Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-09-02 / 36. szám

1937. Szeptember 2. ■■VerhovayokJgpja--5-ik oldal KÉT ÉV MÚLVA LESZ A NEW YORKI VILÁGKIÁLLÍTÁS ELTEMETTÉK ANDREW MELLONT Kívánságához híven egész egyszerű szertartással elte­mették az elmúlt hétfőh Amerika egyik leghatalma; sáhh pénzfejedelmét, aki végrendeletében úgy intéz­kedett, hogy úgyszólván egész vagyona jótékony cél­ra legyen fordítva. — Ennek megfelelően mintegy 22 mil­lió dollár kerül a “Mellon nevelésügyi és jótékonysági alap” kezelőihez, hogy azt a Mellon által támogatott kü­lönböző intézmények és ak­ciók továbbvirágoztatására fordítsák. Mint ismeretes, Mellon nem sokkal halála előtt ajándékozott egy fel­becsülhetetlen értékéi óriási képtárat az Egyesült Álla­mok népének, hoz^á megfe­lelő palotát is építve, mely­nek munkálatai még folya­matban vannak. Gondnokai­­* nak, szolgáinak és titkárai­nak, legközvetlenebb kiszol­gáló környezetének, össze­sen mintegy 180,000 dollárt hagyott: senkiről sem feled­kezett még, még portásának is juttatott 1000 dollárt, hosz­­szu, hűséges szolgálatainak elismeréséül. Miután , szinte egész vagyonát a közjó Szol­gálatára, jótékonycélra adta, a szövetségi kormány , nem fogja annak megaüózfatását kívánni. Maga az adó léga­­lább 67 millió dollár , lenne, más körülmények köziötf. Mellont fivére, Richard B. Mellon mellé temették. — Több, mint 2000 ember vett részt, a temetésen.. A KONGRESSZUS VA­KÁCIÓJA alig hogy elkez­dődött s véget ért a 75'ik leongressus első —• igazán hosszú —- szaka, -— máris az a hir járja, hogy Roosevelt elnök rendkívüli ülést fog összehívni. — A farmerérde­keltségek ugyanis egyre han­gosabban követelik; hogy a szövetségi kormány adjon térméskölcsönöket a farme­reknek. A fermerjaVaslat­­nak a keresztülvitelére az el­nök igen nagy súlyt fektet, mert az idei kivételesen bő termés azzal fenyegeti a far­mereket, hogy erősen le fog menni az ára a gabonának és az amerikai föld többi termé­nyeinek. Ebben az esetben könnyen megtörténhetik I1 az a Veszedelmes gazdasági ki­alakulás, amely az 1929‘ik évi depressziót megelőzte. A napilapok egybehangzó vé­leménye szerint a vakáció zavartalanságát még ennél is közvetlenebbül fenyeti ä nemzetközi helyzet: a távof­­keleti és a spanyolországi háborúk. Senki sem lát a jövőbe, senki sincs tisztában azzal, milyen komor nemzet­közi válságok alakulhatnak ki a következő félórában. Az ázsiai vizeken állomásozó a­­merkiai flotta zászlós hajó­jának bombázása, amerikai tengerészek és polgárok ha­lála, elképzelhetetlen felfor­dulásokat okozhat még eb­ben az országban is, amely minden áron tüzön-vizen ke­resztül ragaszkodik békéjé­hez. A ma nagyon súlyos feladatokat róhat a tegnap munkaképtelen kongresszu­sára. NAGY POLITIKAI BE­SZÉDEK A RÁDIÓN. — A pittsburghi acélmunkások a rádión is kiváló ünnepséggel ülik meg az idén Labor Day-t, melvnek kimagasló e* seménye lesz a S°uth Park­ban megtartandó nagy nép­ünnepély. Beszélni fognak: John L. Lewis, a CIO vezére és Thomas Kennedy, alkor­mányzó, akiknek beszédeit a rádió továbbítja. A beszé­deket feszült várakozás elő­zi meg. Utóbbi időben u­­gyanis olyan hangok hallat­szottak, hogy John L. Lewis, szakított Roosevelttel. Mint ismeretes, Lewis minden e­­rejével támogatta Roosevelt újraválasztását, de a közvé­­lem.ény felzydult, amikor egy nyilatkozatában azt kö­vetelte Roosevelttől, hogy miután most ő rajta a sor, viszonozza a támogatást a CIO-val szemben s az elnök kitérő választ adott. — Egyidejűleg hire kelt an­nak is, hogy szeptember 17' én pedig Roosevelt elnök fog a rádión beszélni s izgatot­tan várja a Kongresszus és az egész Nép ezt a beszédet. Ugyanis minden jel arra mu­tat, hogy ez a szónoklat szenzációs fordulatot fog hozni a Legfelső Bíróság re­formja ügyében. Roosevelt elnök meggyő­ződése az, hogy a nép óriási többsége kimondottan sür­geti a jogreform megvalósí­tását, de nem juthat szóhoz és a kongresszusi tagok nagyrésze (tekintet nélkül a legutóbbi választás ékesen beszélő számaira) önkénye­sen szegül ellene. Ezért Roosevelt a nép elé viszi a javaszlatot és, mint fehérhá­zi körök fejtegetik, szept. 17-én teszi meg az első -lé­pést egy alkotmánypótló szakasz megteremtésére. A GYERMEKMUNKA ELLEN igen hatályos tör­vényjavaslatot fogadott el a szenátus mielőtt még meg­kezdette volna nagyvákáció­­ját. Az elfogadott javaslat csaknem szóról-szóra meg­egyezik azzal a szakasszal, a­­mely a Black—Connery tör­vényben már helyet kapott és azt meg is Szavazta a sze­nátus. Az önálló javaslat elfoga­dásának az a magyarázata, hogy amig az egész Black-*­­Connery javaslatot nem tűz­heti már napirendre ebben az ülés-szakban a szenátus, ezt az egyszakaszos törvényt talán elfogadja haladéktala­nul. A törvény kitiltja az ál­lamközi kereskedelemből mindazokat a portékákat, a­­melyek előállításánál 16 éven aluli gyermekek segédkez­nék. Megtiltja a törvény, hogy egyik államból a má­sikba, akármilyen utón ^ gyermekmunkával előállított termékeket szállítsanak. A MUNKA NÉLKÜLI BIZTOSÍTÁS áthálózza ma már az egész országot és ki van terjesztve minden ál­lamra, — Jelenleg kb. .21 millió em­­oer áll munkanélküli biztosí­tás védelme alatt s a biztosí­tás fedezésére szolgáló szö­vetségi kincstári összeg kö­zel 328 millió dollár. Ez az összeg, mint ismeretes, a munkaadók hozzájárulásai révén jött létre, Általános számítás szerint átlag napi 1 millió dollár fog ezután be­folyni a szövetségi alapba, a biztosítás fedezésére. Az összes államok auto­matikusan résztvesznek a külön aggkori biztosításban is. Az állami törvények biz­tosítják a fizetéses alkalma­zottakat (kivéve a mezőgaz­dasági munkásokat, de bele­értve a háztartási és kor­mányzati alkalmazottakat) munkájuknak saját hibáju­kon kívül történő elvesztése ellen. A kifizetések a fizetések­hez idomulnak a biztosítás­ban. Az aggkori biztosításban a kifizetések felmennek ha­vi 85 dollárig, 65 éves koron felül. A junius 30-ával vé­gétért pénzügyi évben a kor­mány több, mint 200 millió A napokban igen érdekes tudósítás jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain a NEW YORK CITYBEN készülő nagy vi­lágkiállításról, mely nemcsak magyar nemzetiségi, hanem más szempontból minket is, Verhovayakat közelről fog érinteni, ennélfogva leközöl­jük az alábbi hirt teljes ter­jedelmében : ‘‘Roosevelt elnök már hónapok- j kai azelőtt hivatalosan meghívta i a világ nemzeteit, hogy vegyenek ' rószt az 1939-ES ÉVI NEW YORKI világkiállításon. A többi ' nemzetek kormányaival egyidő- j ben kapta meg a meghívást Ma­gyarország kormánya is. Magyar­­ország amerikai képviselete már meg is kezdte tárgyalásait a World Fair Corporation vezetőségével. Hivatalos magyar részről nagy szerepe van a tárgyalásoknál Csa­tó Andrásnak, a magyar külkeres­kedelmi hivatal new yorki osztá­lya vezetőjének, ami természetes is, mert a Világkiállításon Ma­gyarország elsősorban azokat az árucikkeket fogja kiállítani, ame­lyeknek az amerikai piacokon való bevezetésével annyit foglalkozik Csató András hivatala. De a vi­lágmárkára jogosan igényt tartó magyar mezőgazdasági és ipari termékeken kívül a Világkiállítás módot ad a magyar kultúra és a magyar művészet értékeinek a bemutatására is. A magyar kultu­rális és művészeti értékek sokszor érvényesfülték már íiz Egyesült Ál­lamokban, érvényesültek más or­szágokban, de az a keret, amit a Világiállitás fog nyújtani, az a vi­lágpublicitás, mit a new yorki Vi­­lágkiálitás fog kapni ---- HATÁ­ROZOTT MÉRTÉKBEN TESZI SZÜKSÉGESSÉ, HOGY MA­GYARORSZÁG A MAGYAR KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI ÉRTÉKEINEK ÉPEN ÚGY A LEGJAVÁT MUTASSA BE, — MINTAHOGY ERRE VAN SZÜK­SÉG AZ IPARI ÉS MEZŐGAZ­DASÁGI CIKKEK KIÁLLÍTÁSÁ­NÁL IS. Mint már megírtuk egyizben; az emerikai magyarság rendkívül nagy mértékben segítheti elő s Világkiálitás magyar részének a sikerét. A hivatalos MAGYAR KÖRÖKKEL kooperálva az ameri­kai magyarságnak módjában ÁLL RÉSZT VENNI a magyar kiállítás szervezési munkájában, annál is inkább, mert hiszen az amerikai magyar gyárosok, kereskedők kö­zül igen sokan magyar specialitá­sokkal foglalkoznak, azokat hoz­­* zák amúgy is az amerikai piacra és az amerikai magyarság sorai­ban számos olyan kiváló művész van, aki méltó reprezentánsa le­het a magyar művészeteknek, a magyar kultúrának. Az amerikai magyarságnak nemcsak joga, ha­nem kötelessége is önmagéval szemben épen úgy, mint szülőha­zájával és fogadott hazájával szemben, hogy ezeket az értéke­ket az 1939 évi new yorki Világ­kiállításon megismertesse az egész világgal. A Világkiállítás megnyitásáig még két év van hátra. De a szer­vezés munkjának hamarosan meg kéll indulnia. Hamarosan szük­ség lesz arra, Hogy megalakuljon egy országos amerikai magyar bi­zottság, amelynek a feladata az lesz, Hogy Magyarország hivatalos megbízottjaival együttműködve dolgozzon a kiálitás magyar részé­nek, sikere érdekében. Nem "kétel­kedünk abban, hogy az amerikai magyarság meg fogja találni a módját annak, ez az brszágos bi­zottság — amely kezébe veszi a szervezés munkáját --- csupa olyan emberekből álljon, akik már pusz­ta nevükkel is garantálni, tudják azt, Hogy amihez hozzáfognak, azt a legnagyszerűbben fogják tudni véghez vinni.M (Amerikai Magyar Népszava.) dollárt vett be, aggkori jólé­ti intézkedések révén. Ez az összeg a szövetségi alap­hoz csatoltatik; a Kongresz­­szusban 765 millió dollárt szavaztak meg tartaléktőké­ül ugyané célra. A szövet­ségi kormány intézkedései kiterjednek a támogatásnél­­kiili aggokra és a vakokra is. Több, mint másfélmillió ilyen aggról és 30,000 sze­gény sorsú vakról, valamint kb. félmillió szegény gyer­mekről gondoskodnak. A MUNKANÉLKÜLI­EK ÖSSZEÍRÁSÁRA vo­natkozólag is elfogadott a szenátus egy törvényt, mely­nek értelmében 1938 április 1-től kezdve mo t már majd pontosan meg fogjuk tudni, hogy mennyi a munkanélkü­li ebben az országban? Amikor az Egyesült Álla­mok szenátusa törvényileg elrendelte a munkanélküliek összeszámlálását, akkor nem az volt a célja, hogy kielé­gítse a “közkiváncsiságot,” hogy végre pontosan meg­mondhassa az igazi száma­datokat, hanem hogy az első lépést megtegye a megol­dást megelőző tanulmányo­zás érdekében. A munka­­n é 1 k ii 1 i e k népszámlálása nyújtja majd az első lépést a kiindulásra azon a hosszú utón, amely a munkanélküli­ség megszüntetéséhez vezet. Bizonyos, hogy ezt az utat azonban előbb meg kell épí­teni. ' Teljessen uj alapokra kell helyezni a termelési rendszert, uj kapcsolatokat és érdek-közösséget kell te­remteni a munka és a tőke között, “forradalmi” alapon kell rendezni a profit kérdé­sét és még az adózási rend­szert is alapjaiban meg kell változtatni. A JAPÁNOK az elmúlt hónapban felvonultak hadi­hajóikkal a shanghai kikötő­ben s e haditénnyel, hadüze­net nélkül, mintegy hivata­losan is kezdetét vette a ja­­pán-kinai háború a Távol- Keleten. — Kína az utolsó leheletéig harcolni fog a ja­pánok ellen, — mint azt hi­vatalosan kinyilvánította. —

Next

/
Thumbnails
Contents