Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-09-02 / 36. szám
4-ik oldal 1937. SzeplemWr 2* A NAGY MAGYAR JOBBÁGYLÁZADÁS Ötszáz esztendővel ezelőtt 1437-et irtak. Az Ur ama szomorú esztendejében, Erdély szegénysége, három job* bágy embernek: Kardos Jánosnak, Nagy Antalnak és egy 'Márton nevű parasztnak vezetésével fegyvert fogott. Erdély jobbágysága a fegyverforgatáshoz értett, mert hiszen Zsigmond, magyar király idején, már létezett olyan sorkatonaság léle s ennek nagyrésze a jobbágyság soraiból került ki. A fellázadt parasztság tehát pusztítani kezdte a nagy birtokokat. — Sok jobbágysorsu leszegényedett nemes és elproletarizálódott közrendit pap, sőt városi polgár is csatlakozott hozzájuk, legfőbb segítőik azonban a román jobbágyok voltak, akiket a maguk “kenézei” épugy nyomorgattak, mint a magyar jobbágyokat a földesuraik. A magyar, a székely és a szász nemesség ekkor ellentámadásba ment át, amire Kardosék — úgy, mint a cseh husziták a táborhegyen, — elsáncolták magukat a Bábolr.ahegyen. A vérontást el akarták kerülni s ezért követeket küldtek az urak táborába. A követek közölték, hogy megbízóik nem akarnak mást, csak a Szent István király adta szabadságot, de eztán is hajlandók adót, dézsmát, robotot fizetni, csak embereknek tartsák őket is és engedjék meg nekik a szabad költözködés (vagyis szabad munkavállalás jogát). Csák}- László erdélyi vajda a követeket szó nélkül lenyakaztatta. Most aztán nyílt harcra került a sor, amelyben a nemesség a rövidebbet húzta, mert hamarosan egyességi tárgyalásokra került a sor . 1437 julius 6-án írták alá a békeokmányt a kolosmonostori konvent előtt. Ez az okirat igen méltányos hangon fogalmazta meg az urak jogait és kötelességeit, s velők szemben a jobbágyokét is. A baj csak az volt, bogy soha ngm lépett érvénybe. A nemesek nyilván szorult helyzetben voltak s csak időt akartak nyerni. Már kép hónap múlva a nemesek újabb unióra léptek s ennek az egyességnek kimondott célja az volt, hogy a jobbágyságot kiirtsák. A jobbágyok tudomást szereztek az unióról s újra fegyvert fogtak. A nemesség újra alulmaradt s 1437 október 6-án újabb békét kötött a kolosmonostori konvent előtt. A jobbágyok ezúttal sem követeltek többet s elismerték a nemesek földesúri jogait, sőt azok birói hatóságát is. Miként utólag kiderült, a nemes urak ismét csak kényszerből mentek bele a második kolosmonostori békébe is: négy hónap múltán már alaposan felszerelkedtek s valóságos vérfürdőt rendeztek magyar jobbágyaik között. Tetemes részüket kiirtották s helyükbe román jobbágyokat telepítettek le. Ezzel a tragikus akkordal végződött az első nagy magyar jobbágyzendülés, ötszáz esztendővel ezelőtt. KÍNAI-MAGYAR NÉPROKONSÁG Nem régiben igen érdekes vendége volt a magyar fővárosnak. Ott járt Asia- Ho-Dziu-Ya, a kínai köztársaság európai sajtófőnöke, — aki egyúttal kijálp nyelvtudós a Budapesten és Magyarország egyes vidékein adatokat gyűjtött nagy müvéhez, melyet a közel jövőben óhajt kiadni s mely magyarságunk körében is bizonyára élénk feltűnést fog kelteni. Asia-Ho-Dziu-Ya ugyanis tapasztalta Kínában, a CSEKANG tartományban, hogy az ottani nyelvjárás és kiejtés meglepően hasonlít a magyarhoz. Óriási adathalmaz áll ma már rendelkezésre, mellyel a kinai-magyar néprokonságot óhajtja müvében bizonyítani. A Csekang tartományban a “Ma-Tya” lovas népet jelent s igy a “magyar” szó is valószínűleg a “Ma-Tya” szóból származik, vagyis a “magyar” “lovas népet” jelent. Sok olyan ősi szó is hasonlít, amit a magyarok még Ázsiából hoztak magukkal. így az az “apa” e kínai nyelvjárás' szerint “apaa”; az “anya” ott “anye”; a “gyermek”: “mek; a “leány”: lányé”; a “kutya”: “kan-tyuan”; a “disznó”: “diszn”; a “csirke”: “dsike”; a “ló”; “lu”; a “szamár”: “ló”; a “szép”: “szépan”; “hideg”: “hile”; “meleg”: “mellin”; “jó”: “ju”; “test”: “tetz”; “fej”: “fej”; “száj”: “tzáj’; “szív”: "szü”; “köszönöm”: “khöszün”; “hol”: “ho”; “hova”: “hofa”; “nem”: “ne”; “de”: “de”; “hogyan”: “hozu”; “ilyen”: “ije”; “nap”: “nepu”; “éjszaka”: “iszaka”; “est”: “ejt”', stb., stb. A hasonlóság letagadhatatlan. Még inkább azzá =<VerfiovayQkJgpfQ= teszi a kiejtés és hangsúlyozás egyformasága. Ebből azonban nem következik az, hogy egyfajta lenne a két nép. Nyelvi hasonlóságokat gyakran teremt az egy vidéken való hosszas együtt élés, sőt már a szomszédság is. Ha azonban vérrokonság lenne a magyar és kínai közt: azt sem kellene restelni, hiszen a kinai ősi műveltség korra, súlyra egyaránt a legelsők közül való. Kína azóta elcsenevészedett, de a népvándorlás előtti időkben a világ legműveltebb népe volt, a közös eredet hát csak azt bizonnyitaná. hogy az ősmagyarok Ázsiából sokkal nagyobb műveltséget hoztak, mint a germánok, gótok vagy szlávok. ’üfyaA otáti — Nagykőrös szobrot emel egy kisgazdának A CSEHSZLOVÁK MINISZTERELNÖK LEVELE JÓKAI ÖZVEGYÉHEZ Hodzsa Milán, Csehszlovákia miniszterelnöke a komáromi Jókai-szobor alapkőletételének ünnepén — másfélórás magyar beszéddel méltatta Jókai emlékét. Jókai Mór özvegye az ünnepségen betegsége miatt nem jelenhetett meg és ezért levélben mondott köszönetét Hodzsa szép beszédéért. A levél több külföldi lapban is megjelent. Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök most a következő magyarnyelvű választ küldte Jókai Mór özvegyének : “Méltóságos Asszonyom! Szives soraiért fogadja őszinte köszönetemet. Mélységesen osztom azt a felfogását, hogy Jókay Mór szellemének nagysága nemcsak a múlt szebbé álmodásában mutatkozik meg, hanem ki* maradhatatlan fényforrás mindazok számára, akik felelős helyen az életvalóság eszközeivel dolgoznak egy jobb és szebb emberi jövőért.” DAYTON, O. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET 17. ÉS 18. SZERVEZŐI KERÜLETÉNEK KÖZPONTI IRODÁJA 419 N. Conover St. Dayton, O. Verhovay tagok kényelmére a fenti iroda nyitva van MINDEN HÉTKÖZNAP délután 5 órától esti 9 óráig és kivételesen VASÁRNAP és ÜNNEPNAPOKON is délelőtt 10 órától déli 12 óráig. A fentjelzett idő alatt a tagok havi dijaikat fizethetik és egyleti ügyekben felvilágositást nyerhetnek. LOUIS ALBERTY, Manager A nagykőrösi gazdák szobrot emelnek B. TÓTH FERENCNEK, akinek a neve eddig csak a homokba volt írva. A hivatalos hiradás, mely a szobor létesítését tucltul adja, azt mondja, hogy a nagykőrösi gazdaérdekeltségek azért emelnek szobort B. Tóth Ferencnek, mert az a homoki szőlőkultura fejlesztése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett a város életében. Ez az indokolás egy szobor létesítésére önmagában is elegendő. A franciák nem régen szobrot emeltek annak a parasztasszonynak, aki a világhírű Camembert-sajtot feltalálta. Történelmi tény ugyanis, hogy a Duna-Tisza-közét a tatárdulás, a törökuralom, a kuruc-labanc háború több Ízben sivár pusztasággá változtatta és csakis lakói szorgalmának és páratlan gazdasági agilitásának köszönhető, hogy Nagykőrös környéke ma a magyar kerti kultúra egy gócpontja. A nagykőrösi B. Tóth'Ferenc azonban nemcsak azért érdemel szobort, hogy munkájával Nagykőrös hajdani Bu* gacából, a hírhedt Csemődtilőből aranyat termő sző* lőskerteket teremtett. B. Tóth Fernec már a múlt század második felében érezte azt, amit a tudomány, a konjunktura-kutatás csak most kezd halványan sejeni, hogy t.i. a Duna-Tiszaköze sivár homokja a magyar csemegeszőlőtermelés természetes helye, melynek alapján az világhírnevet szerezhet. Ennek a felismerésnek a következménye volt az általa megindított nagyarányú nagykőrösi szőlőtelepités, melynek eredménye, hogy egy emberöltőnél alig valamivel hosszabb idő alatt a szőlőskertek területe Nagykőrösön mégkétszereződött. így következhetett be, hogy 1929-ben, midőn megkezdődött a csemegeszőlő konjunktúra, ez a kis város, melynek 68,(XX) holdas határából csak 5000 hold a szőlő, több csemegeszőlőt tudott a világpiacra dobni, mint az ország legnagyobb szőlőtermő vidékei. így kizárólag B. Tóth Ferenc irányításának köszönheti Nagykőrös város gazdatársadalma, hogy a világválság legnehezebb éveiben a termelés minden ágánál mutatkozó veszteségekre részben fedezetet talált a rendszeres csemegeszőlő exportban és a szőlőexport lehetőségének megteremtésével a Duna-Tiszaköze szőlőkulturája részére kitaposta a jobb jövő útját. A szobor leleplezése a szeptemberi nagykőrösi Arany Napok keretében törénik. Ez a szobor nemcsak B. Tóth Ferenc emlékezetét fogja hirdetni, hanem hirdtei azt is, hogy a B. Tóth Ferencnek köszönhetjük, hogy ma a Duna-Tiszaköze nem a koldusok és szegénylegények tanyája, hanem Európa gyümölcskertje. — Hány elemi iskola és hány tanító van Magyarországon ? Az idei Magyar Statisztikai Évkönyv adatai szerint Magyarországon mindennapi elemi iskola 6837, íérfitanitó 20.945 és női tanító 8580 van. Elemi iskolás fiú 492,- 117, elemi iskolás leány 477,- 097. A 6837 iskola közül állami 1359, községi 833, római és görögkatolikus 2979, református 1079, evangélikus 393, görögkeltei 25, unitárius 1, izraelita 145, érdekeltségi 19, magániskola 122, egyéb 13. Ugyancsak az évkönyvből tudjuk meg, hogy a 7 állami, 6 katolikus, 5 protestáns és 1 zsidó képzőbe az 1934-35 iskolaévben 3012 tiű, mig a 4 állami, 26 katolikus, 5 protestáns és 1 zsidó tanitóképzőben 6528 tanuló készült a tanítói illetve tanítónői pályára. A tanító és tanitónőjelöltek száma öszszesen 9540. Évenként ennek körülbelül egyötöde kap oklevelet, tehát évenként 1900-zal növekszik az elhelyezkedni akaró tanitók és tanítónők száma. FELROBBANT A LAKODALMI DISZNÓ Landherr Gábor gazda egészben akart megsüthetni egy disznót a lakodalomára a bácskai Gábor községben. Alig kezdett sülni a nyárs* rahuzott sertés, amikor hatalmas robbanás, reszkettette meg a levegőt. Óriási riadalom támadt a lakodalmi sndégek között. Senki sem tudta, hogy mi történt, m i n d e n k i hanyat-homlok menekült, egy kilenc éves gyermeket halálratapostak, az istállóban a robbanástól megvadult lovak agyonrug* ták a bérest, a boldog menyasszony pedig ideggörcsöket kapott . Később derült ki, hogy valaki viccből vagy bosszúból puskaport tett a sütésre előkészített sertésbe, mely felrobbant a tűz felett. A nyomozás eddig ered" nién vtelcn
