Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-09-02 / 36. szám
1937. Szeptember 2. NYÁRI MAGYAR ISKOLÁK Jöttök sorba ... Mint gyöngyszemek tokaji borba, Friss, pezsgő vér a holnap serlegében. Ami, belőle nekünk megmaradt, Bárányfelhők a magyar ég alatt. És jöttök sorba . . . Ajkatok a szót ha hibásan mondja, Magyar Dávid küzd Angol Góliáttal. De szemetekben örök-tüz lángol, AKARAT, a legeslegjavából. Csak érzitek, hogy SZÉP MAGYARNAK LENNI, Csak szép, igaz, de haszna nincsen semmi. Csak vágy, csak álom, De drágább kincs nincsen a világon! ... Haragom viharát de sokáig állta, Düledező-félen testem palotája. A jövő kicsufol, kinevet az emlék, De másként volna, ha kétkulacsos lennék, Álom, mese után, hogyha pontot tennék! De enyém az álom És mikor a mese igaz útját járom, Kinyílnak előttem piros gyerek-arcok, Angol Góliáttal küzködik a harcot. Lobogó lélekből szakad ki az ének . . . Mintha megmutatni nagyon sietnének, Hogy a magyar-fajta szivet nem cserélhet! Meddig, ugyan meddig? Amig az öreg fák árnyékának tetszik. Amig meleg szívvel kertészkedünk köztük, A magunk virágát bokrétába kötjük. . . . Nyári iskolákban folyik már a vizsga. Boldog magyar sorsát szegény magyar bírja . . . Itt, erre mifelénk ilyen az egzámen . . . Mindörökké . . . Ámen! Dr. Pólya László VERHOVAY KÖVETEINK SZÉP MAGYARORSZÁGON képpen hozták el az édesapja földjére. Végül a kis tizenötéves Mac-Neal Gyuri bátorkodik a mik rolón elé és elmondja meghatódott hangon, hogy csak a nagymama született magyar földön, mama és ő már Amerikában, de édesanyja is, ő is jól beszélnek magyarul és hogy az ő mamája külön munkát vállalt éjszakára, hogy Gyuri eljöhessen Magyarországba. Beszélgetésünk Gyuri szavaival véget ért. Köszöntsük mégegvszer amerikai véreinket, akik a Szabadság földjéről hozták el szivükben, a tengerentúlra kényszerült magyarság testvéri szeretctét az Óhazába. Eddig széli a “Rádióclei” jelentése. Olvasóink is bizonyára oly megértő szeretettel olvassák majd el, mint mi. Közben lezajlottak már a Szent Istvátrhét ünnepségei is nagyszabású sporteseményekkel, a zenekari hangversenyekkel és a Gyöngyös bokréta előadás-sorozatának megindulásával. Meg volt már a SzeytTstván-napi ünnepélyes Szent Jobb körmenet is, amelyet Serédi Juszti* nián hercegprímás vezetett s a csodásán szines látványosságok olyan sorozatában gyönyörködhettek Yer-S-ik oldal 7 NAP ALATT Magyarországba az express hajókon BREMEN EUROPA A brenierhaveni kikötőből, közvetlen a Bremen és Európa hajók mellől gyorsvonat indul, amely kényelmes utazást biztosit Budapestig Vagy utazzék a népszerű gvorsnajókon: CÖLUMBUS HANSA HAMBURG NEW YORK DEUTSCHLAND Kitűnő vasúti összekötetés Brémából vagy Hamburgból. Segítségére leszünk európai rokonainak bevándorlási vagy látogatói vizűm beszerzésénél Felvilágosítást nyújt a helyi ügynök Hamburg American Line North German Lloyd 407 Wood St., Pittsburgh, Pa. hovay követeink, melyeket elfelejteni egész életükön át nem fognak. Ezekről, valamint más ki magas léi bb eseményekről legközelebbi lap* s.zánumkban fogunk beszámolni ha a jelentések addig befutnak szerkesztőségünkhöz. A PÓSTA az elmúlt héten is annyi cikket, annyi hirt, annyi kedves epizódról leírásokat hozott át, hogy egész kötetet lehetne arról írni, “hogy Verhovay követeink merre járnak, mit látnak, milyen fogadtatásban részesülnek, milyen tapasztalatokat gyűjtenek és milyen szomjas szemmel és milyen meleg szívvel simogatnak körül mindent, amit magyar földön látnak. Talán a legérdekesebb volt az átérkezett hírek között az a kedvesen humoros leírás, • , 1 melyet a budapesti “Rádióélet” cinni lap közölt. A Verhovay követek közül nyolcán felmentek .a stúdióba is, hogy a mikrofon előtt néhány szóban kiöltsék szivüket a magyar rádió hallgatói előtt, — írja a nevezett lap s hozzáteszi: — Dr. Nagy Károly ny. főkapitány. a Magyarok Világkongreszszusa irodájának vezetője kisérte el a Sándor-utcába kissé megszeppent védenceit. — Hiába, mégsem egészen könnyű feladat magyarul beszélni oly mérhetetlen sok hallgató előtt! Egyszeribe nagy lett az öröm, amikor meghallották, hogy először a rövidhullámú műsor számára kell 8 percig beszélniük és üzenhetnek haza akár angol nyelven is. De ez a bátorság is elszállt abban a másodpercben, amikor kigyulladt a stúdió jelzőlámpája és néhányszavas bevezető után mikrofon elé lépett az első “áldozat”... A nagy felbuzdulás hét szó után hirtelen elfogyott és az orvostanhallgató Merszky Sára szomorúan lehajtott fejjel, tanácstalanul hagyta ott a mikrofont. A példa ragadós.... igy történt, hogy amikor a nyolcadik is befejezte a rövidhullámra szánt üzenetet, alig másfél perc múlott el az előirányzott nyolcból. Gyerünk élőiről! Csak egy kis bátorítás kellett. Suttogva magyaráztuk, hogy mennyi szépet lehet ilyen alkalommal mesélni. Felélénkültek a hálás szemek és dőlt a csupa-öröm üzenet tengerentúlra a mamának, papának, testvéreknek, pajtásoknak.... Alighogy kijöttünk az időből! Kisvártatva Natter Gitta már halálos csendben közölte Budapest I-en, hogy “beszélgetés következik . . . Megkezdődött a nehezebb feladat. Sopronyi Irénke az elsői meglepően szépen ej tegeti a magyar szót, mialatt elmondja, hogy édesanyja és édesapja, az Ohio állambeli Daytonban ismerték meg egymást, az 1913-as nagy árvíz idején. Ő 1913-ban született, de az elmúlt tizenhét és félév alatt soha olyan nagy ö~ röm nem érte, mint most, amikor hazajöhetett szülei szent földjére .... Buzogány Mihályné, Fodor Irén a második. A gesztenyebarnahaju, feketeszénül, szép fiatalasszony a legmagyarabb arc valamennyi között. Büszkén mondja, hogy az ő családja magyar nemes és az ura is "góbé”.... Ennél többet azután nem is tud. A menyecskéből kitör valami visszafojtott nagy izgalom és szülte hallik szívverése amikor könnyezve szalad el a mikrofontól. South Bend városkából jött el a harmadik, Bokor Helen. Három hónappal e* zelőtt tudta meg, hogy bekerült a pályadíjnyertesek sorába. Örömében akkorát ugrott, mint egy gyermek és az indulás napjáig kimondhatatlan izgalomban volt. Itthon nem tud betelni a sok gyönyörűségtől. A három hölgy után a csoport legeredetibb tagja áll elő. Pittsburgbból jött a- kitűnő humora Kohut Vili és amint belenevet a mikrofonba, mindenki derül körülöttünk. Miinek ragyog a szeme, sokat beszél és ilyeneket mond: "lessék nekem megbocsátani, hogy nem egészen finomul beszélek magyar....” “Amerikai nyövekedésem alatt már nagyon szivembe szaladt a magyar dolgok....” Hegyeshalomba olyan finom öröm jött belém, hogy egyszerre kidobáltam kalapomat ablakon, nem is kerestem, legyen kis ajándék jó magyar testvérkémnek.. ..” A South Milwaukee-i Mészáros Jolánka azzal kezdi, hogy segítsünk neki kérdésekkel, mert nem tud annyit beszélni, mint Vili .... Boldogan; Hegyeshalomnál ők a leányok mind összefutottak és az első magyar lobogó láttán keservesen sírtak. Budapest mindennél szebb és ki tudja, talán itt is lehet maradni (?).... "mert itt igazán vannak sok szép fiuk !!”... Mersky Sára szól néhány nagyon komoly szót arról, hogy milyen szívós munkát fejtenek ki Detroitiján a magyar ügyért, ma jd Szabó István, a 23 éves bányász számol be, hogy hány uj tagot szerzett a magyar egyletnek két év alatt, amiért ajándék-' ■^ÜerhovayakJhpia— TEMETŐ A TISZA MIKOR KIVIRÁGZIK A tiszavirágról egy mosolygó, kis leírást hozott át a posta szép Magyarországból, ahol éppen most néznek .szét Verhovay követeink. Ezt a szép kis leírást, ők és azok, akik ott jártak vagy járnak most a Tisza partján értik csak meg Istenigazában ... Az Égen járó, jótékony, gyógyító, tüzes golyó úgy melegíti a Tiszát az Alföldön, olyan anyai szeretettel, mint a bujdosásból hazatérő egyetlen fiát. Dédelgeti, forrón simogatja. Meg is csendesül a Tisza, mire hazaér. Már nem tajtékzik úgy, ! mint eddig, hosszú sietős útjában. Mert mig ideér: nagyon siet. Csak úgy görgeti maga előtt az akadékoskodó követ, szikladorabot viharban kimúlt fákat. Habzik a méregtől, amiért lassítják hazasiető útjában. Itthon megnyugszik. Elnyúlik a fáradságos hajsza után: megszélesedik. Méltóságos lesz. És mesél. Régi mesevilágról — mesevilágra vágyóknak ... * Mosolygós lesz a haragos képe, kisumulnak ráncai és nagy megelégedettségében kikapcsolja tarisznyáját az otthoniaknak. Csoda dolgok vannak benne: kövér harcsák, húsos pontyok, kecsegék . . . Úgy üli körül a bujdosót a sok földi, úgy járnak a tarisznyájához, mint valami nagy, felülről jött adományosztogatáshoz. Jókedvűen kiüríti a! hazatért fiú a tarisznyáját, aztán, hogy a nagy ünneplést megtarkitsa, megborzong, mint egy titokzatos. Mikulás és olyan csodajátékot rendez, amit csak tündérek tudnak: millió és millió élő virággal szórja tele ágyát . . . Tiszavirág! — zúgja a megajándékozott nagy család és olyan áhitattal nézik a világszép pásztorjátékot, hogy szinte belenémulnak. . . . Egyre bugyog a tarisznyából a világcsoda és az öreg Tisza, — “aki” idáig olyan nagyon vigyázott arra, hogy mig hazaér, ki ne lyukadjon a tarisznyája —: iszonyú nagy nevetéssel, mint valami nagy dunyhába belehengergeti magát az óriás felhőkbe . ..Táncolnak a hátán a fehér virágok. Talán, ha nem nevetne úgy a Tisza: még azt is hallani lehetne, ahogy dalol a sok virág. Mert dalolnak, az bizonyos. Hiszen csak csókra, szerelemre, napfényes játékra jönnek ki egyszer egy évben a tarisznyából. És csak egy órára. . . Ezalatt nem érheti őket boldogtalanság. Egy órát engedélyez az öreg tarisznyás. Azalatt olyan tombolást végeznek, hogy jól esik utána egyéves pihenés. * * * Nyár van. Itthon van a Tisza. Parti magyarok köszöntik a sok jót, szépet. És igyekeznek felejteni, hogy mostanában mennyi mérge van az öregnek, mig hazaér. . . * * * Tiszavirág: világcsodája. Ezt énekli róla Nótás Szabó Ferenc: Tavasszal a Tisza Mikor kivirágzik, Millió kis kérész Tükre felett játszik. Mig olvasok százig . . . Egy sem él odáig. Temető a Tisza: mikor kivirágzik. Felkai Ferenc.
