazgatási hatóságai, sőt maguk az autógyárak U újabb és újabb kampányokat fognak most rendezni, hogy a forgalmi tragédiák száma csökkenjék. ROOSEVELT ELNÖK Kossuth Lajos amerikai utjának legizgalmasabb fejezetét elevenítette fel a minap megtartott egyik beszédében. Az elnök elbeszélése szerint 1851-ben az osztrákoknak sikerült Kossuthot egy osztrák csatahajó fedélzetére csalni Konstantinápolyban, ahol épen a “Mississippi” nevű amerikai hadihajóra várt. Amikor a “Mississippi” parancsnoka megtud-ta, hogy Kossuth az osztrák hajón van, az amerikai hadihajó ágyúit nekiszegezte az osztrák hajónak és követelte, hogy Kossuthot adják ki neki. Az osztrákok eleinte vonakodtak, de az ismételt felhivásnak eleget tettek, —mert megijedtek az amerikai hadihajó ágyúitól. így jutott Kossuth az amerikai hajóra, mely kihozta az Egyesült államokba, hol diadalmas körútját aztán elkezdte a magyar szabadságharc volt vezére, akit a washingtoni kongresszus érdemrenddel is kitüntetett. #■ -PENNSYLVANIÁBAN e hó elsejétől kezdve életbe lépett az a törvény, amely 10 órával alábbszállitotta a heti munkaóra-rátát a női munkásoknál, akik most már 44 órás munkahét alapján dolgoznak. Earle kormányzó e törvény eredményekép azt várja, hogy legalább húszezer állástalan nő fog ismét munkát kapni. NEW YORKOT és Manhattan félszigetet hernyószerü rovarok lepték el az utolsó napokban. — Az egészségügyi hivatal megállapítása szerint úgynevezett cigánymolyok azok a rovarok, amelyek nyolc héttel ezelőtt kezdtek feltünedezni. PITTSBURGH BAN a Magyar Egyletek és Egyházközségek Nagybizottsága elhatározta, hogy a magyar vértanuk emlékének ebben az esztendőben is kegyelettel áldoz október 10-én, vasárnap a pitstburghi-hazelwoodi Carnegie ---- könyvtár előadótermében. MONTANÄBAN a napókban a Crow indián rezervációkon újra egybesereglenek Amerika őslakói: a Sioux és Cheyenne indiánok, hogy a vendéglátó délmontanai Crow indiánokkal együtt seregszemlét tartsanak és a “sápadtarcuak előtt bemutassák erejüket és vitézi erényeiket. “Újra felhangzik a tomtomok ritmikus dobpergése, a mokaszin lábbelik osonló lépései alatt újra megzörren az avar, újra felhangzik az indián ceremóniák siralmas dallama és újra lejteni kezdik a vad harcitáncokat, amikkel egykor harcra lelkesítették Bőrharisnya seregeit.” “De az indiánok mostani gyülekezése az ősi erdőségekben, fenn a canadai határ közelében, már nem jelent fenyegetést az indiánok számára. A prairieken, amelyet egykor dúsan öntözött a pionír telepesek vére, a tábortüzeknél, ahol a törzsek vénei ezelőtt a betolakodó fehér emberek megrohanásait és lemészárolását tanácskoztak meg, most nem fenyegeti veszély a győztes gyarmatosok utódait. Az indiánok megszelídültek és elszívták a békepipát az idegenekkel. Amerikának igazi őslakói, a vörösbőrüek, meghódoltak a “sápadtarcuak” előtt, átadták nekik a virágzó hegyeket és völgyeket, a termékeny síkságot és a föld kincseit rejtő bányákat.- Átadtak mindent, lemondtak mindenről s alázatosan beérték azzal, hogy megtűrt, kihaló, eltűnő emlékei legyenek egy olyan korszaknak, amely a természetimádás helyébe a pénz és az áru imádatát, a szél, az erdő és a patakcsobogás muzsikája helyébe az arany csörgését hozta.” ‘‘Az indián törzsek “rally-ján most már a fehér emberek is résztvesznek. Együtt látogatják meg a szomszéd Little Bighorn folyó környékén lévő csatateret, ahol a Cheyenne indián harcosok vad üvöltéssel rohanták meg Custer seregét 1876-ban és csaknem teljesen kiirtották a fiatal amerikai katonákból toborzott csapatot.” A SPANYOL FRONTOKON még mindig véres harcok dúlnak. A hadiszerencse hol a felkelők, hol a kormány hü Csapatok oldalára pártol. Emberek ezrei vereznek el. — A spanyol vizeken az elmúlt héten pedig egy olasz tengeralattjáró garázdálkodik, mely orosz, angol, francia, dán és panamai kereskedő hajók ellen kísérel meg torpedómerényleteket. Mivel az olaszok kezdik elárasztani a spanyol frontokat, a francia kormány azzal fenyegetőzik, hogy a spanyol-francia határt és korlátlan átmeneti lehetőségeket biztosit úgy embereknek, mint teheráruknak spanyol földre. E fenyegetésnek beláthatatlan következményei lehetnek. SZINAJÁBAN ismét román-jugoszláv- csehszlovák tanácskozások voltak s a tárgyalások folyama alatt Bárdossy László, bukaresti magyar követ is meglátogatta a három külügyminisztert s velők hosszabban tárgyalt. — A kisántánt minisztereinek konferenciája azt a fontos kérdést vetette fel, hogy vájjon beleegyezzenek-e a kisántánt államok abba, — hogy Magyarország is lerázza magáról a trianoni békeszerződés katonai bilincseit. Bár azzal tisztában vannak, hogy a Duna völgyének reorganizálása nem történhetik meg Magyarország egyenjogúsítása nélkül, a kérdésben mégsem döntöttek, hanem elhatározták a határozathozatalt az őszi kisántánt ülésre. A JAPAN-KINAI HÁBORÚT talán egy lap sem jellemezte találóbban» mint D. Lloyd George, Nagybrittania volt miniszterelnöke a Timesban, aki a véres tusa kitörésekor a kővetkezőket irta: — A kínai-japán háború nem más mint a farkas és a bárány modernizált és brutalizált változata. — A farkas el van tökélve arra, hogy felfalja a bárányt, azonban a teljes felelőséget a katasztrófáért szerencsétlen áldozatára hárítja. — Ehhez az ősi meséhez keleti aláfestést ad még az a tortura, hogy falalról-falatra nyeli le ádozatát a támadó. ---- E-löször Mandzsúria következett, azu tán Jehol került sorra, majd leszakították Kina testéről Tiencsint. Most Pekingre és három újabb tartományra került sor. Az egész könyörtelen folyamat alatt mindig igyekeztek fenntartani a látszatot, hogy a szerencsétlen bárány (Kina) a támadó fél, ---nem pedig a farkas (Japán) Bármennyire helyes is Lloyd George megállipitása, a puszta tényállás mégis az, hogy az elmúlt világháborúban Japán a győztes európai nagyhatalmak a nagyantant oldalán küzdött, de a zsákmányból a németek tulajdonát képező Cing-tau és Kiao-csoun, továbbá San-tung félszigetén s néhány apróbb, szintén német szigetgyarmaton kívül úgyszólván semmit sem jluttattak. A szövetségeseiben csalódott Japán belátja, hogy csak önmagára, saját erejére támaszkodva, vívhatja meg a létért folytatott hatalmas harcát. A VÉRES HARC TEHÁT OLTHATATLAN LÁNGGAL LOBOG s hogy a borzalom teljes legyen felütötte fejét most az ázsiai kolera is, mely Shanghaiban mutatkozott legelőször a mostani konfliktusban, ahol a kínai bombák, a japán hajólövedékek és mindkettejük légibombái, elsősorban a békés lakosságot' pusztították és azokat a házakat gyújtották fel, ahol sem nem japánok, sem nem kínaiak, hanem franciák, angolok, amerikaiak, tehát nem hadviselők laktak. A japánok és kinaiak bombái olyan veszélyessé tették a j(árástkelést Shanghai utcáin, hogy a halottak napokon át temetetlenül maradtak s a rothadó hullák bűzével együtt, messze hordta a szél a sárga döghalál bacilusait is. Azóta itt is, ott is hulanak az áldozatok. VIDÁM ÖREGEK Van egy kilencvenkétéves londoni úriember, aki a bejelentőlapján a “Foglalkozás” rovatba ezt irta: “A Smith fogadóiroda kifutója”. — Egy másik, aki pont nyolcvanöt esztendős, születésnapján három kört irt le London felett a saját repülőgépén, amelyet maga vezetett, aztán pedig — bankettet rendezett önmaga tiszteletére, amelyet jóétvággyal egymaga evett végig. Akik a vidám öregek életrajzát gyűjtik, feljegyezték egy tanítónőnek a nevét is, aki csekély hetvenöt esztendeje tanít, Érdekes, hogy a vidám öregek hona éppen a komoly fiatalok hazája: Anglia. Külföldön is gyakran találkozunk velük, amint ezéstfehér hajjal, de fiatalos érdeklődéssel járják a világot, gyönyörködnek a természet és művészet örök szépségeiben. És — mennyire igazuk van!| S-ik oLWl Hetenhinü hajóindulások AZ ÓHAZÁBA nagyszerű amerikai hajókon MANHATTAN WASHINGTON Amerika legnagyobb és leggyorsabb hajói egyenesen Hamburgba Gyors vasúti összeköttetés MAGYARORSZÁGBA és más európai országokba Kitűnő konyha, az ételeket úgy főzik, ahogy ön szereti. Figyelmes kiszolgálás. Nagyszerű szórakozás. Nagy választék kényelmes * kabinokban ALACSONY ARAKON Vagy minden második szerdán, délben PRESIDENT HARDING és PRESIDENT ROOSEVELT hajó. Különleges őszi társasutazás az S. S. MANHATTAN hajón Október 6 Részletes felvilágosítást kérjen a hajójegy ügynökétől United States Lines One Broadway DIgby 4-5800 Nincs szebb, nincs bölcsebb dolog a világon, mint megtalálni az utat a napsugárból az alk'önyatbtt, a forró nyárból, a kedves, szelid őszbe! Alkonyaikor is van ragyogás, bár a sugarak már búcsút intenek, ősszel is van derült, kedves napsütés és néha ősszel viritanak a legszebb virágok ...! Amidőn, az angliai vidám öregekről olvasunk, kissé irigyeljük is őket, hogy olyan szépen, harmonikusan, derűsen, jókedvűen tudnak — öregek lenni. Ossip Shubin igy kiáltott fel: “Bárcsak tél lenne már!” Antikor már a szív tuil van szenvedésen, vergődésen, minden fájdalmon, minden hevületen. Ä mai vidám öregek ellenkezőleg, éppen arra tanítanak, hogy éppen a szivet kell átmenteni frissen, fiatalos hevülettel a borongós őszbe, a megbékélt télbe. Ha a mai fiatalság jelmondata ez: “Helyet az ifjúságnak” — az öregek jelszava viszont bölcsen lehetne az. hogy: “Helyet a vidámságnak !” (Pesti Hirlap.) A BÖLCS EMBER Az irodafőnök valami viccet ad elő. Mindenki röhög, csak a gyakornok arca marad komoly. — Maga mért nem nevetett? — kérdi tőle később a könyvelő. — Minek strapáljam magam? elsején úgy is kilépek. ■■■■■
